Isten kegyelméből
- tévét 19. [1964. december 24.]
Brooklyn, N.Y.
Üdvözlet és áldás!
A harmonikus kapcsolatok fontosságát és szükségességét számos szent forrásunk taglalja. Ez különös hangsúlyt kap egy olyan parancsolat esetén, melyet emberek egy csoportja teljesít, hiszen a Tóráról ez áll: „Útjai a kellemesség útja és minden ösvénye béke”.
Ha ez minden időben és mindenhol igaz, még inkább igaz egy olyan helyen és olyan időben, amikor kevés a Tóra szerint élő ember. Mert egy ilyen helyen és időben minden Tórát tartó és parancsolatokat teljesítő emberre sokkal nagyobb felelősség hárul, hiszen ők a Tóra tartóoszlopai és példaképként állnak mások előtt.
Ezért írom Önöknek ezt a levelet, melyet olyanokhoz is eljuttatok, akik Önökkel együtt dolgoznak a Tóra és a parancsolatok terjesztésén. Tudomásom van arról, hogy mindegyikük tevékeny részt vállal e feladatból, ám sokkal eredményesebbek lehetnének, ha egymással összefogva, jó barátságban dolgoznának együtt, összehangolva tevékenységeiket. Elismerem, hogy amikor emberek egy csoportja dolgozik együtt, akkor időnként előfordulhatnak nézeteltérések. Ebben nincs semmi különös, hiszen a Misna bölcsei is így tanították: „Az embereknek éppúgy különbözik a gondolkodása, mint az arckifejezése”. Ezzel együtt mindig van lehetőség a problémák megvitatására és barátságos rendezésére, különösen akkor, ha egyébként azonos eszmék vezérlik őket és azonos célok elérésére törekszenek. Ezeket a közös eszméket és célokat összehangolt és koncentrált erőfeszítések segítségével lehet megvalósítani.
Innen, távolról nézve nehéz lenne véleményt alkotnom az ügy részleteiről, de szükség sincs rá, mert a részletek és a körülmények gyakran megváltoznak. A cél azonban változatlan marad és ha azt tekintjük, hogy milyen életbevágóan fontos Isten áldása mindezekhez a tevékenységekhez, akkor érdemes fejben tartani, hogy „a béke az az edény, mely Isten áldását tartalmazza”. Meggyőződésem, hogy mindannyian őszintén vallják ezt a gondolatot. Bizonyára megtalálják a módját, hogy maximalizálják az erőforrásaikat és hatékonyságukat, s eközben mindegyikük a lehető legteljesebb mértékben érvényesíteni tudja a saját tehetségét a maga szakterületén, ahogy képesek lesznek az együttműködésre is, amennyiben arra lesz szükség. Amint már említettem, az ügy részleteinek megoldását és a közös munka megvalósítását Önökre hagyom. A legfontosabb dolog a megfelelő hozzáállás, nemhiába kaptuk az ígéretet: „Aki egy kicsit is megszenteli magát ezen a világon, azt nagy mértékben megszentelik fentről”. Ha elkötelezik magukat arra, hogy ennek megfelelően járnak el, akkor azonnal új lehetőségek nyílnak meg Önök előtt, és meglátják, hogy milyen könnyen tudnak eredményt elérni.
Örömmel venném, ha fentiek ügyében jó hírekkel szolgálnának.
Imádkozom Önökért, különös tekintettel a közelgő tévét hó 24-re, mely az Álter Rebbe halálozási évfordulója. Közismert és a Likuté Tórában megjelent Hécholcu esszében is hangsúlyosan megjelenik, hogy ő is kiemelt fontosságot tulajdonított a barátságnak, az együttműködésnek és a békének.
Áldással,
Megjelent: Egység Magazin 33. évfolyam 166. szám – 2023. május 30.