„750 éve nem született ilyen költő”

Elhunyt a modern héber költészet kiemelkedő alakja Cvi Jáir

1915. március 20-án Budapesten született Steinmetz Cvi Méir (Her­man) és 2005. szeptember 17-én New Yorkban hunyt el. Szombaton született és szombat bejövetele előtt tért meg az Örök­kévalóhoz. Első verseskötete a G’sárim (Hidak) – melyet még Ben S’lomo néven jegyzett – Debrecenben jelent meg 1942-ben. Ebben a kötetben találjuk A ne­mi­ro­vi gyűlés-címmel írt versét. A balladaszerű költeményben a több tízezer életet elpusztító Chmelnyickij-féle vérengzés egyik leg­szörnyűbb helyszínének, Nemirov városkának mártírjait gyászolja a költő, de ugyanakkor félreérthetetlen utalás és megemlékezés is a néhány hónappal azelőtti (1941. augusztusában) történt Kamenyec-Po­dolszk környéki tömeggyilkosságokra.

 Munkássága az Amerikában töltött évtizedek folyamán teljesedett ki, ott vált kiforrott költővé. Áháron Mirsky professzor, a héber irodalom tudós kutatója írta róla: „750 éve nem született ilyen héber költő. Költeményei Dávid király zsoltárainak, Ibn Gábirolnak, a klasszikusoknak, és a chászid irodalomnak folytatásai.” (1980.)

 Az első világháború után jiddis és héber nyelven folytatta tanulmányait. Halmiban, Ga­lán­tán és Ak­nasz­la­ti­nán tanult, majd Pozsonyba ment, hogy az ottani világhírű jesivában tanulhasson és egyben egy világi iskolában leérettségizhessen. Több cikkét, tanulmányát közölte az akkori jó nevű Dos jidyse Blat.

Ragaszkodott a zsidó hagyományokhoz, a vallásos chászid életmódhoz. 1940-ben egy híres tál­mid háchám (Talmud-tudós), reb Lipschitz, figyelmébe ajánlotta Eisen­berg Dórát, akit Debrecen legszebb hajadonjai között emlegettek. 1940. sziván hónap 22-én (június 28.) a fiatalok megesküdtek és Debrecenben telepedtek le. Ben S’lomo itt tanult meg magyarul, ihletője és tanítómestere a felesége volt. Verseit 1938 és 1940 között németül írta. 1940-től azonban csak héber nyelven írt.

A háború Ben S’lomo életében is radikális fordulatot hozott. Családjával együtt a fővárosban élte túl a borzalmakat. A várva várt béke esztendeiben megkísérelte korábbi életútjának folytatását, de be kellett látnia, hogy Európának ezen
a felén a hagyományaihoz ragaszkodó zsidó élet lehetősége végzetesen és véglegesen lezárult.

Bár költői munkássága elismeréseként a Magyar PEN Club 1947. március 28-án, a budapesti Fészek Klubban tartott ülésén „egyhangú lelkesedéssel” tagjai sorába választotta, Ben S’lomo 1948-ban családjával együtt Ausztriába távozott. Bécsben újságot szerkesztett, a Stimme Israels‑t, amelynek csaknem minden cikkét ő írta.

1952-ben az Egyesült Államokban telepedett le. Ettől kezdve Cvi Jáir néven jelentette meg műveit. Talán a pályakezdés valóban meghatározó debreceni éveinek a családban ma is élő nosztalgiája is motiválta, hogy a költő unokája, Batsheva, a nagyszülők távozása után negyvenegy évvel „hazatért”, s férjével Ober­lan­der Báruch rabbival és gyermekeivel együtt Ma­gyarországon rendezte be első (és érzésük sze­rint végső) otthonát.

A szegedi zsinagógában a Mártírok Emlékcsarnok keleti falán 1947. szeptember 21-én, az újév és az engesztelőnap között helyezték el Ben S’lomo héber versét (valamint a Kardos László és Gáspár Endre által készített magyar fordítását).

Testvér, kit egykor elküld hozzánk a messze föld,

Élő testvér, ki eljössz, hogy sírunk megjelöld,

De sírunk nincs, csupán nevünk őrzi e tábla,

Testvér, mire gondolsz előtte állva

Látod a magányos, agyontiport szívet,

Szánó tekintetet rá senki sem vetett.

Látod a holt anya mellett, hogy áll a gyermek,

S bénuló szíve a halál szemébe dermed.

Látod-e azt, ki élt még, hogy rázuhant a hant

Vergődik még, de nincs út a hullák közt alant.

Látod, hogy tele volt szóval, dallal a lelkünk

S még a madár se járt, hol utolsót leheltünk.

A puszta templomokban árván búsulva bent

Évadján az iszonynak erről beszél a csend.

Testvér, kit egykor elküld hozzánk egy messze föld,

Élő testvér, ki eljössz, hogy sírunk megjelöld,

De sírunk nincs, csupán nevünk őrzi e tábla,

Testvér, erre gondolj előtte állva.

Megjelent: Egység Magazin 16. évfolyam 58. szám – 2014. augusztus 3.