Heti izraeli hírösszefoglaló.
A miniszterelnök előző házasságából származó, Noá nevű, szigorúan ortodox életmódot folytató lánya negyedik gyermekének adott életet. A fiatalkorában vallásossá vált, és azóta a haredi közösség tagjaként élő Noá Jeruzsálem Szánhedria nevű, ortodox negyedében él. Férje, Dániel Roth sikeres vállalkozó a high-tech szektorban. Netánjáhu politikailag igen aktív – és időnként botrányt okozó – fiaitól eltérően Noá kerüli a rivaldafényt és a nyilvánosságot.
A fővárosi Hádászá Hár Hácofim kórházban tartott körülmetélési ünnepség során a miniszterelnök a „szándák meumád” tisztséget kapta, azaz ő tartotta a kezében a gyermeket, amikor megkapta nevét és az ezzel járó áldásokat. Az újszülött a Dávid nevet kapta.
Pláza zsidóknak és palesztinoknak
Közös izraeli-palesztin kereskedelmi teret épített Rámi Lévy, az egyik legnagyobb izraeli élelmiszeráruház-lánc névadó tulajdonosa. A Jeruzsálem északi határán fekvő Átárotban megnyílt bevásárlóközpont egyszerre szolgálja Izrael és a Palesztin Hatóság vásárlóit és kereskedőit. A 200 millió sékelből (15 milliárd Ft) létrehozott, 25 000 m2-es épületben ötven üzlet működik, köztük palesztin tulajdonban lévők is. Mivel minden üzlethelységre azonnal akadt bérlő, így a beruházó máris újabb emelet felhúzását tervezi.
„Hatalmas az érdeklődés a bevásárlóközpont iránt, mert nagyon sűrűn benépesült területen fekszik. Nem aggódom a biztonsági helyzet miatt. Amikor elkezdtük az üzlethelyiségek hirdetését, a nagy izraeli láncok többsége húzódozott a bevásárlóközpont elhelyezkedése miatt [mivel palesztin lakónegyedek között fekszik], de végül megértették, hogy mekkora üzleti lehetőséget rejt a projekt. A bevásárlóközpont mintegy 120 000 arab és 90 000 zsidót szolgál majd ki, akik a főváros északi kerületeiben élnek, vagy a közeli palesztin falvakban és izraeli településeken” – nyilatkozta Lévy, aki már számos áruházat nyitott Júdea és Somron területén, jelentősen javítva az áruellátottságot mind a zsidó, mint a palesztin lakosság számára. Lévy véleménye szerint az, hogy zsidók és palesztinok együtt vásárolnak és együtt dolgoznak, a politikai tárgyalásoknál jobban növeli a béke esélyét. A Jeruzsálemtől északra fekvő Sáár Binjáminban, a keletre fekvő Misor Ádumimban és a délre fekvő Gus Ecionban működő áruházak a békés együttélés szimbólumai.
Az új bevásárlóközpont az Átárot ipari parkban helyezkedik el, Rámállá tőszomszédságában, melytől csupán egy keskeny út és a biztonsági fal választja el. Nem messze innen található a 2001-ig üzemelő Átárot Repülőtér, melyet egykor Jeruzsálem nemzetközi légikikötőjének szántak, ám a második intifáda miatt beszüntették működését.
A Palesztin Kereskedelmi Kamara bojkottot hirdetett a bevásárlóközpont ellen és ellenlépésekkel fenyegette meg az ott üzletet nyitó palesztinokat, illetve megtiltotta polgárainak, hogy ott vásároljanak. A nyitás utáni tolongás alapján nem sok hatása volt a fenyegetőzésnek.
Egészségturizmus
2018-ban az izraeli beutazó turizmus minden eddig rekordot megdöntött. Egy kimutatás szerint ehhez egyre inkább hozzájárul az egészségügyi turizmus, mert egyre többen érkeznek kifejezetten orvosi kezelés igénybevétele miatt a zsidó államba. A nemzetközi felmérések szerint bár Izrael a drágább célországok közé tartozik, mégis a legjobb ár-érték aránnyal büszkélkedhet az egészségügyi intézmények kimagasló színvonala miatt. A legtöbben orthopédiai, meddőségi és szépészeti beavatkozásra érkeznek. Az ország bevételének is jót tesznek a külföldi – elsősorban Oroszországból és az Egyesült Államokból érkező – egészségügyi turisták, aki általában a lábadozási időt is izraeli szállodákban töltik.
Az évi több százmillió dolláros bevételt jelentő iparágból a közkórházak sem akarnak kimaradni. A legtöbb külföldi beteget a Rámát-Gán-i Sebá és a jeruzsálemi Hádászá egyetemi kórház fogadja. Éppen itt jelentkezik a trend egyetlen hátulütője, ugyanis bizonyos egészségügyi intézményekben kiemelten kezdtek el a külföldi páciensek fogadására koncentrálni, ami megnöveli a várakozási időt a helyi betegek számára. Ennek elkerülése végett Kneszet egy sor szabályozást vezetett be, melyek meggátolják, hogy a külföldiek az izraeli páciensek kárára vegyenek részt orvosi kezeléseken. „Az orvosi turizmus nagyon érzékeny téma, hiszen az izraeli kórházak általában zsúfoltak és hosszú a várakozási idő. Minden egyes külföldi beteg fogadásakor felmerül a kérdés, hogy nem egy izraeli beteg helyét vette-e el. Az új szabályozások ezen segíthetnek, de nehezíti a helyzetet az intézmények elégtelen adatszolgáltatása a témában” – mondta Stuart Katz, egy egészségügyi turizmussal foglalkozó cég vezetője.
zsido.com