A zsidó hagyományban a jótékonyság, azaz a köznyelvben gyakran adakozásként említett cedáká nem csupán nemes gesztus, hanem kötelesség. A szó valódi jelentése: „igazságosság”, amely mély értelmet ad minden egyes adománynak, legyen az pénz, étel, idő vagy figyelem.
Azon, aki másokon könyörül, könyörül az Ég is, mint a Tórában áll: „és ad neked irgalmat, megkönyörül rajtad és megsokasít téged.” (5Mózes 13:18.) A jótékonyság, vagyis a cedáká gyakorlatát nemcsak a pénzbeli juttatások határozzák meg, hanem egy évezredes szemléletmód, melyből most 5 alapvetést választottunk ki Menachem Posner rabbi írásából.
A cedáká pontos jelentése
A cedáká egy héber szó, melyet legtöbbször „adakozásnak” szoktak fordítani, viszont a valós jelentése az „igazságosság” vagy „helyesség”. Fontos ismerni a cedáká pontos jelentését, hiszen ez rávilágít arra, hogy mit is gondol a zsidóság az adományozásról: azt nem puszta önkéntes jótettnek tekinti, hanem a helyes cselekedetnek. Mert a pénz – mint minden más a világon – az nem az emberé, hanem Istené, aki ránk bízta, így aztán a mi felelőségünk, hogy azt megosszuk a rászorulókkal.
Cedáká nem csak pénz lehet
Időnként azon kapjuk magunkat, hogy kifogásokat keresünk mások megsegítésénél. „Nekünk sincs sok…”, „Az infláció miatt értéktelen a pénzünk…” – Sajnos ez sokszor valóban igaz, azonban nem csak pénzzel lehet segíteni másokon. Egy-egy tál ételt vagy akár csak egy mosolyt is „adományozhatunk”, s akár ezekkel az apróságokkal is jobbá tehetjük egy embertársunk napját.
Sőt, a Talmud (Ketuvot 67. b) szerint egy asszony ételadománya többet is ér mint egy férfi pénzadománya, mert előbbit azonnal lehet hasznosítani.
Koncentrikus körök szerint adományozunk
A Sulchán Áruch pontosan meghatározza, hogy a cedáká világában kik élveznek elsőbbséget. Természetes dolog, hogy családtagjaink, a közvetlen környezetünk megsegítése előrébbvaló, s ha ott már mindent rendben találunk, akkor támogatunk szélesebb körben. Városunk szegényei elsőbbséget élveznek más településekén élőkkel, viszont a szentföldi célok magasabb szinten állnak, mint a diaszpóraiak.
A szentföldi szegények támogatása évszázadokra nyúlik vissza. Már a 16. században utaztak jeruzsálemi és más városokban élő zsidó követek Európába, hogy cedákát gyűjtsenek maguknak. Például a lubavicsi haszidok már 1788 óta gyűjtenek szentföldi zsidóknak, hogy zavartalanul tanulhassanak Tórát az Ígéret Földjén.
Sokan a 18 többszöröseit adják
A cháj szó héberül életet jelent, betűinek számértéke pedig 18. Ezért aztán sokan 18; 36; 54 stb. sékelt, dollárt (18.000 Ft-ot) adnak, hogy ezzel fejezzék ki abbéli kívánságukat és vágyukat, hogy ők és a megajándékozott is hosszú, boldog életet éljen, lehetőleg nélkülözéstől mentesen.
10 akár 20% cedáká részére
A jeruzsálemi Szentély idején a zsidók 10%-ot adtak a levitáknak, további 10%-ot pedig időszakosan, a templomi áldozatokra illetve a szegényeknek. Ezek alapján a zsidó Bölcsek úgy állapították meg, hogy a havi jövedelem 10–20%-át illik jótékonyságra fordítani.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.