Óriási vihart kavart a megválasztott amerikai elnök azon döntése, amellyel stratégiai főtanácsadójának nevezte meg a Breitbart radikális portál volt ügyvezető elnökét. Steve Bannon szerint a nyugati civilizáció a zsidó-keresztény hagyományra épül, mégis rendszeresen előkerül vele kapcsolatban az antiszemitizmus vádja.
Donald Trump augusztusban, második kampányfőnökének menesztése után vette maga mellé a posztra a Breitbart News portál 62 éves vezetőjét, aki maga kérkedett azzal, hogy megnyitotta a portálját az „alternatív jobboldal”, azaz alt-right mozgalom előtt. Már ez a döntése is kiverte a biztosítékot, hiszen a portált nem egyszerűen radikális hangvételű, markánsan jobboldali médiának tekintették, hanem azzal vádolták, hogy teret ad a kifejezetten nacionalista és rasszista, fehér felsőbbrendűséget hirdető erőknek is. A sokszínű, a konzervativizmus és a szélsőjobb közti átjárást biztosító alt-right egészen addig marginális honlapokon és a közösségi médián nyert teret. Azzal azonban, hogy a Breitbart beengedte őket, Steve Bannon volt bankár és filmproducer pedig Trump kampányfőnöke lett, sokak szerint a politikai főáramba került a mozgalom.
Az amerikai választási kampány időszakában került ismét reflektorfénybe, hogy a katolikus Bannon volt felesége a tíz évig tartó procedúra vége felé, 2007-ben antiszemitizmussal vádolta meg férjét, azt állítva, hogy erősen kifogásolta két gyermekük zsidó iskolába iratását. Bannon állítólag azt mondta akkor a feleségének, hogy nem tetszik neki, hogy a zsidók „nyafogósra” nevelik gyermekeiket. Egy másik iskolában pedig állítólag megkérdezte az igazgatót, miért van annyi hanukáról szóló könyv a könyvtárban. Bannon határozottan tagadta a vádakat, bizonyítékként hozva fel azt is, hogy végül épp az érintett iskolába íratták lányaikat. Az antiszemitizmus vádja azonban ráragadt, nem utolsósorban a Breitbart némely szélsőséges hangvételű cikke és az azalatt található antiszemita kommentek miatt.
A honlap alapítójától, a konzervatív eszméket valló zsidó médiaszemélyiségtől, Andrew Breitbarttól természetesen mindig is távol állt az antiszemitizmus. 2012-es halála után azonban, Bannon ügyvezető elnöksége alatt – kritikusai szerint legalábbis – antiszemita írások is megjelentek rajta. A dél-afrikai ortodox zsidó Joel B. Pollak szerint azonban, aki közel hat évig volt a munkatársa, maga Bannon véletlenül sem zsidó- vagy Izrael-ellenes. „Hezitálás nélkül állíthatom, hogy Steve a zsidó nép barátja és Izrael védelmezője” – írta kommentárjában. „Steve nagyon is odafigyel Amerika és a világ zsidó közösségeinek sorsára, és ez egy olyan tény, amit a Breitbart napi hírfolyama is tükröz.” Pollak külön hangsúlyozza: Bannon régi álma vált valóvá tavaly, a lap jeruzsálemi irodájának megnyitásával, amit külön azért nyitottak, hogy a lap a térségből cionista szemszögből tudósíthasson.
Ugyancsak éles hangú írásban utasította vissza a konzervatív zsidó David Horowitz a Bannon állítólagos antiszemitizmusáról szóló „hisztériát”. A főként iszlámkritikus cikkeket közlő FrontPage portál főszerkesztője szerint „egy dühös volt feleség egyetlen mondatára” alapozódnak ezek a vádak, miközben valójában hajszálnyi antiszemitizmus sincs benne. A Breitbart egyik volt szerkesztője, a szintén ortodox zsidó Ben Shapiro is alaptalannak nevezte a Bannon zsidóellenességéről szóló híreket, ugyanakkor úgy látta, Bannon meg akart felelni a lap szélsőséges olvasóinak is, és nagyon is veszélyesnek nevezte, hogy az alt-right most pozícióhoz juthat Washington központjában. Shapiro, aki idén tavasszal ment át a Breitbarttól a szintén konzervatív The Daily Wire-hez, különösnek találta, hogy az Izrael-párti portál antiszemita és rasszista olvasótáborát sem akarta elveszíteni, és mindvégig ellenezte, hogy a portál kvázi pártlapként és fehér nacionalisták gyűjtőhelyeként kezdett működni.
Aggodalmát fejezte ki a zsidóellenességet monitorozó Anti-Defamation League (ADL) is, „szomorú napnak” nevezve a volt Breitbart-elnök kinevezését a Fehér Házba. A baloldali izraeli napilap, a Haaretz ugyanakkor felidézte, hogy Steve Bannon korábban elfogadhatatlannak, ugyanakkor teljesen marginális jelenségnek nevezte, hogy az európai „nemzeti” politikai mozgalmakban rasszisták és antiszemiták is megfordulnak.
Bannon 2014-ben reményét fejezte ki, hogy a jobboldal „kimossa” magából a rasszistákat, és hangsúlyozta, hogy a nyugati civilizáció a zsidó-keresztény eszmeiségre alapul. A vádakra válaszul, ezt ismételte meg a napokban a The New York Times kérdéseire.
Munkatársunktól
Kép: Steve Bannon a Fox hírcsatorna egyik talkshowjában