Kóser-e a zsiráfhús? Melyik rabbi ismeri a Coca-Cola titkos receptjét?

Egy nappal a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja előtt egy különleges emléktáblát avattak fel Budapesten az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) szervezésében. A múltszázad első felének sokszínű kóser gasztronómiai életet mutatja be az archív cégérekből és hirdetésekből összeállított installáció. Az avatáson az EMIH vezető rabbija, Köves Slomó mellett részt vett Erzsébetváros polgármestere, Vattamány Zsolt is.

 

Az EMIH egyik fő törekvése, hogy a hazai zsidóság minden tekintetben megélhesse vallását és a zsidó élet a hétköznapokban is virágozzon Magyarországon, ugyanakkor a hagyományok ápolását, az emlékezést is központi feladatának tartja a hitközség. Ennek szellemében, a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja előtt egy nappal az EMIH az évtizedekkel ezelőtti, sokszínű kóser gasztronómiai életnek állított különleges emléket. A második világháború előtti kóser éttermek, boltok cégéreiből-hirdetéseiből készített installáció bemutatja a régmúlt sokszínűségét, ugyanakkor a jövőre nézve tágabb üzenetet is hordoz az együttélés és egymás elfogadása terén.

A megnyitón a kiállítást szervező EMIH képviseletében Köves Slomó vezető rabbi kifejtette: „A most felavatott emléktábla több üzenetet hordoz egyszerre. Először is a hagyományokról, a hazai zsidó közösség múltjáról szól, amely nélkül elképzelhetetlen lett volna a polgárosodás Magyarországon. De nem csak a múltról szól a mai esemény, a jövőbe vetett hitünkre, az eltérő kultúrák békés egymás mellett élésének lehetőségére is utal a mai esemény. Ezen a környéken egykor szinte alig volt olyan utca, ahol ne lett volna egy kóser bolt, virágzott a zsidó kultúra és a gasztronómia. Jó példa erre, hogy csak a Dob utcából három üzlet hirdetése is szerepel a most átadott emléktáblán. A múlt felidézése, közös történelmünk megismerése véleményem szerint létfontosságú, hiszen legtöbbször az előítéletek éppen az ismerethiányból fakadnak. Pár méterre az EMIH által pár hónapja átadott gettó emlékfal mellett, és ötven méterre az általunk működtetett, az ország első héber-magyar két tannyelvű iskolájától állunk most, így külön öröm számomra, hogy az udvarról kihallatszó gyermekzsivaj mellett tudjuk átadni az emléktáblákat. Az EMIH célja az, hogy a zsidó kultúra, a hagyományok megismertetése által lebontsuk az előítéleteket. Ezért indítottunk egy vándorkiállítást a zsidó kultúráról, ezért szervezünk aktív közösségi- és hitéletet a mindennapokban, illetve a mai napon ezért avatunk fel egy ilyen különleges emléktáblát is. Arra törekszünk ezekkel az eseményekkel, hogy ne csak emlékezzünk valamilyen régi hagyományra, de a jelene és a jövője is jelenjen meg a magyar zsidóságnak.”

Az emléktábla kihelyezésére az EMIH a Kóser Piacot választotta, azt a helyet, amely talán az egész országban a legszélesebb kínálattal rendelkezik a kóser előírásoknak megfelelő különféle termékekből.emléktábla2 (1)

Az átadáson részt vett Erzsébetváros polgármestere, Vattamány Zsolt is, aki beszédében hangsúlyozta: ”A kerület polgármestereként köszönettel vette az EMIH meghívását a mai eseményre. Sokszor hallhatjuk azt, hogy ha meg akarunk ismerni egy népet, a gasztronómiával kell kezdeni, hiszen ez talán az a terület, mely leginkább összefügg egy-egy közösség kultúrájával. A zsidók konyha tartalmazza talán legtöbb előírást, mégis változatos, sokszínű. A kóser éttermek, boltok, a helyi közösségi élet legfontosabb színterei voltak egykor kerületünkben. Jó látni, hogy vannak olyanok, akik megőrzik ezt a hagyományt. Egy felelősen gondolkodó közösség feladata, hogy teret adjon a sokszínűségnek, így a kerület vezetőjeként is őszintén támogatok minden erre irányuló törekvést. A célunk közös: formáljuk Erzsébetváros közösségi és kulturális életét úgy, hogy védjük értékeinket, megalapozva ezzel a jövőnket is egyúttal.”

