A Svájci Zsidó Hitközségek Szövetsége közleményben jelentette be, hogy a múlt héten a lausanne-i CIL ortodox zsinagógát és a genfi GIL reform zsinagógát szándékosan meggyalázták: sertéshúst dobtak a két imahely bejáratához.
A lausanne-i zsinagóga előtt egy disznó alakú játékot és egy csomag szalonnát hagytak, míg Genfben több sertéshús darabot raktak a zsinagóga kapujába. A kicsinyes cselekedetek indítéka egyértelműen antiszemita jellegű, a rendőrség nyomozza az elkövetők kilétét.
A svájci zsidók múltja nem olyan régre nyúlik vissza, 1776-ban csupán egyetlen kantonban, Aargauban élhettek és ott is csupán két városban Lengnauban és Endingenben. A zsidók ellen hozott korlátozásokat csak lassan oldották fel, az aargaui zsidók 1879-ben nyertek polgári egyenlőséget, majd ezt követően fokozatosan más városokba is beköltözhettek.
1880-ban egész Svájcban csupán 7373 zsidó élt (kevesebben, mint ugyanekkor Miskolcon és Pécsen összesen). A közösség látványos növekedése a 20. század elején indult el, miután a kelet-európai pogromok elől többen ide menekültek. A náci birodalom pusztítása alatt rengeteg zsidó próbált meg a semleges Svájcban menedéket találni. Annak ellenére, hogy az ország sokakat visszafordított, végül mintegy 23 ezer zsidó talált védelmet Svájcban. A 2000-es népszámlálás szerint 17 900 zsidó vallású ember élt Svájcban, akiknek a harmada Zürichben lakott.
A lausanne-i zsidók sokáig egy bérelt helyiségben imádkoztak, a zsinagógaépítés lehetősége csak igen későn, 1895-ben merült fel, azonban a megvalósítás anyagi források hiányában váratott még magára. Akkoriban a közösségnek 41 tagja volt, akik közül 13-an a városon kívül éltek. A fordulópontot az 1907-es év jelentette, amikor egy bordeaux-i bankár, Daniel Iffla-Osiris örökös nélkül elhunyt párizsi otthonában. Osiris a korszak egyik filantrópja volt, aki több építkezést is támogatott, például neki köszönhető a párizsi rue Buffault-on található zsinagóga. A bankár 50 ezer frankot hagyott Lausanne városára, hogy a rue Buffault-hoz hasonló zsinagógát építtessenek.
A nagylelkű hagyaték sajnos sem volt elegendő ahhoz, hogy a párizsit zsinagógát reprodukálni tudják, ugyanakkor a lausanne-i közösség jóval kisebb volt, ezért megállapodtak abban, hogy a bankár zsinagógájának díszítőelemeit – például a központi rózsaablakot – felhasználva építenek egy kisebbet. A zsinagógát 1910. november 7-én avatták fel, azóta aktívan működik.
A genfi liberális zsidó hitközséget a Rhône folyó keleti partján alapították meg 1970. december 7-én. A közösség vezetője az indulás óta a párizsi születésű François Garaï rabbi. A GIL a reform mozgalom egyik legmeghatározóbb közössége Svájcban. A most meggyalázott épületben nem csupán a zsinagógájuk, hanem a közösségi házuk és könyvtáruk is megtalálható.
Cseh Viktor
Források: