A legújabb lubavicsi küldött Óbudán

Stell Jichák rabbi Dél-Floridában született és nevelkedett, ahol nagy zsidó közösség él. Chicagóban és Izraelben végzett rabbinikus tanulmányai után a Központi Chábád Jesivában tette le vizsgáit és szerzett rabbi diplomát. Feleségével, Muskival és kisfiával, Mendellel 2017-ben költözött Magyarországra a lubavicsi mozgalom küldötteként. 

 

– Hogy lett belőled lubavicsi küldött?

– Szeretettel teli családban nőttem fel, ami rengeteg vendég számára nyúj­tott „otthont távol otthontól”. Így egész gyerekkoromtól kezdve nagy lel­kesedéssel segítettem zsidó fe­le­ba­rátaimat. Emlékszem, egész kis­koromban, már a bár micvám előtt is minden Szukkotkor elláto­gat­tam egy szomszédos idősek ott­honába, hogy segítsek az ott élők­nek meglengetni a lulávot és el­vi­gyem nekik az ünnep örömét. Kamaszkoromban a nyári hónapokat azzal töltöttem, hogy kis zsidó közösségeket kerestem fel világszerte, Te­xastól Románián át Szibériáig, hogy támogassam a zsidó identitá­sukat és Tórát tanítsak ezekben a ki­csi, elszigetelt közösségekben.  Nem volt számomra kérdés, hogy ha megnősülök, akkor az életemet annak szeretném szentelni, hogy teljesítsem a Rebbe álmát, hogy a zsidóság elérhetővé váljon a világ minden pontján a zsidók számára.

– Mivel foglalkozol Magyarországon?

– Amellett, hogy az Maimonidész Gim­náziumban tanítok, az is a fel­adatom, hogy felkeressem a környé­ken élő zsidókat és felajánljam ne­kik a segítségemet. Van például le­hetőség arra, hogy mezuzát tegyünk az ajtóra és hasonlók. Ezt na­gyon élvezem, nagyon szeretek kü­lönböző embereket megismerni, akiknek más és más a hátterük.

 

– Hogy tetszik az itteni élet? Mi a legnagyobb változás az életedben?

– Az élet nagyszerű, van kóser bolt, étterem – kicsit olyan, mintha megint otthon lennék. A legnagyobb kihívás a magyar nyelv megtanulása. Három nyelvet beszélek tökéletesen – az angolt, a hébert és a jiddist – így azt gondoltam, ez semmiség lesz. Hála Istennek, találtam egy fantasztikus tanárt, és jól haladok.

– Volt már valami érdekes kalandod, amióta ide költöztetek?

– A legmeghatóbb történetem nem sokkal azután esett meg, hogy megérkeztünk. Péntek délután volt és a sábesz előtti utolsó pillanatos bevásárlást intéztük egy élelmiszerboltban az otthonunk közelében. Itt találkoztam Turnheim Andrással, akitől megkérdeztem, hogy mennyi az idő, majd a következő kérdésem az volt, hogy nem zsidó-e. Azt válaszolta, hogy zsidó, de soha nem gyakorolta a vallást és nem is volt bár micvája sem. Mondtam neki, hogy sosincs késő, és megbeszéltük, hogy találkozunk később a bolt parkolójában, hogy életében először tfilint rakhasson. Láttam az arcán a meghatottságot, ahogy először életében elmondta a Smát.

Megadtuk egymásnak a telefonszámunkat, és azóta hetente talál­ko­­zunk, Tórát tanulunk és tfilint ra­kunk együtt.

 

– Mik a célkitűzéseid a haszid újév­re?

– Ahogy elérkezünk a haszidizmus újévéhez, azt tudom mondani, hogy a magyarországi chábád mozgalom fantasztikus munkát végez, amivel mindenki számára elérhetővé teszi a haszid tanításokat. A legújabb kiadvány, a Rebbe beszédeit bemutató Likuté Szichot a hetiszakaszok mélyebb jelentésének bemutatásán túl összeköti a Tóra tanításait napjainkkal. Az újévi fogadalmam is ezzel kapcsolatos: a heti Likuté szichotot fogom tanulmányozni.

Lieberman Flóra írása

  • Küldés emailben