Az Aleph Farms izraeli vállalat és a Technion kutatóegyetem orvostechnikai karának közös kutatási eredményeképpen sikerült elkészíteni a világ első, vágás nélkül előállított rib eye steakjét. A tudományos áttörés vitathatatlan, kérdés viszont, hogy az így készült étel kósernek számít-e?
A 3D bioprint technológiával készített steak, a vállalat állítása szerint, mind külső megjelenésében, mind ízében és illatában visszaadja az eredeti puha és ízletes steak fogyasztásának élményét. Didier Toubia, az Aleph vezérigaztaója szerint „ezeknek az új termékeknek hosszú távon kiemelkedő hatásuk lesz”.
Az Aleph Farms egy olyan élelmiszeripari vállalat, amely új távlatokat nyitott meg az élelmiszer-ökoszisztémában. A marhából izolált, géntechnológiával nem módosított sejtekből állít elő húst, az egész állat húsának feldolgozásának töredékéért, mindenféle antibiotikum vagy magzati borjúszérum (Fetal bovine serum, FBS) felhasználása nélkül.
A hagyományos 3D nyomtatással ellentétben az Aleph Farms 3D technológiája biográfiai alapú, azaz élősejteket nyomtat, amelyek a nyomtatás után inkubálva nőnek, differenciálódnak és kölcsönhatásba lépnek egymással, melynek végeredményeképpen a valódi steakkel megegyező textúrájú és tulajdonságú hús áll elő.
Toubia azt mondta, hogy ez az áttörés a csapat tudományos szakértelmét bizonyítja. „Boldog vagyok, hogy együtt dolgozhatok az iparág legnagyobb embereivel.” – jelentette ki, majd hozzátette, hogy ez a fejlesztés mérföldkőnek számít azon az úton, amely egy fenntarthatóbb, biztonságosabb és igazságosabb világ felé vezet.
A most előállított rib eye steak vastagabb és jobban hasonlít a valódira, mint a vállalat első, 2018-ban előállított steakje. „A mostani mérföldkő elhagyásával legyőztük az akadályokat, hogy akármilyen húst állíthassunk elő. Ahogy a 3D bionyomtatás jövőjébe tekintünk, a lehetőségek tárháza végtelen.” – számolt be a kutatás eredményéről Shulamit Levenberg, a Technion professzora, az Aleph társalapítója és tudományos főtanácsadója. Levenberget a szövettechnika vezetőjének tartják számon a világon, miután már két évtizede foglalkozik a témával. Levenberg a kutatást az Egyesült Államokban, a Massachusetts-i műszaki intézetben (MIT) kezdte meg, majd Izraelben a Technionban folytatta, ahol korábban az orvosbiológiai mérnöki kar dékánja volt.
A tavalyi évben a jeruzsálemi műszaki főiskolán (Jerusalem College of Technology – Lev Academic Center, JCT) egy konferencia keretében vitatták meg, hogy a laboratóriumban előállított hamburgerhús a háláchá szempontjából „fleisig”-nek, azaz húsosnak számít-e, ha egyáltalán az így előállított éltelt kósernek lehet tekinteni, hiszen a sejteket egy élő állatból szedték ki. A témával foglalkozott már a Techumim lap is, amely a zsidó jog modern kori kihívásairól cikkez. A tudományos lapban a Los Angeles-i Zvi Reisman rabbi arra következtetett, hogy az így előállított hús kóser, szemben Yaakov Ariel Ramat Gan-i főrabbival, aki tréflinek ítélte az ilyen hústermékeket.
A témában tehát nincs konszenzus, és valószínűleg egy darabig még nem is lesz. Megint mások például azt javasolták, hogy a 3D nyomtatóval előállított marhahúsokhoz használjanak „ben pekuá” sejteket.
A „ben pekuá” egy háláchikus kifejezés olyan állatmagzatra (leginkább marha vagy bárány), melyet élve (bizonyos esetekben holtan) távolítanak el az anyja méhéből, miután az anyaállatot a schitá (kóser vágási szabályok) szerint levágták. A „ben pekuá” törvényeinek alapját a Sulchán Áruch Jore Deá 13:2–3.-ban találjuk:
„Ha valaki levág egy állatot és schita kóser, majd utána talál egy 8 hónapos élő vagy holt magzatot, vagy egy 9 hónapos halott magzatot, el lehet fogyasztani és nem igényel vágást. Ha egy 9 hónapos élő magzatot talál a méhben, és az állat feláll a földön, akkor le kell vágni, de a tréfiot [zsiradék és szökőin] nem tiltott. Ha az állat nem teszi le a patáit a földre, akkor nem kell levágni. Ha a patája összenyomódik, annak ellenére, hogy a földön állt, akkor sem kell levágni, de ezt néhányan kétségesnek tartják.
Aki kóserül levágott egy állatot és megtalálja a 8 vagy 9 hónapos magzatát, attól függetlenül, hogy az életben van-e vagy halott, a chelev [zsiradék] és a szökőin elfogyasztása is megengedett. A 9 hónapos esetében csak akkor lehetséges, ha nem járt a földön. Ha azonban járt a földön, akkor a chelev és az ín elfogyasztása is tilos. […]”
Összefoglalva tehát:
| A magzatállat kora | Schita szükséges-e? | Bedikát szükséges-e? | Chelev és szökőin ehető-e? |
| 8 hónapos | Nem szükséges | Nem szükséges | Elfogyasztható |
| 9 hónapos | Rabbinikus döntés alapján szükséges | Nem szükséges | Csak akkor fogyasztható, ha nem járt |
Cseh Viktor
Források: