Rendkívül ritka lelet: 1600 éves aranygyöngyöt találtak a jeruzsálemi Dávid városában, az Emek Curimban működő Templom-hegyi Átszitálási Projekt keretein belül, adta hírül számos portál, többek közt az Arutz7. A római kor végéről származó, különleges formájú gyöngy a Zarándokok útjának feltárása során kitermelt földből került elő. Az elkészítéséhez alkalmazott különleges technika különösen magas szintű mesterségbeli tudásról tanúskodik: a mester apró gömböcskék tucatjait kapcsolta egybe, és így alkotta meg a gyűrű alakú gyöngyszemet.
A lelet azért is nagyon értékes, mert a régészeti ásatásokról általában elmondható, hogy az aranyból készült leletek viszonylag ritkák. A gyöngy elkészítéséhez szükséges különleges és összetett, feltehetőleg Mezopotámiából származó, rendkívül ősi technika azt eredményezte, hogy az efféle darabok nem terjedtek el széles körben.
A gyöngyöt a 18 éves Hálel Feidman találta, aki polgári szolgálatos fiatalként dolgozik az átszitálási projekten.
„Ráöntöttem a vödör tartalmát a szitára, éa elkezdtem átmosni a Dávid városában folyó ásatásról érkezett törmeléket. És hirtelen észrevettem, hogy valami csillog a szita csücskében, valami rendkívüli, amilyet még sosem láttam. Azonnal szóltam a régésznek, aki megállapította, hogy egy aranyból készült gyöngyöt találtam. Mindenki nagyon izgatott volt”
– mesélte.
Dr. Amir Goláni, az izraeli Régészeti Hatóság antik ékszerekkel foglalkozó régésze elmondta:
„Régészként talán egy vagy két alkalommal találtam aranyat. Ha valaki aranyékszert talál, az valami nagyon-nagyon különleges dolog.”
A sértetlen állapotban megőrződött gyöngy Goláni szerint egy több szemből álló nyaklánc vagy karkötő része lehetett.
„Aki megengedhetett magának egy ilyen aranytárgyat, minden bizonnyal gazdag és befolyásos ember volt… A gyöngyszem legérdekesebb aspektusa annak különleges és összetett elkészítése. Alaposan kellett hozzá ismerni az anyagot és minden jellegzetességét, és tökéletesen kellett uralni a használt hőforrást is, hogy egyfelől apró gyűrűbe álljon össze a sok pici gömb, másfelől viszont ne forrósodjon túl, nehogy eggyé olvadjon az egész. Csakis egy nagy tudású mesterember készíthetett el egy ilyet, ami tovább növeli a lelet értékét”.
A különleges elkészítési technika és maga az arany használata egyaránt gazdag tulajdonosról árulkodik.
Elképzelhető az is, hogy nem helyben készült, hanem készen került a rendkívül kiterjedt kereskedelmi hálózattal rendelkező Jeruzsálembe. Egy másik elmélet szerint ajándékként küldték egy jeruzsálemi lakosnak, esetleg családi örökségként szállt nemzedékről nemzedékre. „A gyöngy egy óriási, legalább 25 méter hosszú építményből került elő. Az épület a Dávid városában húzódó Zarándokok útján állt, stílusa a legmagasabb rangúak építkezési stílusát képviseli. Lakóinak gazdagsága egyértelmű az itt talált más leletekből, például importált agyagedényekből vagy díszes mozaikpadlókból” – magyarázták a feltáró régészek. Bár hasonló jellegű, ezüstből készült, 2500 éves gyöngyszemeket már találtak a Dávid városától nem messze fekvő sírbarlangokban a Gávriel Barkay professzor vezette ásatásokon, egész Izraelben csupán néhány tucat aranygyöngy került elő mindeddig.
Az Emek Curimban működő átszitálási projekt egész évben üzemel és várja az önkénteseket. Az 1990-es évek vége felé az Iszlám Mozgalom és a jeruzsálemi muszlim szent helyeket felügyelő hatóság, a Waqf emberei 9000 tonna, régiségekben rendkívül gazdag földet kotortak el a Templom-hegyről illegálisan és barbár módon. A „Salamon istállói” nevű, földalatti épületegyüttes régészeti felügyelet nélkül történt kibővítéséből és átalakításából származó földtömeget – a gazdag leletanyaggal együtt – a Kidron-völgybe szállították. Dr. Gávriel Bárkáj és Cáchi Dvirá régészek 2004-ben alapították meg a Templom-hegyi Átszitálási Projektet annak érdekében, hogy a lehetőségekhez mérten a legtöbb műtárgyat és emléket megmenthessék. A páros kidolgozta a nedves szitálás módszerét: egy-egy vödörnyi törmeléket öntenek nagyon finom hálóval fedett fakeretekre, vízsugárral átmossák, majd a talált tárgyakat olyan kategóriákba sorolják, mint üveg, mozaik, fém, kerámia, kő és csont.
Az önkéntesek számos csodás leletre bukkantak az elmúlt majdnem két évtizedben, többek közt ritka ékszereket, pénzeket, fém- és üvegtárgyakat és rengeteg cseréptöredéket találtak. 2020 végén egy háromezer éves aranygyöngyöt talált egy kilencéves fiú.
„Bár egy apró darabról van szó, éppen ezek a mindennapi személyes tárgyak kapcsolnak minket mindennél inkább egy bizonyos személyhez. Egy ilyen gyöngyöt még napjaink technológiájával is kihívás megalkotni. Ez a darab csodálattal tölti el az embert a sok száz évvel előttünk élt emberek technikai tudása és képessége iránt”
– összegezte érzéseit Eli Eskozido, a Régészeti Hatóság igazgatója.