Az észak-iraki autonóm kurd terület vezetői visszahívják az egykor a térségben élt zsidókat és leszármazottaikat egykori hazájukba, ahol állításuk szerint szabadabban és nagyobb biztonságban élhetnek majd, mint Európa nagy részén.
A függetlenné vált kurd autonómia igyekszik minél inkább megkülönböztetni magát Irak többbi részétől és barátságos hangot üt meg a területén élő kisebbségekkel, köztük a zsidókkal is.
Napjainkban mintegy 300 ezer olyan személy és leszármazottja él Izraelben, akik 1948-ban menekültek el Irakból a zsidóellenes pogromok hatására. A kurdok által felügyelt területeken azonban még ma is él néhány száz zsidó család. Nagy részük már nem őrzi a hagyományokat, de az utóbbi időben egyre többen szeretnék jobban megismerni gyökereiket. Az utóbbi időben a kurd kormányzat számos bizalomerősítő lépést tet a területén élő vallási kisebbségek – zsidók, jazidik, zoroasztrák, és báhájok – felé. Kinevezték például a zsidó közösség első hivatalos képviselőjét Serzád Omár Mámszáni személyében, és a múlt héten megtartották az első holokauszt megemlékezést a tartományi fővárosban, Erbilben. Mámszáni felszólította a Kurdisztánból származó zsidókat, hogy látogassanak el őseik földjére és akár telepedjenek is le ott.
„Hiszünk abban, hogy itt élhetnek zsidók.” – mondta a kurd parlament szóvivője, Dzsáfár Ibráhim Eminki is.
Azonban az Iszlám Állam állásai csupán 50 mérföldre vannak innen, és elvileg a terület Irakhoz tartozk, így sokan kételkednek abban, hogy valóban megindulna a zsidó bevándorlás Kurdisztánba. ” A kurdisztáni a legősibb zsidó közösség a diaszpórában, mely képes volt megőrizni identitását. Azonban nem jön ide vissza senki, kényelmesebb távolról ápolni a kapcsolatot a zsidó örökséggel. A zsidó szármzású helyiek viszont egyre inkább hajlandóak felvállalni zsidó kötődésüket.” – mondta Edwin Shuker iraki száramású zsidó üzletember, aki a Közel-Kelet zsidó örökségének megóvásán fáradozik.
Forrás: Arutz7