Obama a megosztott amerikai zsidókat győzködi

Órákkal azelőtt, hogy washingtoni beszédében megvédte volna az Iránnal kötött nukleáris megállapodást, Obama elnök a mélyen megosztott zsidó szervezetek vezetőit próbálta meggyőzni arról: a paktumnak csak a háború lenne az alternatívája.

“Ha az amerikai kongresszus elveti az iráni nukleáris programról szóló megállapodást, azzal nemcsak utat nyitna Teherán nukleáris fegyverhez jutása előtt, hanem fel is gyorsítaná azt, ami pedig háborúhoz vezetne” – hangsúlyozta szerdán az amerikai elnök a washingtoni Amerikai Egyetemen, ahol egyértelművé tette: „az előttünk álló választás a diplomácia és a háború valamilyen formája között való. Ez talán nem holnap, talán nem három hónap múlva, de hamarosan (kitörne).” Barack Obama elismerte, hogy a dokumentum „nem tökéletes”, ám így is „a nukleáris fegyverek elterjedése ellen valaha is tető alá hozott leghatékonyabb szerződésnek” nevezte a Bécsben július 14-én a hat nagyhatalom és Irán által megkötött megállapodást.

Nem sokkal a beszéd előtt az elnök és Joe Biden alelnök kétórás megbeszélést tartott amerikai zsidó vezetőkkel a Fehér Házban, amelyen – akárcsak a beszédben – Netanjahu izraeli kormányfő és az amerikai republikánusok ellenállását bírálta, és hangsúlyosan kiemelte: a zsidó állam láthatja a leginkább kárát a paktum esetleges felmondásának.

Az elnök álláspontja szerint ugyanis ennek az lenne a következménye, hogy Amerika kénytelen lenne légicsapásokat mérni iráni nukleáris létesítményekre, erre válaszul viszont Teherán még fokozottabban támogatná a terrorizmust, illetve az Amerika és Izrael elleni merényleteket. Obama példaként említette Tel-Aviv bombázását, repülőgép-hordozók esetleges megtámadását vagy terroristák felfegyverzését Izrael határainál. (Mint arról már beszámoltunk, az iráni hivatalos retorika nemhogy mérséklődött, de egyenesen agresszívabbá vált a bécsi szerződés megkötése óta.)

A találkozó egyébként megmutatta, hogy az amerikai zsidó közösség mélyen megosztott az iráni megállapodás kérdésében: míg az ellenzők azt vetették a másik oldal szemére, hogy őket egy Irán elleni háború támogatóiként állítják be, addig a támogatók azt sérelmezték, hogy „kápóknak” nevezték és azzal vádolták őket, hogy egy második holokauszthoz segédkeznek. Obama nem vonta kétségbe a zsidó közösség és Izrael aggodalmainak legitimitását, de a zsidó közösség, illetve Izrael és Amerika szövetségének erejét féltette a megosztottságtól.

Ugyancsak az elnök washingtoni beszéde előtt Benjamin Netanjahu videóüzenetben szólt az amerikai zsidóság képviselőihez, óva intve őket attól, hogy támogassák a szerinte háborúhoz és a térségben nukleáris fegyverkezési versenyhez vezető megállapodást.

A Kongresszusnak szeptember közepéig van ideje eldönteni, hogy visszadobja-e az iráni megállapodást. A szövetségi törvényhozás mindkét házában a konzervatívoknak van többsége, de nincs meg a szükséges kétharmaduk, ami ahhoz kellene, hogy leszavazzák Obama esetleges vétóját. A demokraták többségében kiállnak a megállapodás mellett, ám kedden a képviselőház három vezető zsidó demokrata politikusa is ellene foglalt állást: Nita Lowey, Steve Israel és Ted Deutch (a közel-keleti albizottság tagja). Nem véletlen, hogy a megállapodást ellenző zsidó lobbiszervezetek most elsősorban a demokratákat akarják „megdolgozni.”

A Times of Israel megjegyzi: személyükben nem csupán az első demokraták fordulnak szembe a paktummal, de az első zsidók is a pártban, akik ellenzik azt. Lowey nyilatkozatában közölte: „Ez a szerződés 15 év múlva a nemzetközi közösségnek csak korlátozott opciókat kínál arra, hogy megakadályozzon egy iráni nukleáris kitörést (tehát egy atomfegyverhez elegendő hasadóanyag előállítását – a szerk.). Irán egy nemzetközileg elismert nukleáris küszöbállam lesz, amely képes dúsított uránium gyártására.” A politikusnő kifejezte „mélységes aggodalmát” amiatt, hogy a szerződés nem tartalmazza a nemzetközi közösség jogát bármely katonai, gazdasági vagy diplomáciai eszköz bevetésére ahhoz, hogy Iránt elrettentsék a nukleáris fegyver előállításától.

Szerdai beszédében ugyanakkor Obama elnök hangsúlyozta: „a katonai megoldás lehetősége sem kizárt”, ő maga azonban inkább a diplomáciát támogatja, amely „hatékony, ellenőrizhető és tartós megoldást biztosít.” Kijelentette: „ha Irán megkísérli kijátszani a megállapodást és mégis megpróbál atomfegyvert kifejleszteni, akkor az Egyesült Államok ezt képes leleplezni, és meg is fogja tenni.”

 

Zsido.com, MTI

Kép: MTI

  • Küldés emailben