Csányi 5: Átvezetés a zsidó múltból a jelenbe és a jövőbe

Az utóbbi idők egyik legizgalmasabb zsidó témájú projektjének ígérkezik a hamarosan elkészülő Erzsébetvárosi Történeti Tár. A kiállításnak otthont adó ház a Csányi utca 5. szám alatt már meg is nyitotta kapuit. A különböző zsidó életeket, sorsokat bemutató épület szakmai vezetőjével, Lefkovics Zsófiával beszélgettünk a projekt indulásáról és a tervekről. 

– Mit tudunk az épület történetéről?

– A XIX. században épült ház a háború idején kívül maradt a gettón (mellette húzódott a gettó fala), de sárga csillagos ház volt (Azok a budapesti lakóépületek, amelye­ket Farkas Ákos polgármester 1944. jú­nius 16-án kiadott 147.501–514/1944–IX számú rendeletében a „zsidók [a fennálló rendelkezések ér­telmében megkülönböztető jelzés – sárga csillag – viselésére kötelezettek” lakhelyéül kijelölt.] – a szerk.). A ki­lencvenes években az épület egyre lepusztultabb lett, a lakókat elköl­töz­tették, majd romkocsma működött benne. Később városvédők haj­léktalanokat szállásoltak el itt, a leomlás szélére került, életveszélyes épületben. Később műemlékké nyil­vánították és a homlokzat mö­gül az egészet elbontották, 2015-ben megkezdődött a felújítás.

– Kinek a fejéből pattant ki, hogy zsidó tematikájú programokat kínáló tér kapjon helyet itt?

– Az önkormányzat és Dombi Gábor ötlete volt. Az elmúlt évben megkezdődött a helyiségek kialakítása, a programok tervezése, a kiállítótermek berendezése. A belső udvart egy üvegtetővel fedték be, ami különleges hangulatot ad az itt zajló rendezvényeknek. Az emeleten, a körfolyosóról sorban nyílnak a lakások és szobák, amelyek az Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tárnak adnak otthont.

– Kik támogatják ténylegesen a ház működését?

– Az építkezést Erzsébetváros, a Fő­város és a Miniszterelnökség tá­mogatta.

Az intézmény fenntartó­ja pedig az erzsébetvárosi önkormány­zathoz tartozó Erőművház.

– Milyen állandó kiállítások lesznek a Csányi 5-ben?

– Sorra népesülnek be a szobák, bemutatva egy-egy lakástípust, szobabelsőt 1890-től a 30-as évek végéig. A lakásokat és szobákat az első emeleti körfolyosón rendeztük be, a kor berendezkedésének megfelelően, így például az utcafronton helyezkedik a polgári lakás. Ez egy, az 1890-es évekből származó lakásbelső, kóser konyhával, gyerekszobával, ebédlővel, hálóval. Bár ebben a korban már sok helyen voltak fürdőszobák, a tárgyak között még megtalálható éjjeliedény vagy a szobavécé is. A fürdőszoba és a gardrób helyhiány miatt csak néhány tárggyal, plakáttal jelenik meg a lakásban. Ahogy ki­lépünk a lakásból és haladunk a kör­folyosón, időben is haladunk to­vább, az 1910-es évekbe, és egy el­képzelt rabbi-dolgozószobába lé­pünk. Itt két könyvespolcot alakítunk ki, az egyik oldalon egy ortodox rabbi könyvei láthatóak majd, a másikon pedig egy neológ rabbié. A következő helyiség a mesterségek szo­bája, ahol időszakosan mindig más, jellemzően erzsébetvárosi zsidó mesterség mutatkozik be. Néhány havonta átrendezzük majd ezt a helyiséget, hogy sokféle szakmát be­mutathassunk. Bekukkanthatunk egy aranyműves, egy csillárkészítő, egy parókakészítő vagy egy cipész mű­helyébe. Ahogy haladunk tovább a folyosón, egy 30-as évekbeli fehérnemű varrónő szobájába lépünk. Itt már érezhető a zsidótörvények ha­tása, hiszen ez a lány nem tudott to­vábbtanulni, ezért vállalt kétkezi munkát.

A következő lakás egy szobakonyhás nyomdász lakás, az 1930-as évek végéről. A nyomdász apuka érdeklődik a szocializmus és a cionizmus eszméi iránt, ez érezhető az itt található tárgyakból. Tervezünk egy gettó-kiállítást is a pincében.

– A berendezési tárgyak, könyvek honnan származnak?

