A korlátozás természetesen csak a zsidók tulajdonában lévő ingatlanokra vonatkozik. Az izraeliek dühösek és diszkriminációt emlegetnek – nem véletlenül. Az Airbnb ugyanis a világ más „vitatott területein” nem játszik ENSZ-eset.
Az amerikai központú Airbnb állásfoglalása szerint a társaság, saját szabályzatának felülvizsgálata nyomán „arra a következtetésre jutott, hogy el kell távolítania azoknak az izraeli településeknek az ajánlatait, melyek a megszállt Nyugati Parton vannak, mivel az a terület az izraeliek és a palesztinok között dúló vita középpontjában áll.” A vállalat hozzátette, hogy a nagyjából kétszáz ajánlat törlésére „meglehetősen hosszú idő” után került sor, mely időszakban az izraeli-palesztin konfliktus szakértőivel tárgyaltak a vállalat illetékesei.
Az Airbnb, mely saját területének, a bérelhető ingatlanok közvetítésének vezető vállalata, azt mondta, hogy „figyelembe kell vennünk azt, hogy milyen hatással vagyunk másokra, és felelősségteljesen kell cselekednünk”, valamint azt is hozzátette, hogy sokat kínlódtak a döntés meghozatalával. Az Airbnb szóvivője elmondta, hogy az új szabályzat néhány napon belül lép érvénybe. Az első híradásokból nem lehetett egyértelműen megtudni, hogy Jeruzsálem 1967-ben felszabadított részein, vagy az 1981-ben annektált Golán-fennsíkon kínált lakásokkal mi a helyzet.
Az elmúlt években az Airbnb-t gyakran érte kritika palesztinok részéről azzal kapcsolatban, hogy a „Nyugati Parton”, vagyis Júdea és Somron területén kínált lakások leírásánál az oldalon nem tüntették fel, hogy olyan területen fekszenek, melyet a palesztinok a „saját földjüknek” tartanak. Magas rangú palesztin tisztségviselők, valamint számos, palesztin-párti civil szervezet biztatta az Airbnb-t hogy csatlakozzon a nemzetközi, Izrael-ellenes bojkottmozgalomhoz, melynek egyik kitűzött célja, hogy bojkottálja a Júdeában és Somronban működő társaságokat, illetve azok termékeit. Bár a mozgalom hivatalosan a „palesztinok érdekeit” támogatja, valójában elsősorban antiszemita motivációk ösztönzik a működését. A BDS áll például a SodaStream és az Orange telefonvállalat Izraelből, illetve Jehudából és Somronból való kivonulása mögött is. E lépések következtében palesztinok ezrei váltak munkanélkülivé.
A döntés nyilvánosságra hozatala után Járiv Levin, izraeli turisztikai miniszter felszólította az Airbnb-t, hogy vonja vissza diszkriminatív határozatát, és azt is hozzátette, már utasította saját hivatalát, hogy jelöljék ki azokat a módszereket, melyek segítségével limitálhatják a vállalat tevékenységét az országon belül. Levin ezen kívül azt is elmondta, hogy arra is utasítást adott a minisztériumának, hogy állítson össze egy olyan programot, amely a Júdea- és Somron-beli turizmus élénkítését célozza, különös tekintettel a szállások biztosítására. „Tiszteletlen és szerencsétlen döntés ez, és méltatlan behódolás a cég részéről”- jelentette ki Levin.
A Jeruzsálemtől délre fekvő Efrát városának polgármestere, Oded Revivi szerint a döntés kapitulációt jelent a szélsőségesek előtt. „A határozat igazságtalan az izraeliekkel szemben [akik Júdeában és a Somronban élnek], meghajlás a szélsőségesek előtt, és olyan hiba, mely eltávolít a békétől.”
A Palesztin Önkormányzat, különböző terrorszervezetek és az izraeli „Békét most” (Sálom Áchsáv – Peace Now) mozgalom más radikális baloldali csoportokkal együtt üdvözölte a társaság döntését, kiemelve, hogy az Airbnb a világ véleményével összhangban „különbséget tesz a szuverén Izrael és a megszállt területek között… Nemzetközi vállalatok szeretnének Izrael Állammal üzletet kötni, ám nem hajlandóak elfogadni több millió palesztin folyamatos katonai elnyomását. Ha a kormány valóban meg akarja szüntetni a BDS-t, véget kell vetnie a megszállásnak”. Arvind Ganesan, a Human Rights Watch nevű, szintén erőteljesen Izrael-ellenes csoport vezetője azt is elmondta, hogy szervezetük évek óta lobbizik az Airbnb-nél e lépés megtételéért, és felszólított más társaságokat is, hogy kövessék a példát.
Az Airbnb egyébként tudatában volt annak, hogy döntése ellenkezést vált majd ki a zsidó államban. A döntés annál is inkább megkérdőjelezhető, hogy a társaság csak Izraellel kapcsolatban hozott ilyen határozatot.
Eugene Kontorovich professzor, jogi szakértő így foglalta össze a kialakult helyzetet: „Az Airbnb továbbra is felsorol ingatlanokat a megszállás alatt levő Nyugat-Szaharában, Észak-Cipruson és a Krímben, de nem vesz fel egy olyan lakást, amely egy amerikai zsidó tulajdonában van, a jeruzsálemi Óváros zsidó negyedében. Az ilyen esetekre van egy pontos kifejezés… Az Airbnb csak abban az esetben nem listáz ingatlanokat a ’vitatott területeken’, ha azok zsidó tulajdonban vannak. Ez a szabályozás nem a vitatott területekről szól, hanem a zsidókról… A tény, hogy az Airbnb csak zsidó szomszédjaim ingatlanjait veszi le a listáiról, ám arab szomszédjaimét nem, világosan antiszemitizmust tükröz. Értelmezhetjük-e másként – az antiszemitizmuson kívül – azt a tényt, hogy az Airbnb levesz a listájáról egy ingatlant (melyet zsidó birtokol), de egy kilométerrel arrébb levő másik ingatlant (mely arab tulajdonban van), megtart a kínálatában?”
zsido.com
Forrás: TOI