A nácik bukása után 70 évvel mindenkinek felidéződik egy kép erről a szörnyű időszakról: a horogkeresztes zászló, a sárga csillag, a táborok csíkos egyenruhája. Az már feledésbe merült, hogy a nácik külön pénzt is nyomtak a gettók és koncentrációs táborok foglyainak.

Ez a holokauszt történetének egy viszonylag keveset kutatott területe. Deborah Dwork professzor, a Clark Egyetem kutatója akkor kezdett foglalkozni a témával, amikor egy amatőr numizmatikus, bizonyos Robert Messing – az egyetem egykori hallgatója – tavaly tavasszal neki adományozta különleges gyűjteményét. A rendszerezéshez és a kutatáshoz egy fiatal történész is csatlakozott, céljuk, hogy a gyűjteményt jól megismerhetővé tegyék a többi hallgató és érdeklődő számára is –írja a forward.com.

Ezt a speciális pénzt először a megszállt Lengyelországban, a lodzi gettóban vezették be a nácik 1940-ben, majd elterjedt a birodalomban, más gettókban, táborokban is. A pénzt csak a falakon belül lehetett használni és sajátos, komplex gazdasági rendszer épült rá, aminek egyetlen célja volt: megszerezni az európai zsidóság vagyonát. Elvileg élelmiszert és ruhát is be lehetett vele szerezni, náci tisztségviselők és gyárosok egyfajta „prémiumként” használták a rabszolgaként dolgoztatott zsidók cinikus ösztönzésére. Gyakran ezt a „gettópénzt” adták az elkobzott javakért cserébe. A fejadagok a gettókban és a táborokban nem voltak elegek a túléléshez, a készpénz és a vele megszerezhető élelem az életet jelenthette.

A Theresienstadtban használt pénzt az egyik rab, Peter Kien tervezte. A nácik arra kényszerítették, hogy a bankjegyen szereplő Mózest a zsidókról élő sztereotípiák alapján rajzolja meg. Kezével egyébként pont a „Ne ölj!” parancsolatot takarja ki.

Kép: mutargy.com