A magyarországi zsidóság átfogó felmérésébe fogtak

A felmérés kapcsán Jonathan Boydot, az Institute for Jewish Policy Research ügyvezető igazgatóját kérdeztük. 

 

– Szervezetük régóta foglalkozik az európai zsidóság társadalmi hely­zetének és az antiszemitizmus­nak mérésével. Miről szól legújabb projektjük?

– Kutatásunkat az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége számára vé­gezzük. A kutatást még nem fejez­tük be, a terepmunka még csak most kezdődött, így eredményekről sem tudok még beszámolni. Jelenleg tizenhárom EU-s országban mér­jük az adatokat, köztük Magyarországon.

 

– Mit mérnek munkájuk során?

– Elsősorban a zsidóság antiszemitizmusról való felfogását és tapasztalatát. A felfogás alatt a következőket értem: úgy gondolják-e, hogy gond országukban az antisze­mi­tiz­mus, s ha igen, mennyire? Idővel nő, csökken, vagy stagnál az antiszemitizmus? Hol találkoznak vele a legtöbbször: a politikában, a médiában, a sportban? Mennyire aggódnak, ha aggódnak egyáltalán? A tapasztalat pedig arra utal, hogy szenvedtek-e zaklatástól, diszkriminációtól, vandalizmustól vagy erő­szaktól. Ha pedig szenvedtek el incidenseket, akkor kinek jelentették, ha jelentették egyáltalán.

 

– Mi alapján választották ki a mért országokat?

– A 13 ország, amellyel foglalkozunk, a következőek: Ausztria, Bel­gium, Dánia, Franciaország, Né­met­ország, Magyarország, Olasz­or­szág, Lettország, Hollandia, Len­gyelország, Spanyolország, Svéd­or­szág és az Egyesült Királyság. A ki­választásban szempont volt, hogy hol vannak a legnagyobb zsidó kö­zösségek – Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Németor­szágban és Magyarországon –, hiszen itt lehet jó mennyiségi alapú mérést végezni, illetve az Alapjogi Ügynökség szempontjai is, miszerint Európa minden területét mérni kívánták. Azonban azok az országok is érdekelnek bennünket, ahol az elmúlt években aggodalmak me­rültek fel az antiszemitizmussal kap­csolatban.

 

– Milyen módszereket használnak munkájuk elvégzéséhez?

– Online kvantitatív mérést végzünk, mely mögött az egyik legfon­to­sabb elv, hogy minden 16 év feletti, magát zsidónak valló ember részt vehet benne. Nyílt felmérés, amelynek direkt az a célja, hogy segítse a részvételt. Metodológiánkat tekintve: több hónappal a terepmunka előtt elkezdjük felállítani az adott ország zsidóságának társadalmi és földrajzi képét, hogy lássuk, mekkora a közösség, az ország mely részein él, és milyen irányzathoz tartozik. Ezek után megkeresünk zsi­dó szervezeteket, amelyeknek kel­lőképpen nagy e-mail bázisa van, hogy terjesszék a felmérés hírét. Az eredményeket a feltérképezés eredményeihez mérjük, hogy reprezentatív legyen.

 

– 2012-ben már végeztek egy nagyszabású felmérést, mellyel szemben metodológiai kritikák ér­keztek. Miben tér el ez a felmérés attól?

– Nagy vonalakban ugyanolyan lesz, hiszen ez egy olyan felmérés része, amelyet az EU rendszeresen elvégez, mindössze néhány kérdés lesz új. A metodológiai kritika azért érkezett akkor, mert a felmérés nem véletlenszerű mintákon készült. Példának okáért, ha fel akarnám mérni Budapest lakosságát, akkor fognék egy állami listát, amin a budapesti lakosok szerepelnek, és azok véletlenszerű 10%-ának elküldeném a kérdéseket. Ez egy olyan mintát adna, ami hibahatáron belül általános képet adna a város lakosairól. A kihívás a zsidósággal kapcsolatban, hogy nincsenek listák a zsidó közösségről, ezért a zsidó szervezeteken keresztül keressük meg őket. A cél az, hogy a részvevők aztán ismerősöket vonjanak be, akik még kitölthetik a felmérést. Az ezzel kapcsolatban felmerült kritika jogos, hiszen a végeredményben valószínűleg felülreprezentáltak lesznek a zsidó közösséggel szoros viszonyt ápoló emberek. Ez különösen gond lehet például Magyarországon, ahol a közösség többsége nem tartozik egyik irányzathoz sem. Néhányukat elérheti, de nem abban az arányban, mint amekkora részét képezik a zsidó közösségnek.

 

– Hogyan ügyelnek az internetet kevéssé használó idősek, illetve a különböző irányzatok arányos megszólítására?

Az idősek közötti mérést aktivistáink segítik Magyarországon, Lettországban és Lengyelországban is. Természetesen mind a reform, mind az ortodox közösségeket megkeressük, főleg mivel az ortodox zsidók könnyebben válnak antiszemita incidensek áldozataivá, és általában jobban is aggódnak.

 

– Mikor fejezik be munkájukat, és hol tudnak majd az olvasók tájékozódni az eredményekről?

– A következő hónapok során végezzük el a terepmunkát, és az adatokat az év végéig dolgozzuk fel. Minden bizonnyal 2018 decemberében lesznek olvashatóak az eredmények. Ko­rábbi, 2013-ban publikált eredményünk pedig elérhető a honlapunkon.