101 éves korában, Jeruzsálemben elhunyt Lucien Lazare, aki a második világháborúban zsidó gyermekeket mentett a deportálástól, majd a francia ellenállás harcosaként küzdött a náci megszállók ellen.
A háború után Lucien Lazare történészként, pedagógusként és a Jad Vasem munkatársaként dolgozott a holokauszt emlékezetének megőrzéséért. Életének egyik legfontosabb üzenetét századik születésnapján fogalmazta meg: „Száműzzétek a gyűlöletet!” – írta meg a The JC.
Hamis papírokkal mentette a zsidó gyermekeket
Lucien Lazare 1924 novemberében született Strasbourgban. Franciaország 1940-es veresége és a Vichy-rezsim antiszemita intézkedései után családjával Lyonba menekült, ahol csatlakozott az Éclaireurs Israélites de France nevű zsidó cserkészszervezethez. A szervezet titkos mentőhálózatot működtetett az üldözött zsidók megsegítésére.
Lazare hamis személyazonosságokkal és okiratokkal segítette a földalatti munkát, és részt vett zsidó gyermekek biztonságba juttatásában. Visszaemlékezésében felidézte, hogyan kísérte a gyermekeket vonaton Dél-Franciaországon keresztül, ahol az egyes állomásokon újabb segítők vették át őket.
„Zsidó vagyok!” – a fegyveres ellenállás harcosa lett
1944-ben csatlakozott a Marc Haguenau századhoz, a francia ellenállás túlnyomórészt zsidó tagokból álló egységéhez. A csoport harcolt a német csapatok ellen, és részt vett Castres felszabadításában.
Lazare egyik legemlékezetesebb élménye hatvan német katona megadásához kötődött. A fegyveres németek helyett ekkor már a korábban üldözött zsidó ellenállók voltak fölényben. Lazare diadalmasan vonult el a foglyok előtt, és azt kiáltotta: „Zsidó vagyok!”
Az eseményt hatalmas örömként idézte fel. A század később a francia hadsereghez csatlakozott, és részt vett a kelet-franciaországi harcokban, valamint Elzász felszabadításában is.
A holokauszt történetének kutatója lett
A háború után Lazare történelmet és földrajzot tanult, majd doktorált a Strasbourgi Egyetemen. Franciaországban és Belgiumban tanított, később pedig a strasbourgi zsidó hitközség főtitkáraként dolgozott. 1968-ban feleségével, Janine Hemmendingerrel és négy gyermekükkel Izraelbe költözött. Jeruzsálemben 1970-ben megalapította a René Cassin középiskolát, amelynek első igazgatója lett.
Történészként a franciaországi zsidó ellenállás, a titkos mentőhálózatok és a holokauszt idején zsidókat segítő emberek történetét kutatta. 1987-ben csatlakozott a Jad Vasem Világ Igazainak elismerésével foglalkozó bizottságához, később pedig annak jeruzsálemi albizottságát vezette.
A Jad Vasem halála kapcsán méltatta a holokausztkutatás és az emlékezet megőrzése iránti elkötelezettségét.
Lucien Lazare üzenete a jövő nemzedékeinek
Századik születésnapján arról kérdezték, mit szeretne átadni a következő nemzedékeknek. Válasza rövid volt: „Száműzzétek a gyűlöletet!”
Felesége 2017-ben hunyt el. Lazare után két fia, két lánya, húsz unokája és mintegy ötven dédunokája maradt. Életútja a zsidó önvédelem, a másokért vállalt kockázat és a történelmi emlékezet megőrzésének példája.
Emlékéből fakadjon áldás!
Borítókép: Wikipédia.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.