Az a híres levél, amelyet Albert Einstein 1939. augusztus 2-án küldött Franklin D. Roosevelt amerikai elnöknek, és amelyben a náci Németország nukleáris láncreakcióra és „rendkívül erős bombák” építésére irányuló kísérleteire figyelmeztetett, a héten 3,9 millió dollárért (1400 millió forint) kelt el a Christie’s aukciósház árverésén, a Neokohn. A kétoldalas, Einstein által aláírt gépelt levélhez egy ceruzával írt kézzel írt jegyzet is tartozott.
A Manhattan-projektet egy Roosevelt utasítására 1939 októberében létrehozott bizottság kezdeményezte, amely közvetlen válasz volt Einstein rendkívüli levelére. Ebben a neves elméleti fizikus és meggyőződéses pacifista a következőket írta: „Az atomfizika legújabb munkái arra utalnak, hogy az urán új és fontos energiaforrássá válhat. E. Fermi és Szilárd Leó kísérletei, amelyeket kéziratban közöltek velem, valószínűvé teszik, hogy egy nagy tömegű uránban lejátszódó láncreakció hatalmas mennyiségű energiát szabadíthat fel… a láncreakciók rendkívül erős bombák építéséhez vezethetnek, amelyek talán túl nehezek lennének a légi szállításhoz, de a hajóval való szállításhoz nem.
Egyetlen, egy kikötőben felrobbantott bomba elpusztíthatná a kikötőt és a környező területet is.”
A levél indíttatása nem Einsteintől, hanem a magyar származású fizikustól, Szilárd Leótól, a Nobel-díjas Albert Einstein egykori tanítványától származott.
Einstein és Szilárd együttműködése, amelyet a német háborús előkészületektől és a nukleáris kutatásoktól való félelem motivált, két közel azonos levelet eredményezett, mindkettőt ugyanazon a gépen gépelték, és Einstein írta alá. Az e héten eladott levél Einstein németül diktált tartalmán alapul, amelyet Szilárd angolra fordított, és a Columbia Egyetem egyik asszisztense gépelt le.
A levelet a 20. század egyik legnagyobb hatású dokumentumának tartják.
Szilárd megőrizte a történelmi jelentőségű közlemény eredeti változatát, amelyet Einstein Szilárdnak írt kézzel írott feljegyzésével együtt árvereztek el. Mindkét levelet Roosevelt elnöknek küldték el.
Einstein később megbánását fejezte ki a bomba kifejlesztésében játszott szerepe miatt, Linus Pauling vegyésznek írt levelében élete „legnagyobb hibájának” nevezte azt.
