Mi történt az elmúlt héten Izraelben?

Netánjáhu lett Izrael megszakítás nélkül leghosszabban szolgáló miniszterelnöke. Ezt a címet eddig az államalapító Dávid Ben-Gurion viselte. Mindkét politikus több cikluson keresztül töltötte be ezt a pozíciót. Ben-Gurion első megbízatása 5 éven és 9 hónapon keresztül tartott, majd 1954 januárjában a Negev-sivatagban fekvő Szdé Boker kibucba vonult vissza. Kevesebb, mint két év múlva visszatért a miniszterelnöki székbe, melyet ezután 2790 napig birtokolt folyamatosan. Netánjáhu ezen a hétfőn lép miniszterelnökségének 2791. napjába, tehát innentől kezdve ő az új rekorder, mivel korábban 2009-ben, 2013-ban és a legutóbbi választások után, 2015-ben is ő alakíthatott kormányt. Ha Ben-Gurion összteljesítményét is szeretné meghaladni, Netánjáhunak még 972 napot kellene miniszterelnökként szolgálnia. Erre van esélye, mert a közvélemény kutatások szerint, ha most lennének a választások, ismét győzelemre számíthatna.

Lehalkítanák a müezzineket

Törvénnyel kívánják szabályozni Izraelben a müezzinek imára szólító kiáltásának hangerejét, mivel a hang naponta ötször, hangszórókkal kihangosítva zavarja meg számos ember nyugalmát – különösen késő este és kora hajnalban.

Netánjáhu támogatásáról biztosította a törvényt. “Meg sem tudom számlálni, hány alkalommal fordultak hozzám a társadalom legkülönbözőbb csoportjaiból és felekezeteiből, hogy a minaretek hangszórói miatti szenvedésükről panaszkodjanak” – mondta a miniszterelnök.

A muszlim közösség számos képviselője éles hangon állt ki a törvénytervezet ellen. A Beer Seva közelében fekvő beduin város, Ráhát polgármestere kijelentette: “A törvény nem némítja el az arab települések müezzinjeit. Ha a Kneszet elfogadja ezt a törvényt, Ráhát minden lakóházán elhelyezünk egy hangszórót, hogy az “Allahu Akbart” zengjék. Fontos számunkra, hogy a vallásszabadság az arab állampolgárokra is vonatkozzon.”

Ájelet Sáked igazságügyi miniszter szerint nincs szükség az új törvényre, elég lenne, ha a már érvényben lévő, zajterhelést szabályozó törvényeket tartatnák be. “Már érvényben vannak a túlzott zajkeltést tiltó szabályozások, csak nem tartják be azokat. A belügyminiszter, a belbiztonsági miniszter és a környezetvédelmi miniszter véleménye is az, hogy a már érvényben lévő törvények alkalmazhatóak lennének a müezzinek esetében is, csak valamiért nem alkalmazzák azokat.” Sáked hozzátette, hogy ezzel együtt fontosnak tartja a probléma kezelését, ezért nem szavaz az új törvény ellen, hanem tartózkodik a szavazástól.

A kormány miniszterei közül egyedül a haredi Jáhádut HáTorá frakciójában ülő Jáákov Litzmann rabbi ellenzi határozottan a törvényjavaslatot, mert szerinte a következő lépés a haredi közösségekben péntek délután a sábát érkezését jelző szirénák betiltása lehet.

A törvényt beterjesztő Moti Jogev elmondta, hogy igyekszik meggyőzni Litzman rabbit, hogy a tervezet nem a vallásos muszlimok vagy zsidók jogait kívánja csorbítani, egyszerűen csak biztosítani szeretnék, hogy senkinek se kelljen a müezzinek miatt már hajnali négykor felébrednie. “A zajszennyezésnek megálljt kell parancsolni. Még bizonyos muszlim országokban, mint Törökország, Tunézia vagy Szaud-Arábia, is törvény szabályozza a müezzinek maximális hangerejét. Bét Háninától Akkóig rengeteg arab polgár biztosított a támogatásától, mert az ő éjszakai nyugalmukat is zavarják a hangszórók”.

Kihangosított minaret
Kihangosított minaret
Úszás a Holt-tengerért

Sportolók és környezetvédők együtt úszták át a Holt-tengert, hogy felhívják a figyelmet a természeti csoda aggasztó állapotára. A több mint 33%-os sótartalmú vízben elsősorban lebegni lehet, az úszás meglehetősen nehézkes, és a víz lenyelése egészségügyi problémákat okozhat. Az úszók mégis vállalták a 15 km-es táv leküzdését, annak érdekében, hogy minél több emberhez eljusson üzenetük. A Jordánia és Izrael között fekvő Holt-tenger az elmúlt 30 évben elvesztette vízfelületének egyharmadát, elsősorban a vízből ásványi anyagokat kinyerő lepárlóüzemek és a mezőgazdasági termelés fokozódása miatt. A vízpart átlagosan 25 métert húzódott vissza. A változást jól látni a tengerparti fürdőhelyeken, ahol a mai partvonaltól meglehetősen távol még állnak a korábban használt, vízbe vezető lépcsők maradványai.

Az úszók búvármaszkban és pipával a szájukban vágtak neki a hét órás túrának, mert a normál tengervíznél tízszer sósabb víz komoly károkat okozhat a szembe kerülve. A 28 vállalkozót orvosok is kísérték.

“Még sohasem volt hasonló élményben részem” – mondta Kim Chambers, új-zélandi úszó. “Hosszú előkészítő munka előzte meg az úszást. Jordánia és Izrael is támogatta a kezdeményezést. Olyan problémával állunk szemben, melyet azonnal orvosolni kell.” – tette hozzá.

“A tenger átúszása életveszélyes kaland volt. Ezzel akartuk felhívni a figyelmet arra, hogy a Holt-tenger is életveszélyben van.” – mondta Gidon Bromberg, az akció egyik szervezője.

A Holt-tenger átúszói
A Holt-tenger átúszói
Látogatás Indiában

Pranab Mukherjee indiai elnök invitálására indiai látogatásra utazott Reuvén Rivlin államelnök. A két államfő először olyan mezőgazdasági üzemeket látogatott meg, melyek a két ország együttműködésével, izraeli technológia felhasználásával működnek, és megállapodtak a kooperáció továbbfejlesztéséről. Ezt követően Rivlin ellátogatott a 2008-as mumbai merénylet helyszínére, melynek során iszlamista terroristák meggyilkolták a városban élő lubavicsi küldöttet, Gavriel Holtzberg rabbit és feleségét. Az izraeli elnök tiszteletét tette Mahatma Gandi sírjánál, is és találkozott az indiai zsidó közösség vezetőivel.

“India és Izrael nagyon hasonlít egymásra. Mindkét ország ősi hagyományokkal rendelkezik, ugyanakkor élen jár a csúcstechnikai fejlesztések terén is. Örülök, hogy a diplomáciai kapcsolat felvételének 25. évfordulóját köszönthetem. Ez a látogatás a két nemzet baráti kapcsolatát ünnepli, mely reményeim szerint a jövőben is csak egyre erősödik majd.”

Rivlint 40 izraeli üzletember kísérte, elsősorban hadiipari, mezőgazdasági és vízgazdasági vállalatok képviseletében.

Rivlin és Mukherjee
Rivlin és Mukherjee