12. 📖 Zsidó Ismeretek Tára XIII. – A zsidó történelem kétezer éve

Zsidó történelem – Mi a cionizmus?

Zsidó történelem

Mi a cionizmus?

 

Cion az ókorban

A „Cion” szó először 2Sámuel 5. fejezetében olvasható. A Biblia elmeséli Jeruzsálem elfoglalását. Eközben említést tesz egy „Cion” nevű erődítményről.

Ebben az időben Dávid király már 7. éve uralkodott Hebronban. Ezután foglalta el a jebuziták kezén lévő Jeruzsálemet, és ide tette át székhelyét (I.e. 1000.) és a várost az ország fővárosává tette. Jeruzsálem egyik erődítményének a neve volt Cion. Ennek helyén épült fel végül is Dávid városa – az első monarchia fővárosa. Jeruzsálemre való jussunk tehát 3000 éves történelmi múltra tekint vissza (2Sámuel). Ismertek Jesajahu próféta jóslatai Cionról – Jeruzsálemről, a béke városáról, ahonnan a Tóra szavai szállnak majd a világ népei felé. A zsoltárokban gyakran találkozunk a Cion szóval: pl. a 137-esben: Babilon vizei mellett sírtunk és vágyódtunk Cion felé. Azonban a Cion szó szimbolikusan nemcsak Jeruzsálemet, hanem az egész országot is jelenti a zsidó nép számára.

A II. templom pusztulása után a diaszpórába jutott nép soha nem szakította meg kapcsolatát Cionnal. Mindig voltak „Cion siratói”, „Cion számkivetettjei”. A vallás pedig évszázadokon keresztül tartotta fenn bennünk az odatartozás érzését. Imáinkba foglaltuk Ciont és kelet felé fordultunk naponta. A középkorból ismeretesek Jehudá Hálévi gyönyörű „Cion énekei”. A zsidó nép mindig is várta a Messiást, aki majd visszavezeti a népet országába és felépíti a régi szentélyt a Templom helyen.

 

Az újkor vallásos visszatérői

A XIX. század új szelleme azonban változást hozott. A zsidó nép egyes tagjai úgy vélte nem elég a Messiásra várni, hanem cselekedni kell és a nép egy része vissza kell hogy térjen, ott letelepedve, az ország földjét megművelve. A szarajevói származású Jehudá Alkalay a dél-magyar­or­szá­gi Zimony nevű városkában élt, ahol szóval és írással propagálta a a visszatérést. Nagy jelentőségű munkáit a Kabbalára, a Talmudra, és már misztikus jellegű írásra alapította. Európa különböző városaiban, így Londonban is megfordult. A lengyel származású rabbi, Kalischer, Németországban prédikált és különböző írásokban, könyvekben terjesztette a visszatérés fontosságát. A harmadik rabbi magyarországi falu szülötte volt, Natonek Józsefnek hívták. Időben megelőzte a többieket. Már 1851-ben megírta héberül és németül az Isteni kinyilatkoztatás című művét, amit azonban soha nem adott ki. 1861-ben jelent meg magyarul „A Messiás”, mit azonban a magyar hatóságok elkoboztak. Ezekben a művekben Natonek, az előbbi rabbikkal ellentétben, nem a vallás alapján hirdette a visszatérést, hanem a történelmi jog alapján követelte a független, nemzeti állam felállítását. Konstantinápolyba utazott – az Alliance ajánlólevelével –, 30 évvel Herzl előtt, hogy a szultántól engedélyt szerezzen a zsidó nép letelepítése érdekében. Ő volt az első politikai cionista. Akit azonban a történelem jogtalanul elfelejtett, az Moses Hess, a filozófus volt. Kezdetben marxista elveket vallott. 1862-ben publikálta a „Rom und Jerusalem”-et, amelyben „megjósolta” a zsidó nép nemzeti újjászületését. Hess már itt megállapította, hogy ez a folyamat, az európai kis népek szabadságmozgalmaihoz csatlakozik. Herzl megjelenése előtt tehát ők voltak a mozgalom előfutárai.

 

Herzltől az államalapításig

A század végén Kelet Európában egyre kiterjedtebbé vált a Chibát Cion nevű mozgalom, amelynek követői Chovevé Cionnak nevezték magukat. Az ideológiájukat Dr. Pinsker alapozta meg. Alapvető munkája az 1882-ben megjelent „Autoementipation” volt. A mozgalom nagy nevei: Áchád Háám, Smolenskin, D. Gordon voltak. Rotschild báró (Edmond de Rotschild) anyagi segítségével földművelő telepeseket indítottak útnak Palesztinába. A „cionizmus” szót azonban elsőnek N. Birnbaum írta le, aki 1895-ben a „Selbstemantipation” című füzetében új zsidó nemzeti mozgalom szükségességét hangoztatta, ellenben az eddig vallásos és filantróp irányzattal. Cionista mozgalomról és cionzmusról azonban először – 1896-ban – a Dreyfus per nyomán született Judenstaat beszél (A cionzmus alapmunkája és forrásaHerzl Tivadar). A következő évben Herzl már összehívta az Első Cionista Kongresszust és megalapította a Cionasta Világszervezetet. Az első cionista kongresszus helye Bázel volt, ahol a programbeszédet honfitársa, Max Nordau tartotta. Az alapvető mondanivaló a „Közjogilag biztosított otthon a zsidó nép számára, Erec Jiszraelben” volt. Ez volt a bázeli program első mondata, amire Herzl azt mondta, és írta a Naplójában: „Bázelben megalapítottam a zsidók országát, s ha most még nevet is ezen valaki, várjatok 5 vagy legfeljebb 50 évig és meglátjátok”.

1917. november 2-án Lord Balfour, angol külügyminiszter Rot­schild­hoz írt levelében megígérte a zsidó nemzeti otthon felépítését Erec Jisz­ráelben. A Balfour Deklarációt 1920-ban, San Remóban, a békekonferencia paragrafusai közé iktatták. Az angolok kapták azt a feladatot, hogy Balfour ígéretet megvalósítsák. 1947-ben – tehát pont 50 évvel a Napló bejegyzése után – osztották fel Palesztinát

  • Küldés emailben

Fejezetek