Izrael fizeti a palesztinok villanyszámláját?

Időnként azt halljuk a hírekben, hogy Izrael nem utal át bizonyos összegeket a Palesztin Hatóságnak. Miről van szó tulajdonképpen, tartozik-e Izrael a palesztinoknak?

 

A válaszhoz tekintsük át röviden mi is jelenleg a gazdasági kapcsolat Izrael és a Palesztin Hatóság között. Az Oslói egyezmény után egy évvel, 1994-ben írták alá az ún. Párizsi protokollt, amely az akkor létrehozott Palesztin Hatóság és Izrael gazdasági kapcsolatait rendezte. A tervek szerint ezek az egyezmények átmeneti jellegűek lettek volna, ám a körülmények úgy alakultak, hogy máig érvényben vannak.

A Párizsi protokoll Izrael és a Palesztin Hatóság vámunióját, egyfajta közös gazdasági egységét határozza meg, mely nagyon hasonlít az Európai Unióhoz. Egységes vámrendszer a közös határon, közös szabványok, közös valuta, az izraeli sékel. A két gazdaság eltérő nagysága miatt (Izrael GDP-je mintegy 270 milliárd dollár, a Palesztin Hatóságé pedig mindössze 8 milliárd dollár) ebben az unióban Izraelé a meghatározó szerep. A Palesztin Hatóság a területén önálló adókat vet ki és a gazdasági ügyekben önállóan intézkedik.

bojkott

A palesztin gazdaság a mezőgazdaságon, építőanyag bányászaton és turizmuson alapul. Ehhez a szerény gazdasági alaphoz jön az Izraelben dolgozó palesztin munkások keresete. Míg az 1970-es években a palesztin munkaerő mintegy egynegyede dolgozott Izraelben, addig az utóbbi évtizedek terrorcselekményei nyomán az izraeli gazdaság inkább kínai, thaiföldi és egyéb országokból származó vendégmunkásokat alkalmaz. Jelenleg már csak néhány tízezer palesztin munkás dolgozik engedéllyel Izraelben, főleg az építőiparban. További mintegy 25 ezer palesztin munkás a Zöld vonalon kívül működő izraeli üzemekben dolgozik. Egy ilyen állás felér egy főnyereménnyel, hiszen a legalacsonyabb fizetés is az izraeli minimálbér, jelenleg 5000 sékel (350 ezer forint) ami több mint háromszorosa a palesztinénak.

A Palesztin Hatóság GDP-jének több mint egyharmada külföldi támogatásból ered. A legtöbbet az Egyesült Államok és az Európai Unió adja, az arab országokból csak az összes támogatás mintegy húsz százaléka érkezik. A palesztin költségvetés legnagyobb része a közel 160 ezer palesztin közalkalmazott bérére megy el, ezenkívül a palesztin „mártírok” (azaz az Izrael elleni terrortámadások végrehajtóinak) és az izraeli börtönökben levő palesztin elítéltek, többségében terroristák, családjait támogatják.

A palesztinai import és export főleg az izraeli kikötőkön keresztül bonyolódik le. Az árukat ugyanúgy kezelik mint az izraeli árukat, beleértve a biztonsági ellenőrzést is, nehogy fegyvert vagy robbanóanyagot csempésszenek be. Az izraeli vámhivatal szedi be a Palesztin területekre importált áruk vámját. Ezt az összeget, jelenleg mintegy havi 127 millió dollárt, rendszeresen átutalják a Palesztin Hatóság számlájára.

Amikor minden rendben van, akkor erről nem sok szó esik. Két oka lehet annak, hogy Izrael felfüggeszti az átutalásokat. Az egyik a palesztinok adósságai, például a túlságosan nagyra nőtt villanyszámla. Ezen a területen az évek során a palesztinoknak mintegy 2 milliárd sékel hátralékot halmoztak fel. Amikor pár éve az adósság még csak 1 milliárd sékel volt, akkor a volt palesztin miniszterelnök, Szalam Fajad, a szegényebb rétegeket érintő adósság elengedést kezdeményezett. Ennek eredményeképpen azok is abbahagyták a villanyszámla kifizetését, akik addig rendesen fizettek.

Az Izraeli Elektromos Művek ezért le akarta állítani az áramellátást. Nemzetközi felháborodástól tartva az izraeli kormány, a vállalat tulajdonosa, ezt nem engedélyezte. Az állam kötelezte az Elektromos Műveket a folyamatos ellátásra azonban 300 millió sékelt átutalt részére a palesztin adójövedelmekből.

A másik oka annak, hogy Izrael felfüggeszti az átutalásokat, politikai természetű. Izrael ezzel szankcionálja a Palesztin Hatóságot, amikor az megszegi az egyezményeket. például civil izraeli célpontokra rakétákat lőnek. Legutóbb ez idén január 3-án történt, miután pár nappal azelőtt a Palesztin Hatóság bejelentette, hogy csatlakozik a Római Statútumhoz, ami azt jelenti, hogy a Hágai Nemzetközi Büntetőbíróságot is elismeri. Ez módot adna arra, hogy izraelieket a Palesztin Hatóság területén elkövetett tetteikért nemzetközi bíróság elé állítsanak. Megjegyzendő, hogy több ezer rakéta polgári célokra való kilövése eddig nem keltette fel a bíróság érdeklődését.

Jelen pillanatban az a helyzet, hogy Izrael az év eleje óta nem utalt át pénzt a palesztinoknak. Mintegy 435 millió dollárnyi összeg van befagyasztva, miután már levonták a palesztin adósságokat az Elektromos Művek, a Vízművek és az izraeli kórházak felé.

Az átutalások újraindítása a választások előtt amúgy sem volt várható, egy ilyen lépés népszerűtlen lenne a jobboldali szavazók körében. A Palesztin Hatóság több módon próbál úrrá lenni a helyzeten: az arab országokhoz fordultak sürgős pénzügyi segítségért és a közalkalmazottak csak a fizetésük 60 százalékát kapták meg. A palesztinok azzal is próbálnak Izraelre nyomást gyakorolni, hogy a biztonsági együttműködés leállításával fenyegetőznek, ám ez a gyakorlatban nem történt meg.

Az átutalások befagyasztása elleni tiltakozásul idén februárban a egy palesztin bizottság az izraeli áruk bojkottját kezdeményezte. Több nagy izraeli élelmiszer-konszern termékét bojkottálják, az üzleteket ellenőrök járják végig, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy nincs izraeli árú a polcokon. Nemrég aktivisták több száz liter Tnuva tejet öntöttek ki Ramallában, míg Sechemben egy rakomány Strauss fagylaltot gyújtottak fel az utcán.

 

Dan Diamant

 

 

Kép forrása:

Elior Levy ynet

 

 

  • Küldés emailben