Európai zsidó közösségek: Dánia

A zsidó közösségeket bemutató sorozatunk első részében Dániába látogatunk.

A zsidó közösség apró kisebbség Dániában. A befogadó társadalom szinte példa nélkül álló toleranciával viszonyult felé az évszázadok során. Az általános dán hozzálás mindig is pozitív volt a zsidókkal kapcsolatban, az aktuális kormányzat általában jóindulatúan tekintett rájuk, mivel hasznosnak látták őket a gazdaságra nézve. A 2. világháború alatt Dánia minden lehetséges eszközzel védte és segítette zsidó polgárait. Manapság a megmaradt, kis létszámú közösségnek növekvő fenyegetéssel kell szembenéznie.

Történelmi áttekintés

1619: IV. Krisztián, dán király meghívja Albert Dionis, hamburgi zsidó kereskedőt az újonnan létesített glückstadti pénzverde vezetőjének. Ő volt az első zsidó, aki dán királyi védlevelet kapott. Később más „portugál” zsidó kereskedők is beköltözhettek, kereskedelmi privilégiumokat élveztek, vallásukat viszonylag szabadon gyakorolhatták, és a dán királyok udvari szállítójává és pénzkölcsőnzőjévé is váltak.

1670-es évek: a király – kereskedelmi és ipari fejlődés reményében -, engedélyezte dohánygyárosok és –kereskedők letelepedését Koppenhágában, Fredericiában és néhány más vidéki városban, így megkezdődött az askenázi zsidók tömeges beköltözése. 1726-tól vagyonhoz kötötték a letelepedési engedélyt.

1684: Meyer Goldschmidt, udvari ékszerész jogot kapott arra, hogy saját házában vallási szertartásokat vezethessen. Innen számítják a koppenhágai zsidó közösség megalakulásának kezdetét. A következő ötven évben Goldschmidt házában folytak az istentiszteletek. Később a szfárádiak is kaptak ilyen jogot. Nem sokkal később földterületet vásárolnak temetőnek, majd megépül a fredericiai (1719) és a koppenhágai (1766) zsinagóga. Ez utóbbi az 1795-ös tűzvészben pusztult el.

A zsidók csak bizonyos, nem a céhek alá tartozó tevékenységeket folytathattak, és ezt „zsidó kereskedés”-nek nevezték a zsidók egyenjogúsításáig. A XVIII. század elején fellángoló antiszemitizmus a zsidók ellen elkövetett tömeges erőszakban, speciális adók bevezetésében, illetve megkülönböztető jelzés viselésének kötelezettségében manifesztálódott. A protestáns államvallás tisztségviselői számos sikertelen kísérletet tettek a zsidók megkeresztelésére. A letelepedőknek hűségesküt kellett tenniük, és orvossá is nehezen válhattak. Az 1700-as évek végére megerősödött felvilágosodási mozgalom Dániát is elérte – a zsidók jelentős része egyre inkább asszimilálódni akart, a vezetés pedig egyre több jogot biztosított nekik 1814-ig, a teljes egyenjogúsításig. Lány- és fiúiskolát is nyitottak, virágzott a kulturális élet. A zsidók komoly társadalmi szerepvállalása sokszor vezetett vegyesházassághoz, így jelentős zsidó családok egész ágai váltak kereszténnyé, jelentősen csökkentve a helyi zsidó népesség létszámát.

1819: a Németországból Dániába terjedő lázongások a zsidók tömeges megtámadásába torkollottak Koppenhágában és vidéki városokban egyaránt. A hatóságok gyorsan véget vetettek az erőszakoskodásnak.

1829: Abraham Alexander Wolff lesz Koppenhága főrabbija. Munkássága hatvan évében újraegyesítette a széttagolt dániai zsidó közösséget, és jó kapcsolatot ápolt a dán társadalom képviselőivel is. A helyi zsidóság széles spektrumának egyesítésére tett kísérlet első lépéseként nagy zsinagógát építtetett, mely 1833-ra készült el. Bevezette a szentbeszédeket, illetve a kórust is.

