A budapesti gettó túlélői jelentős részben Rudolf Vrbának köszönhetik életüket. Az Auschwitzból megszökött zsidó rab tanúvallomásából tudták meg a szövetségesek, hogy valójában mi folyik a náci halálgyárban és beszámolójának köszönhetően helyeződött egyre nagyobb nyomás Horthy Miklósra. Ez vezetett végül a deportálások leállításához. Vrba mindent megtett, hogy minél több helyre eljuttassa jelentését, de élete végéig gyötörte a bűntudat, hogy talán még többet is tehetett volna – írja a Times of Israel.
Vrba történetét Jonathan Freedland elevenítette fel újonnan megjelent, A szabadulóművész című könyvében. Az író célja új kötetével az, hogy Rudolf Vrba – eredeti nevén Walter Rosenberg – végre megkapja az őt megillető helyet a holokauszt méltán ünnepelt hősei között.
Rosenberg Szlovákiában született. Tehetséges tanuló volt, de a zsidóellenes rendeletek miatt végül félbe kellett hagynia tanulmányait. Szülőföldjéről Magyarországra menekült, ám a hatóságok hamarosan visszatoloncolták. Ezt követően fogságba került, majd 1942-ben az auschwitzi haláltáborba deportálták. A halálgyárban számos beosztásban dolgoztatták, így hamar képet kapott a tábor felépítéséről és működéséről. Eltökélte, hogy megszökik és a világ tudomására hozza mindazt, amit látott. Abban bizonyos volt, hogy a táborba hurcolt embereken már nem tud segíteni, ám reménykedett benne, hogy az igazság feltárásával lelassulhatnak vagy akár meg is szűnhetnek a deportálások – a szövetségesek közbelépése és a zsidók ellenállása miatt. Hamarosan rájött arra is, hogy nagyon sürgeti az idő, mivel látta, hogy a lágerben – a magyarországi zsidók egymilliós transzportjára várva – megkezdték a kapacitás bővítését.
A deportáltak holmijait szortírozva Vrba – akkor még Rosenberg, a Vrba nevet csak későbbi szökését követően vette fel, nehogy ráakadjanak a hatóságok – rábukkant egy földrajzi atlaszra. Ennek segítségével memorizálta az Auschwitzból Szlovákiába vezető útvonalat és háromhetes felkészülést követően egy barátjával, Fred Wetzlerrel együtt merész tettet hajtott végre: megszökött Auschwitzból. A szlovák határig tartó nyolcvan kilométeres út rendkívül veszélyes volt s nem egyszer kerültek szinte kilátástalan helyzetbe, de végül elérték úti céljukat. Vrba azonnal felvette a kapcsolatot a szlovákiai zsidó tanáccsal és részletesen beszámolt mindenről.
A jelentés ezt követően eljutott Kasztner Rezsőhöz Budapestre és a magyar antifasiszta ellenállókhoz is, majd a nyugati sajtóhoz, illetve a különböző keresztény egyházak vezetőségéhez. Kasztner nagy csalódást okozott neki, mivel nem engedte, hogy a magyarországi zsidók tudomására hozzák a nekik szánt sorsot: 1700, többnyire módos zsidó elengedéséért cserébe Eichmann csendben végezhette a rábízott feladatot anélkül, hogy pánik vagy lázadás tört volna ki a budapesti gettóban.
A jelentés eljutott Horthy Miklós zsidókkal szimpatizáló menyéhez, Edelsheim Gyulai Ilona grófnőhöz is, aki átadott belőle egy másolatot a kormányzónak. Eközben már az Egyesült Államok és Svédország kormánya, illetve a Vatikán is egyre nagyobb nyomást gyakorolt Horthyra, aki végül a deportálások leállítása mellett döntött.
Az auschwitzi halálgyár azonban teljes gőzzel működött továbbra is, mert a szövetségesek – az elsőként felmerült tervet elvetve – végül nem kezdték meg a koncentrációs táborba tartó vasútvonalak bombázását. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy mind az Egyesült Államokban, mind pedig Angliában sokan túlzónak tartották Vrba beszámolóját és a „szokásos zsidó siránkozást” emlegették.
A zsidók tömeges pusztítása tehát még folytatódott, de igen valószínű, hogy Vrba akciója nélkül a holokausztot túlélő magyarországi zsidók száma lényegesen alacsonyabb lett volna. Vrba a háború után visszatért Szlovákiába, majd Izraelbe települt át. Onnan Nagy-Britanniába költözött, majd Kanadában talált otthonra. Kétszer nősült, gyermekei, unokái születtek és szép karriert futott be biokémikusként.
A könyvet szerző Freedland szerint a férfiból azért nem vált ismert hős, mert számos embernek kellemetlen volt a személye, hiszen kínos igazságokat mondott ki mind a nyugati hatalmak, mind a budapesti zsidóság vezetőiről. Az új könyv hatására talán megváltozik mindez és Rudolf Vrbát majd Primo Levivel és Eli Wiesellel együtt emlegetik majd.