Messziről jött emberek – Összefogás a Kozma utcai zsidó temetõért

 

Két magyar származású üzletember egymástól függetlenül jutott arra a következtetésre, hogy a Kozma utcai zsidó temetőt rendbe kell hozni. Egy ideje közösen dolgoznak azért, hogy Európa egyik legnagyobb zsidó temetője méltóképpen őrizze az ott nyugvók emlékét. 

Michael Perl és Marc Pintér magyar származású üzletemberek korábban nem ismerték egymást. Perl ausztrál állampolgár, de most New Yorkban él, Pintér ’56-ban Svájcba kivándorolt szülők gyermekeként néhány éve visszaköltözött Budapestre. Közös bennük, hogy nagyszüleik a Kozma utcai zsidó temetőben nyugszanak. Közös bennük, hogy a temetőbe rendszeresen kijártak, és ami ott fogadta őket, szomorúságot váltott ki belőlük. Mindketten szeretik a Budapesti Fesztiválzenekart és mindketten ismerik a zenekar egyik vezetőjét, akinek egymástól függetlenül és egymást nem ismerve beszéltek a temetőben tapasztalható áldatlan állapotokról. A közös ismerősnek azt is elmondták, tenni akarnak a temetőért. A közös ismerős pedig összehozta őket tavaly ősszel.

Perl és Pintér egy budapesti étteremben találkoztak, ott fogant meg a Kozma Utcai Zsidó Temető Barátai elnevezésű civil kezdeményezés ötlete, onnan indul útra a temető rendbetételére vonatkozó közös tervük. – Beszélgettünk, és rájöttünk, hogy ez egy jó projekt – idézi fel Marc Pintér az első találkozásukat, aki azt is reálisnak tartja, hogy mindehhez pénzt és önkéntes munkát, adományokat gyűjtsenek.

– Furcsa és meglepő, hogy egy időben és párhuzamosan, de egymástól függetlenül jöttünk rá arra, hogy cselekedni kell – idézi fel Marc, majd a motivációjáról elmondja, hogy az kevésbé vallási színezetű, ő a történelmi emlékek ápolását tartja fontosnak. – Ez egy történelmi múlttal rendelkező sírkert, Európa egyik legnagyobb zsidó temetője, ahol közel négyszázezer ember van eltemetve az iparosítás időszakától kezdve. Akkor a mauzóleumok és kripták is jellemzőek voltak. Aztán jöttek a harmincas évek, majd a holokauszt. A sírkert így történelmi szempontból is jelentőséggel bír – fogalmaz.

Marc Pintér és Michael Perl nagyszüleik sírját rendszeresen látogatva azt tapasztalták, hogy a Kozma utcai temetőben a természet „rossz szándék nélkül” visszaszerzi a kertet magának. Marc Pintér ezzel az elegáns megszemélyesítéssel írja le azt a lehangoló állapotot, ami az elmúlt években, évtizedekben alakult ki a helyszínen. A természet még a muzeális sírokat sem kíméli, pedig Marc Pintér szerint a temető jelenti az egyik kapcsolódási pontot a múlttal.

Marc és Michael egyetértenek abban, hogy nem lenne értelme az egész projektnek úgy nekikezdeni, hogy ahhoz ne gyűjtsenek külföldről pénz. Csak magyar forrásra támaszkodni nem lehet, nem jönne össze magyarországi adományokból ekkora összeg. – Úgy becsüljük, hogy kétmillió dollárba kerülne a Kozma utcai sírkert rendbehozatala, ez megközelítőleg hatszázmillió forint. A temető neológ temetkezési területe 77 hektár, ebbe nem tudjuk beleszámítani az ortodox részt. Az nagyságrendileg 4.6 hektár, de annyira gazos, hogy megközelíteni is nagyon nehéz – magyarázza, hozzátéve, hogy körülbelül 200 futballpályányi területről van szó, 250 ezer sírhellyel.

A Kozma utcai temető Budapest Főváros Önkormányzatának tulajdonában van. A főváros körülbelül 130 évvel ezelőtt ezt a területet a Budapesti Zsidó Hitközségnek (BZSH) adta kezelésbe. Michael és Marc a BZSH-tól kért engedélyt, hogy a projektbe belevághassanak. – Megkaptuk. Már alá is írtuk a szándéknyilatkozatot – avat be a részletekbe Marc.

A munkáknak két fázisa lesz: először a dzsungelt kell megszüntetni, aztán jöhet a sírhelyek visszaállítása – Rengeteg fa nőtt vadul. A kertészek, akikkel körbejártuk a kertet azt mondják, nagyon sok a hatvan éves vadfa – meséli, hangsúlyozva, hogy az állapotok alapján látható: a háború óta számos parcellához nem nyúlt senki. Sok helyen a sírkő mellől nő ki fa, a követ szétroncsolva. Ennek az is az oka, hogy az itt eltemetett emberek nagy részének hozzátartozói zömmel külföldre költöztek vagy a Holokausztban haltak meg.