1900-as évek eleje: a vegyesházasságok és az asszimiláció miatt megfogyatkozott közösség az 1917-ig tartó kelet-európai bevándorlásnak köszönhetően újra növekedésnek indult. A régi, tehetős, „zsidó vallású dán” családok és a látványosan zsidó, jiddisül beszélő új bevándorlók között nagy volt a szakadék, mégis voltak, akik felkarolták az újonnan érkezőket, akik így néhány éven belül megtalálták a helyüket a közösségben, élettel töltötték fel a bezárás szélén álló iskolákat, és új lendületet hoztak a dániai zsidó közösségbe, illetve a befogadó társadalomba.

nagyzsinagoga_belul

A nagy zsinagóga belülről

1930-as évek: a nagymértékű munkanélküliség és a gazdasági krízis ellenére németországi zsidó menekültek érkeznek Dániába

  1. április 9.: Dánia német megszállása. A szóbeszéd szerint X. Krisztián király is feltette a sárga csillagot, de valójában a dán zsidók nem votak kötelezve a sárga csillag viselésére. Dánia egyéb tekintetben is a lehető legnagyobb mértékben védelmezte zsidó lakosságát.
  2. október: a Németországból korábban érkezett menekülteket a mintegy 7000 dániai zsidóval együtt, a király, gazdag dán polgárok, illetve az állam segítségével, a dán földalatti mozgalom aktív közreműködésével, hajókkal Svédországba menekítik. Körülbelül 745 zsidót nem sikerült kimenekíteni, őket a csehországi Theresienstadt koncentrációs táborába deportálták. A dán hatóságok elérték, hogy élelmet és gyógyszert juttathassanak a bebörtönzött dániai zsidókhoz, és hogy ne szállítsák őket tovább. 52 zsidó halt meg betegségben, a többieket pedig a Vöröskereszt szabadította fel 1945. áprilisában. Több beszámoló is említi, hogy a dánok megvédték zsidó szomszédaik tulajdonát a háború alatt. Niels Bohr, dán fizikus számos európai zsidó tudósnak segített a menekülésben, köztük Teller Edének is. Jelentős szerepe volt abban is, hogy Svédország befogadta a dániai zsidókat. Később neki magának is menekülnie kellett.

Eggi Lewysohn egyike volt ebben az évben azon hat embernek, akik a jom hásoá (holokauszt-nap) hivatalos megnyitóján meggyújtották az emlékezés fáklyáit. Gyerekként, az ifjúsági alija egyik csoportjának tagjaként menekült el a Kristallnacht után Breslauból, és eredeti célpontja, Anglia helyett Dániába került, ahol gazdaságokhoz kerültek. A fizikai munka mellett időt fordítottak az alijára való felkészülésre is. 1943. októberében azonban a németek elfogták az egész csoportot, és Theresienstadtba deportálták őket. Embertelen körülmények között dolgoztak. A dán Vöröskereszt csomagjai eljutottak hozzájuk. Eggi nem volt hajlandó részt venni a lágerben forgatott náci propagandafilmben. Amikor a terezini gettó zsidóságát Auschwitzba indították, a dániai zsidó raboknak kellett őket feltenni a vonatokra. 1945. áprilisában szabadult fel Terezinből. Felszállva a Vöröskereszt fehér autóbuszára, elhajította a sárga csillagot. Ötnapos utazás után érkeztek Dániába, majd onnan továbbvitték őket egy svédországi menekülttáborba. A háború végén Eggi visszatért első dán befogadójához, tőle tudta meg, hogy apja betegségben elhunyt, anyját pedig keletre deportálták. Miután meglátogatta Angliában élő nővérét, néhány évig Dániában lakott. 1951-ben érkezett Izraelbe, ahol Neot Mordecháj kibucban telepedett le. 4 gyermeke, 11 unokája és 14 dédunokája van.

A nagy zsinagóga

A nagy zsinagóga Koppenhágában

A háború után Dánia sok zsidó menekültet fogadott be, többek között azokat, akik 1956-ban Magyarországról, 1968-ban Csehszlovákiából, illetve 1969-72 közt Lengyelországból, valamint Izraelből érkeztek.

Kortárs események

Napjainkban összesen néhány ezer zsidó él Dániában. Az alacsony szám elsősorban az egyre inkább erősödő, elsősorban a növekvő számú muszlim kisebbség köreiben terjedő zsidóellenesség számlájára írható. A dánok hagyományosan elfogadóak a zsidókkal szemben, viszont jellemzően támogatják a palesztinokat. Két zsidó újság és három zsinagóga működik az országban, mind Koppenhágában található. Ezek mellett két öregek otthona, ifjúsági szervezetek és egy kóser mikve is szolgálja a közösség igényeit. Koppenhágában kapható kóser élelmiszer, és van egy olyan szálloda is, mely nyaranta kóser menüvel is várja vendégeit. A zsidó lakosok legnagyobb része askenáz, jellemzően a XX. század elején, illetve a háború után bevándorolt, kelet-európai zsidó családok utódai, de szép számmal vannak olyanok is, akik Izraelből érkeztek. A Chábád mozgalom szintén jelen van Koppenhágában: oktatási programokkal a totyogóktól az idősekig, nyári táborokkal, kiadványokkal, és női csoportokkal. Tartanak bár és bát micvára, valamint esküvőre való felkészítést, segítenek az érdeklődőknek konyhájuk kóserrá tételében, kórházakat és börtönöket látogatnak, és természetesen fenntartanak egy chábád-házat, ahol az érdeklődők bármilyen egyéb kérdésükre és kérésükre is választ, vagy megoldást találhatnak.

