1.Peszách a legszélesebb körben megült zsidó ünnep. Az egyiptomi kivonulásról megemlékező, hét (a diaszpórában nyolc) napos és a széder estével megkoronázott ünnepet tartja meg a legtöbb zsidó, vallásosságától, világnézetétől, lakóhelyétől függetlenül az egész világon. Az amerikai Pew Intézet felmérése szerint többen vesznek részt a peszáchi széderen, mint ahányan megtartják a jom kipurt, vagy a hanukát. Ha Ön még nem foglalta le helyét valamelyik közösségi széder estére, ide kattintva válogathat az ajánlatok közül.
2. A jótékonyság az egyik legfontosabb zsidó alapérték. Peszáchkor még inkább odafigyelünk, hogy senki se nélkülözzön az ünnepen. A Jeruzsálemi Talmud már említi, hogy minden közösségben peszáchi „búzapénz-alapot” létesítettek, mely a szegények számára tette lehetővé, hogy be tudják szerezni a peszáchi maceszt, bort és a többi hozzávalókat.
3. Takarítás minden mennyiségben. Peszáchkor nemcsak a kovászos ételek fogyasztása tilos, de még a tulajdonunkban sem lehet semmilyen, akárcsak kovászos gyanús élelmiszer. Az ünnep előtt át kell kutatni a lakás, a munkahely, a tárolóhelyiségek és a járművek minden egyes zugát, nehogy akár csak egy darab morzsa is rejtve maradjon. Honnan tudhatjuk, hogy egy feldolgozott élelmiszer megfelel-e a peszáchi követelményeknek? Peszáchi kósersági pecséttel kell rendelkeznie!
4. Háziállatok. A fent említett okok miatt kedvenceink sem kaphatnak kovászos tápot, hiszen nem birtokolhatunk semmi ilyesmit az ünnep alatt. Gondoskodnunk kell arról, hogy a kutyák, macskák, rágcsálók, hüllők és halak is csak peszáchkor fogyasztható élelmet kapjanak. Izraelben készen vásárolhatunk peszáchi tápot, máshol állítsuk össze mi magunk az állateledelt peszáchi összetevőkből.
5. A lényeg. Ha csak az ünnep egyetlen mozzanatát tudjuk megtartani, a következő legyen az: a széder estéken (idén március 30. és 31.) fogyasszunk el egy darab maceszt a sötétedés beállta után. A macesz a szabadságot jelképezi, ezért féloldalra dőlve esszük. A legjobb, ha kézzel készített, őrzött (smura) macesszel ünneplünk.
6. A legnépszerűbb héber könyv. Az egyiptomi kivonulást elbeszélő és a szédereste forgatókönyvét tartalmazó hágádá a világ legtöbb kiadásban megjelent zsidó témájú könyve. A nyomtatás feltalálása óta több ezer különböző hágádá látott napvilágot. Függetlenül attól, hogy az adott hágádát Bagdadban, Hamburgban, vagy Budapesten adták ki, a szöveg szinte teljesen azonos, csak apró eltéréseket találunk.
7. Jó bort a széderasztalra! A peszáchi széder egyik főszereplője a kóser bor, melyből négy pohárral is elfogyasztunk. Egy időben elterjedt, hogy a széderen mézédes (gyakran cukrozott), gyenge minőségű bort szokás inni. Egy híres amerikai kóser borászat azzal hirdette peszáchra kínált borát, hogy az annyira édes, hogy szinte megáll benne a kés! E furcsa szokásnak semmi alapja, igyekezzünk minél jobb, elsősorban vörös bort beszerezni peszáchra, ezzel is emelve az ünnep fényét. Az izraeli borászat az utóbbi néhány évtizedben óriási fejlődésen ment keresztül, termékeik világviszonylatban is megállják helyüket.
8. A bűvös négyes. A széder estén gyakran szerepel a négyes szám: a négy pohár bor, a négy fiú története, a négy kérdés, stb. Ennek oka, hogy az Örökkévaló négy kifejezést használt, amikor a zsidó nép megváltását bejelentette: kiviszlek, megmentelek, megváltalak, kihozlak.
9. Az ötödik gyerek. A hágádában a négy fiú (a bölcs, a gonosz, az együgyű és aki még kérdezni sem tud) szerepel, megszemélyesítve a széderen részt vevők különböző típusait. Manapság azonban egy ötödik gyerek is része a történetnek: aki ott sincs a széderen, mert nem is tudja, hogy mi az, vagy már annyira eltávolodott zsidóságától, hogy nem is érdekli. A Lubavicsi Rebbe 1957-ben arra ösztönzött minden zsidót, hogy találják meg ezeket az elveszett, ötödik gyerekeket, és hívják meg őket a széderre, hogy felfedezhessék gazdag örökségüket és megélhessék a zsidó néphez való tartozásukat.
10. Hol a bárány? Aki elolvassa a Tórában leírt egyiptomi kivonulást és a peszáchra vonatkozó törvényeket, láthatja, hogy az egészben, szabad tűzön megsütött bárány képezte a peszách legfontosabb elemét. Amíg állt a jeruzsálemi szentély, a zsidók csoportosan mentek fel a Templom-hegyre, hogy ott a peszáchi áldozati bárányból fogyasszanak. Az elmúlt 2000 évben, mióta nem áll a szentély, be kell érnünk maceszal és keserűfűvel. Amikor eljön a messiás és felépül a szentély, megújul a peszáchi áldozatbemutatás is.
11. A legnagyobb szédert nem Jeruzsálemben vagy New Yorkban, hanem a nepáli Katmanduban tartják. Az elsősorban turisták részvételével zajló rendezvényt a helyi Chábád-központ rendezi. A 2000 résztvevő számára 900 kg maceszt, 2000 üveg bort és 3000 adag gefilte fist (töltött halat) szolgálnak fel.
12. Kóla peszáchkor? Bár a szénsavas üdítőital nem tartalmaz lisztet, a receptben szerepel a kukoricaszirup. Ez amellett, hogy egészségtelen, az askenázi zsidók számára nem fogyasztható peszáchkor, mert ezekben a közösségekben a középkor óta tiltólistán vannak, az úgynevezett kitniot, azaz hüvelyes növények, mint pl. a kukorica, bab, borsó, szója vagy napraforgómag. Izraelben és Amerikában peszáchra a kólagyártók visszatérnek az eredeti, valódi cukrot tartalmazó recepthez, és így termékeik az ünnepen is fogyaszthatóak. A Coca-Cola feltűnő, sárga kupakkal különbözteti meg peszáchi termékeit.
13. Lakoma az ünnep végén. A haszidizmus megalapítója, a Báál Sém Tov tanítása szerint peszách utolsó napján tartják a messiás lakomáját, melynek keretében a széder estéhez hasonlóan négy pohár bort isznak és maceszt esznek.
zsido.com
Forrás: Chabad.org