– Küldetésünk, hogy a temető visszanyerje és megőrizze azt a méltóságot, amelyet az itt eltemettek és maga a történelmi emlékhely érdemel – fogalmaz
Michael Perl és Marc Pinter, akik egy három nyelvű – angol, német, magyar nyelvű – weboldalt is létrehoztak (www.budapestjewishcemetery.com), hogy támogatókat és önkéntes munkaerőt toborozzanak. Nincs illúziójuk: tudják, hogy hatszázmillió forint olyan nagy összeg, hogy adományokból ennyi nehezen jön össze. Nagyon sokat jelent ezért az önkéntes munka: ha valaki aki értékesnek tartja a kitűzött célokat, a saját munkáját is felajánlhatja. Marc azt mondja, ebbe beletartozik a konkrét fizikai munka is, amit a helyrehozási munkák jelentenek, de a projekt körüli különféle szellemi tevékenységekre – például jogi, szerkesztési, szövegírói, fordítói (héberre), beszerzési, külföldi szervezetekkel való kapcsolattartási feladatokra – is várják az önkéntesek jelentkezését.

A két elkötelezett férfi idén áprilisban kezdte el az intenzív közös munkát. A honlapon jelenleg különböző motoros kaszákat, kisteherautót, láncfűrészt, a temetőbe kertészeti munkát végző önkénteseket keresnek, illetve a weboldalhoz szerkesztőt. Egyelőre kevesen jelentkeztek. A honlapon bárki tá­jé­kozódhat az adományokról, önkéntes munkákról, a projekt teljesen transzparens. A Kozma utcai te­mető rendbehozatalát célul tűző kezdeményezés alapítói két helyen – Amerikában és Magyarországon – jegyeztek be olyan nonprofit szervezeteket, amelyek fogadni tudják az adományokat.

Marc és Michael is önkéntesek a projektben. Marc koordinálja egész évben a budapesti munkákat, ő fordította az oldalt németre. Michael az adománygyűjtést szervezi a tengerentúlról. A vezetőség akkor is önkéntesen dolgozik majd, ha elkezdenek érkezni az adományok. Marc szerint csak a kertészeti munka vezetésére vesznek fel fizetett alkalmazottakat, mert ez a feladat önkéntesen nehezen végezhető. A munka mennyiségét úgy kalkulálja: kétszáz kertésznek is egy teljes évig kellene folyamatosan dolgoznia. – És ez csupán a kertészeti munka. Ezután lehetne csak a pusztulást felmérni. A hátsó parcellákat jelenleg nem is lehet látni, így nem tudjuk, mekkora helyreállítási munkára lesz szükség, de azt tudjuk, hogy rengeteg sírkő borult fel, sok süllyedt el. Nagyon fáj látni ezeket a pusztuló köveket. Látni, hogy itt temettek el egy holokausztban meggyilkolt embert és nem látszik az emlékhelye – mondja Marc Pintér.

A projekt egy érdekes leágazása ahhoz kapcsolódik, hogy a Kozma utcában egy börtön is működik. Marc felkereste az intézmény vezetőjét azzal a kérdéssel, hogy az elítéltek dolgozhatnak-e a temető helyreállításában. – Megtudtuk, hogy a börtön vezetése társadalmi jóvátétel címen rendszeresen szervez munkát a foglyoknak, ezért megörültek annak, hogy a projektünkbe bekapcsolódhatnak. Ez a munka a foglyoknak is értelmes. A favágásra kiképezzük őket, mert ezt a munkát egyszerű, fadöntéses módszerrel nem lehet elvégezni. Egy speciális technikát tanítunk majd nekik. A fa tetejéről kell kezdeni a vágást, és apránként lefelé haladva, mint egy szalámit kell vágni a törzset és a gallyakat. Így tudjuk védeni a sírokat – részletezi a közeljövő terveit Marc. Az érdeklődők jelentkezését szívesen várják a budapestjewishcemetery@gmail.com levélcímen.

 

Ónody-Molnár Dóra írása

A cikk az Egység magazin 90. számában jelent meg. Az Egység magazin legújabb számát keresse a Keren Or Központban (1052 Károly krt. 20) vagy a Kóser Piacon (1074. Dohány utca 36.). Ha érdekesnek találta írásunkat, és szeretne még több zsidó témáról olvasni, csatlakozzon előfizetőink táborához! Előfizetésért kattintsonhttp://fizetes.zsido.com/ujsag.php oldalra.

 

 

  • Küldés emailben