chabadhaz

Chábád ház

Koppenhágában a zsidó örökség iránt érdeklődő turistáknak érdemes megtekinteniük a Gustav Friedrich Hechst által tervezett nagy zsinagógát, a két zsidó temetőt, melyek közül az egyik a XVII. századból származik, a másikban pedig a Theresienstadtban meggyilkolt dániai zsidók emlékműve található. A Szbadság Múzeumban külön részleg foglalkozik a dániai zsidók holokauszt alatti történetével. Dánia teljes diplomáciai kapcsolatban áll Izraellel. Jeruzsálemben emlékmű örökíti meg a dániai zsidóság megmentőit.

2013-ban és 2014-ben kiadott jelentések szerint nagyon elterjedt a zsidó lakosok fizikai és szóbeli bántalmazása, elsősorban muszlim bevándorlók részéről. Ide tartozik a sértegetés, a fizikai erőszak, fenyegetések, antiszemita kijelentések, illetve vandalizmus is. A 2014-es gázai akció nyomán megemelkedett az ilyen jellegű esetek száma.

2014. augusztus: a Carolineskolen (zsidó iskola, óvoda és bölcsőde) épületét ablakok betörésével és Izrael-ellenes graffitikkel rongálták meg. Az iskola vezetése már korábban ara kérte a szülőket, hogy gyermekeik ne viseljenek nyilvánosan zsidó szimbólumokat.

2014. augusztus: több száz zsidó és nem-zsidó tüntető vonult fel Koppenhága muszlim részein zsidó szimbólumokkal, például kipával és Dávid-csillagokkal felszerelkezve, hogy így tiltakozzanak az egyre inkább növekvő zsidóellenesség ellen. Egy koppenhágai városi tisztviselő szomorúan ismerte el, hogy annyira rossz a helyzet, hogy veszélyes a nyílt utcán zsidó szimbólumokat viselni a városban.

2014. szeptember: egy dániai imám majmok és disznók leszármazottainak nevezi a zsidókat, és elpusztításukat kéri Allahtól

2015. február 15.: lövöldözés a koppenhágai nagyzsinagóga előtt – egy zsidó biztonsági őr meghalt, két rendőr pedig megsebesült. Mintegy 80 ember vett részt a zsinagógban egy bát micvá ünnepségen. A terrorista rálőtt a kapuban álló zsidó biztonsági őrre, aki később belehalt a sérüléseibe. A helyszínen rendőri erősítés is volt, hiszen néhány órával korábban két, arab vonásokat hordozó férfi támadott meg egy helyi kávézót, ahol a szólásszabadságról tartottak konferenciát – abban a támadásban is meghalt egy ember, hárman pedig megsebesültek. Bent Lexner, volt koppenhágai főrabbi úgy nyilatkozott a tragédiáról, hogy ezek a támadások nem voltak meglepetésszerűek. Szerinte Dánia elsődleges célpontja terrorista támadásoknak, és emiatt magasfokú készültségben van egy ideje az ország. Ennek ellenére azt gondolja, hogy ettől nem fog felerősödni az alija.április: egy koppenhágai zsidó élelmiszerboltnak betörték az ablakát, és „zsidó disznó” graffitit fújtak a falára.

 

források:

http://www.jewishgen.org/Scandinavia/history.htm

http://en.wikipedia.org/wiki/History_of_the_Jews_in_Denmark

http://www.israelnationalnews.com/News/News.aspx/194093#.VUDui5NSJld

http://www.israelnationalnews.com/News/News.aspx/184183#.VUFabZNSJld

http://www.israelnationalnews.com/News/News.aspx/191353#.VUDuoJNSJlc

http://www.israelnationalnews.com/News/News.aspx/191337#.VUDu5JNSJlc

http://www.chabad.org/centers/default_cdo/aid/118216/jewish/Chabad-of-Denmark.htm

http://www.eurojewcong.org/communities/denmark.html

 

 

 

 

  • Küldés emailben