A mester, a tanítvány és a mű

 

Gyorsfénykép a zsidó imakönyv sajtóbemutatójáról

Helyszín: Írók könyvesboltja, Andrássy út 45.

Időpont: május 2., délután 16-18 óra.

Itt fekszik előttünk — kivételesen nem a templomi asztalon, hanem a reprezentatív könyvüzlet egyik pultján — a Zsidó Imakönyv. Előbb becsukva, gyönyörű fedéllapját, aztán kinyitva, csodálatosan gazdag tartalmát mutatva. Klasszikus formában metszett betüi csalogatóak: jó érzés lesz minél gyakrabban — naponta — olvasni.

És pontban négy órakor — az időközben zsúfolttá vált boltban — megkezdődött a sajtókonferencia.

Benedek István Gábor újságíró, író (A Komlósi Tóra és a Brooklyn című novellás kötet szerzője) bevezetőjében mondott köszönetet Nagy Bernadette úrhölgynek, az Írók Könyvesboltja vezetőjének, majd méltatta mindazok érdemeit, akik lehetővé tették a Sziddur megjelenését.

“Sok ember fáradozott azért, hogy ezt a szép és értékes Alkotást, e míves művet sok ember elé helyezhessék.” mondta, és kiemelte Bentzur Zeév Vilmos filantróp személyét. Bentzur Vilmos a bensőséges ünnepen személyesen is megjelent, ám közismert szerénységével elhárította a köszönetet azért a nagylelkű adományért, amellyel lendületet adott a szerkesztői munkának.

Köszöntő beszédében Oberlander Baruch rabbi megemlékezett mesteréről, a Chábád Lubavics eszme kiteljesítőjéről, Menáchem M. Schneerson rabbiról, aki a Tan terjesztését bízta a hét éve Magyarországra küldött tanítványra. “A Sziddur jelkép is, a zsidó szellem újraéledésének szimbóluma” — mondta.

Schweitzer József országos főrabbi a zsidó imarend kialakulásásról beszélt s aláhúzta, hogy a fordítás színvonala és költői emelkedettsége nem a véletlen műve. Az Országos Rabbiképző Szemináriumban zseniális tanárok oktattak, igényes nevelő munka folyt. A növendékek sorából került ki annakidéjén Simon Sároni a könyv fordítója, aki Izraelben él és dolgozik.

Mielőtt Karasszon István, a Károli Gáspár Református Egyetem professzora szólt volna, a sajtókonferencia résztvetvői megismerhették Gyulai Endre szeged-csanádi római katolikus püspök köszöntő levelét. A magas egyházi méltóság nagyrabecsülését fejezte ki Oberlander Baruchnak. Utalt arra, hogy az egyistenhívők számára sokat jelent egy ilyen imakönyv megjelenése.

Karasszon István üdvözlő szavai nem hagytak kétséget afelől, hogy a Zsidó Imakönyv református szemmel is fontos könyv, megjelentetésének szívből örül a református lélek.

Kraus Naftali izraeli író és újságíró, több értékes vallásismertető könyv neves szerzője arról szólt, hogy ámbár a zsidók héber nyelven imádkoznak, bölcseink szerint “70 nyelven”, vagyis magyarul is lehet fohászkodni. Így azok, akik csak magyarul tudnak imádkozni, most e gyönyörű könyv segítségével ezt gond nélkül tehetik. Az a vallási megújulás pedig, ami most jellemzi Magyarországot, eleve biztosítja, szavatolja a Sziddur sikerét.

Zoltai Gusztáv a Magyar Zsidó Hitközség ügyvezető igazgatója arról biztosította az imakönyv kiadóit, szerkesztőit, hogy a folytatás támogatása elől sem zárkóznak el. Szeretné, ha a zsinagógákban a hívők örülnének az új fordítású kétnyelvű Sziddurnak.

A sajtóbemutató vendégei között ott láttuk Kardos Péter főrabbit, az Új Élet főszerkesztőjét, Kardos G. György írót (az Ávrahám Bogatir hét napja és több más nagysikerű regény szerzőjét), Váradi Júliát. az MTV Múzsák c. műsorának főszerkesztőjét, Vámos Györgyöt, a Magyar Rádió dokumentációs igazgatóját, továbbá több napi- és hetilap munkatársát.

A megjelentek melegen gratuláltak Oberlander Baruchnak az imakönyv kiadójának, Kraus Naftalinak az imakönyv szerkesztőjének és Fábián Györgynek aki a borítót tervezte.

Smuél B.

 

Megjelent: Egység Magazin 6. évfolyam 24. szám – 2014. július 29.