– Ezeket elsősorban a Nagyházi Galériától szereztük be, de szeretnénk folyamatosan „csinosítgatni” a kiállítást. Ennek érdekében örömmel fo­gadunk majd a kiállítás koncepciójába illeszkedő tárgyakat is, ha valaki szeretne ilyet felajánlani.

– Milyen kulturális programokkal indult a Csányi 5?

– Két színdarab fut nálunk, az egyik a Gólem Színház Szakácskönyv a túlélésért című előadása, a másik pedig Csákányi Eszterrel a Barhesz, Rubin Eszter monodrámája. Emellett pedig néhány hónapra a Bálint Ház is ide költöztette néhány rendezvényét, amíg náluk zajlik a felújítás.

– Mindkét mű kötődik a gasztronómiához. Van ehhez kapcsolódóan is valamilyen programterv?

– Igen, mindenképpen. Workshopokat, főzőprogramokat is szervezünk majd Fűszeres Eszterrel és Rubin Eszterrel. Az a koncepció, hogy fent, a kiállításon megjelenik a múlt, lent, a fedett udvaron pedig friss, trendi, mai dolgokkal a jelent mutatjuk be. Ennek részei a gasztronómiai események is.

– Milyen műfajú események várhatók még?

– Lesz egy kutatóbázisunk, egy kifejezetten erre a célra berendezett szo­bában. E-könyvtárat is szeretnénk kialakítani. A Keleti Éva vezetésével működő Zsidó Erzsébetváros Klub is itt tartja majd állandó összejöveteleit. Lesznek könyvbemutatók, színház, filmklub, komolyzenei koncertek – természete­sen mind valamilyen módon a zsi­dósághoz kapcsolódva.

– Ki az korosztály, réteg, akiket legfőképpen várnak a házba?

– Délelőttönként az oktatásé a főszerep: szeretnénk, ha minél több diák látogatna el hozzánk – mert általánosságban nagyon keveset tudnak a fiatalok a zsidóságról. A Tett és Védelem Alapítvány is tart itt oktatást, valamint a Zachor Alapítvány a gettósétájába illesztette be a Csányi 5. meglátogatását. A tanulók részt vesznek a sétán, megnézik a kiállítást és beszélgetnek róla. Délután és a programjainkon minden korosztályt várunk!

– Más zsidó szervezetekkel is együtt tudnak működni?

– Igen, szeretnénk minél több szervezettel kapcsolatba kerülni. A Bálint Házzal való kooperációról már beszéltünk. Az Erzsébetvárosi Zsidó Örökségért Alapítvány, amelynek az elnöke Haraszti György professzor, és amelynek tagjai között van Vattamány Zsolt polgármester, Bajkai István alpolgármester és a három bejegyzett zsidó egyház rabbijai és vezetői, Köves Slomó képviseletében Tóth Gábor (Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség), Deblinger Eduárd (Magyarországi Autonóm Ortodox Hitközség), Frölich Róbert (Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége) segíti a Csányi 5. működését. A három rabbi november 2-án együtt rakta fel a mezüzét a ház kapujára.

– Mikorra várható, hogy a nagyközönség teljes mértékben birtokba vehesse az épületet?

– Remélem, ez már nem sokáig várat magára, már majdnem kész vagyunk.

 

 

Ízelítő a programtervekből:

  • Időutazás a 19. századba
  • „Lakók” költöznek a lakásokba, piacot rendeznek az udvaron
  • Vezetett múzeum-látogatások magyar, angol és héber nyelven
  • Gettó-séták az Erzsitt alapján a Zachor Alapítvánnyal
  • Színházi produkciók, költészet, zenés műsorok
  • Kultúrtörténeti előadások, beszélgetések, filmvetítések, kiállítások
  • Zsidók az Erzsébetvárosban  – helytörténeti előadások
  • Fűszeres Eszter gasztroblogger zsidó konyha workshopjai
  • Rubin Eszter barhesz és zsidó süti workshopjai és komolyzenei programjai

 

Juhász Vali írása

A cikk az Egység magazin 100. számában jelent meg. Az Egység magazin legújabb számát keresse a Keren Or Központban (1052 Károly krt. 20) vagy a Kóser Piacon (1074. Dohány utca 36.). Ha érdekesnek találta írásunkat, és szeretne még több zsidó témáról olvasni, csatlakozzon előfizetőink táborához! Előfizetésért kattintsonhttp://fizetes.zsido.com/ujsag.php oldalra.

 

 

  • Küldés emailben