A Kóser Piac képviselője, Győrfi László hangsúlyozta: „A Kóser Piac talán a legnagyobb kínálattal rendelkezik az egész országban kóser előírásoknak megfelelő termékekből, így azt gondolom, megfelelő helyre kerültek ezek a különleges emléktáblák. Egyrészt fontosnak tartom, hogy a hagyományok mentén az egykor ezen a területen virágzó kóser gasztronómia életnek a szerves folytatását jelenti a Piac. Másrészt az egyre bővülő vásárlói kör is azt bizonyítja, hogy van valós igény a különböző kóser termékekre, így segíthetünk abban, hogy a zsidó közösségek könnyebben tudják megélni a vallásukat azáltal, hogy ellenőrzött, jó minőségű kóser termékekhez juthatnak hozzá. Kifejezetten büszkeséggel tölt el, hogy a Kóser Piac lehet az a hely, mely emléket állít a múltnak, hagyományaink bemutatásával.”

 

10+1 érdekesség a kóserságról

 

 

1.     A világon élő mintegy 13,5 millió zsidónak körülbelül a 10-15% tartja a kósersági szabályokat, igaz eltérő mértékben. Az Egyesült Államokban például, az ott élő mintegy 6 millió zsidónak kb. 15%-a fogyaszt kizárólag kóser húst, és fogyasztja a tejes és húsos ételeket elkülönítve.

 

2.     Ennek dacára pusztán az Egyesült Államokban kb. 10,5 millió ember eszik kizárólag kóser élelmiszert (akiknek a döntő többsége valamilyen progresszív keresztény egyházhoz tartozik, vagy egészségügyi megfontolásból választja a kóser táplálkozást).

 

3.     A zsiráf és egyes sáskafajták is kóser állatok, mégsem esszük őket, az előbbit azért, mert nincs igazából hagyománya, az utóbbira vonatkozólag pedig megszakadt az a hagyomány, ami alapján tudtuk, hogy a sáskák mely alfaja ehető. Érdekesség, hogy a Jemenből származó zsidóknál nem szakadt meg a sáskafogyasztás tradíciója, így ők csemegeként fogyasztják, olyannyira, hogy ha jemeni zsidó kínálja, akár európai zsidó is megbízhat szaktudásában.

 

4.     A kóser élelmiszergyártás az egyik legdinamikusabban fejlődő élelmiszeripari ágazat, mely a világon mintegy 120 milliárd dollárnyi terméket értékesít.

 

5.     A zsidó vallásban nem hogy nem tilos, de esetenként (akár rituális célra is) kifejezetten ajánlatos az alkohol (jellemzően a bor, természetesen a kóser) fogyasztása, az alkoholizmus mégsem volt sohasem jellemző a zsidókra. Részeg zsidót (Purim ünnepének kivételével, amikor az átlagnál több alkoholt szokás fogyasztani) nemigen látni sehol a világon.

 

6.     Az iszlám étkezési törvényeket (hállál) betartó hívők a kóser húst elfogadják és megeszik. Ugyanez fordítva, tekintettel a kóserság sokkal szigorúbb szabályrendszerére, nem igaz. Azaz minden, ami kóser az hállál, de nem minden ami hállál az kóser.

 

7.     A minden évben New Yorkban megrendezett kóser élelmiszeripari kiállításon 2014-ben több mint 10.000 látogató jelent meg, 40 ország 500 kiállítója kínálta termékeit.

 

8.     Az olyan világhírű márkák mind rendelkeznek kósersági igazolással, mint például a Coca Cola, a Starbucks, a Nutella, az Orea keksz, a Pepsi, a Nescafé, a Hellmann’s vagy például a Heinz.

 

9.     Az izraeli rabbinátus vezetője ismeri a Coca Cola titkos receptjét, hiszen a kósersági igazolás kiadásához erre szükség volt. Mielőtt megismerhette az összetevőket pszichológiai vizsgálatnak is alávetették, hogy meggyőződjenek titoktartási képességéről.

 

10.   Izraelben van kifejezetten kóser McDonald’s.

 

+1 A világon mintegy 150 kósersági felügyeletet biztosító ortodox zsidó rabbinátus működik, melyek különböző szimbólumokat helyeznek el az általuk ellenőrzött termékekre.

 

 

 

(zsido.com)

 

 

  • Küldés emailben