110 évvel ezelőtt avatták fel az egri nagyzsinagógát

Az egri status quo ante hitközség 110 évvel ezelőtt, röviddel az őszi nagyünnepek előtt avatta fel csodálatos új zsinagógáját az ország leghíresebb zsinagógatervezője, Baumhorn Lipót rajzai alapján. A status quo hitközség zsinagógája a híres vár és minaret mellett a városkép egyik ikonikus épülete lett, 54 évvel később viszont az új „világrend” kitörölte a kupolás zsinagógát Eger látképéből. Az egri nagyzsinagóga felavatásának dicső napjára emlékezünk.

Röviddel az 5674-es zsidó újév előtt, 1913. szeptember 21-én avatták fel az egri status quo ante hitközség új zsinagógáját. Az ünnepséget a vármegyeházán tartott díszközgyűlés vezette be, ahol a hitközség elnöke, nagyecséri Kánitz Dezső felolvasta a köszöntőleveleket, így gróf Tisza István miniszterelnök, Jankovics Béla vallás- és közoktatásügyi miniszter, Bánóczi József egyetemi tanár, Lőw Immánuel szegedi főrabbi stb., stb. laudációit, majd ismertette a zsinagóga történetét.

A nagyívű és magasztos munka még 1911-ben kezdődött és 1913 augusztusára már be is fejeződött. Az építkezés 300 ezer koronába került, melyet gróf Zichy János idejében a vallás- és közoktatásügyi minisztérium nagyobb kölcsönnel és egyéb segélyekkel támogatott, de sokat nyomott a latba a magánemberek adományai is, illetve a templomi székek előre kiárusítása, melyből 51 ezer korona folyt be. 

Az ünneplő közönség – a város vezetői és testvéregyházainak papjai, az iskolák, a törvényszék, a bank, a rendőrség, a MÁV, a nőegyletek, a kaszinó, a tűzoltóság stb. képviselői mellett – az akkor 80 éves régi – de elsősorban szűk – zsinagógához vonult, ahol dr. Schweiger Lázár főrabbi búcsúzott emelkedett hangú beszédben az ódon imaháztól, majd az elöljáróság tagjai kivették a frigyszekrény tíz tóratekercsét, és bíborszínű baldachin alatt, a haza trikolorjával feldíszített házak között az új zsinagógához vonult. A díszes menetet Quartin Savel, a pesti Dohány utcai zsinagóga emblematikus főkántora vezette zsoltárénekeivel.

A hatalmas, kupolás zsinagóga előtt az épület tervezője, Baumhorn Lipót adta át Isten új házának kulcsait. Bent elhelyezték a Tórákat, Schweiger rabbi imája mellett fellobbantották az örökmécsest, majd dr. Hevesi Simon pesti rabbi tett tanúvallomást Isten egységéről. A hivatalos rész a Himnusz eléneklésével zárult.

Ezután Eger vezető társadalma ült a Széchenyi szálló fehér abroszos asztalhoz, ahol a fő- és alispán, a polgármester, a hitközség elnöke, a rabbik ürítették poharukat egymásra, a hazára és a felebaráti szeretetre.

További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.