Izraeli régészek egy 1500 éves zsinagóga maradványait fedezték fel a Golán-fennsík egyik elhagyatott szír települése alatt.
Izraeli régészek egy, mintegy 1500 éves zsinagóga maradványait tárták fel a Golán-fennsíkon, a Jehudija Természetvédelmi Területen, közölték az Izraeli Természetvédelmi Hatóság és a Haifa Egyetem munkatársai. A természetvédelmi terület nevét a terület egykori szír településéről kapta, amelyet 1967-ben foglalt el Izrael. A falu vélhetően őrizte egy korábbi település nevét, ahol valószínűleg zsidó közösség élt.
Sehol nem találták a zsinagógát
Évtizedeken keresztül kutatták a települést, amelynek házaiba építve találtak köveket és építészeti elemeket a zsinagógából, ám a pontos helyét sokáig nem sikerült azonosítani.
„Az elhagyatott szír falu az ősi maradványokra épült”
– mondta Dr. Mechael Osband a Haifa Egyetem Zinman Régészeti Intézetéből. „Sétálva egy házban oszlopba ütközik az ember, ami a tetőt tartotta, vagy egy dór stílusú oszlopfőbe az ív alatt.”
150 tárgy került dokumentálásra
Összesen körülbelül 150 tárgy került dokumentálásra a falu romjai között, köztük egy menórát ábrázoló kő. Négy évvel ezelőtt Osband és társa, Prof. Haim Ben-David a Kineret Akadémiai Főiskoláról, rendszerezetten kezdte felmérni a helyszínt, feltérképezve a zsinagóga maradványait és azok pontos helyét.
„Miután feltérképeztük a romokat, eldöntöttük, hogy két próbafeltárást végzünk, hátha sikerül megtalálni az épületet”
– mondta Osband. „Őszintén szólva nem gondoltam, hogy bármit is találunk.”
Az első próbafeltárás során, egy három évtizede javasolt helyszín alatt, nem találtak érdemi nyomokat, majd 2024 decemberében egy másik ponton, ahol korábban három oszlopot fedeztek fel, végre sikerült előkeríteni az egyik oszlop alapját és a kőpadlót. Júliusban a kutatók diákokkal és önkéntesekkel kiegészülve tértek vissza a helyszínre, ahol megtalálták az épület déli falát három bejárattal és további építészeti elemekkel, így egyértelművé vált számukra a zsinagóga helye. A feltárás még csak most kezdődik, a kutatók pedig a még fel nem tárt északi fal felfedezésére is számítanak.
Nagy remények az új kutatásban
A szakértők szerint az épület körülbelül 13 méter széles és legalább 17 méter hosszú lehetett. Bazilika stílusban épült, téglalap alakú szerkezettel, két sor oszloppal és a falak mentén padokkal, amely a korabeli izraeli szinagógák tipikus elrendezése volt. A leletek között egy „tabula ansata” is szerepel, egy nagy, téglalap alakú kőtábla fogantyúkkal.
„A római és görög építészetben gyakran hordoznak írást, itt azonban nincs semmi”
– jegyezte meg Osband. A kutatás folytatódik, és a legmodernebb technológiák segítségével még láthatóvá válhatnak a halvány írások.
A feltárás során több kőpadot is találtak, bár ezek már nem eredeti helyükön voltak, hanem más célra használták őket. A zsinagóga maradványait előzetesen stilisztikai alapon datálták, így nagyjából a késő római kortól a bizánci időszakig, esetleg kicsit későbbire tehetők.
Izrael területén eddig körülbelül 130 ókori zsinagógát tártak fel, ezek közül mintegy 30 a Golánon található. Osband szerint ez a terület több okból is bővelkedik maradványokban, hiszen folyamatos zsidó jelenlét volt a Hasmóneusok korától a késő bizánci, kora-iszlám időszakig, és a Golán kevésbé volt sűrűn benépesítve, így a maradványok jobban megőrződtek.
A csapat tervei szerint jövő nyáron folytatják a feltárást, hogy többet tudjanak meg az épületről és az egykori közösségről, amely itt imádkozott. „Minden zsinagógának megvan a saját története” – hangsúlyozta Osband. A Golánon az ókori zsinagógák változatos stílusban épültek, így a Jehudija területen talált épület egyedi jellemzőinek alapos megértése kulcsfontosságú. „Mikor épült? Miben hasonlít más zsinagógákhoz? Egyedi? És mit árul el az építő közösségről?” – tette hozzá.
Forrás: TOI
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.