Izraelben is élénk figyelemmel követik az elmúlt napokban Magyarországon kiteljesedő menekültügyet. Két ellenzéki politikus a szíriai menekültek „szimbolikus” befogadását javasolta, Netanjahu miniszterelnök azonban a segítségnyújtás más formáit támogatja.
A világsajtóhoz hasonlóan az izraeli lapok is napokig címoldalon tárgyalták a budapesti Keleti pályaudvaron, illetve a bicskei befogadóállomáson zajló eseményeket. Az írások tárgyilagosan, de érezhető empátiával számoltak be a szíriai menekültek hányattatásáról, a pártok részéről pedig eddig két ellenzéki politikus tett javaslatot a menekültek befogadására.
Isaac Herzog baloldali ellenzéki vezető (Cionista Unió) felszólította a jeruzsálemi kormányt, hogy a humanitárius erősfeszítéseken túl, haladéktalanul kezdje meg a menekültek befogadási folyamatát. Herzog tárgyalt Kamal al-Labwani szíriai ellenzéki vezetővel, akinek elmondta ezt a tervét, és azt javasolta, hogy emzetközi konferencián sürgősen vitassák meg a polgárháború nyomán keletkezett menekültválságot. „Zsidók nem lehetnek közönyösek, ha menekültek százai és ezrei keresnek maguknak biztonságos otthont” – jelentette ki Herzog.
A Jes Átid centrista párt politikusa, Elazar Stern is erre tett javaslatot: szerinte a kormánynak menekültek „szimbolikus számú” csoportját humanitárius okokból be kéne engednie az országba, ahogyan a 70-es évek végén a kommunista Vietnamból kis csónakokon menekülő „boat people-lel” is tette. A The Jerusalem Post megjegyezte, a javaslatot Stern akkor tette, amikor szívszorító képek jöttek a II. világháború óta legkomolyabb menekültválságával küszködő Európából. (Ilyen drámai kép volt a bicskei állomáson a családját és magát is a sínekre vető szíriai férfiról készült felvétel, akit rendőrök rángatnak el onnan.)
Stern elmondta, maga is problémásnak látja nem zsidó menekültek befogadását Izraelbe, hiszen néhányan azt mondhatnák, ez precedenst teremt az 1948-ban elmenekült palesztinok beengedésére (ez a mindenkori palesztin vezetés egyik legmarkánsabb követelése évtizedek óta – a szerk.), de úgy látta, humanitárius okokból ez a kockázat megéri.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök a vasárnapi kormányülés kezdetén azonban kijelentette: Izrael nem érzéketlen az afrikai és a szíriai menekültek emberi tragédiájával szemben, de nem tervezi befogadásukat. Izrael kis állam, amelynek „nincs demográfiai és földrajzi mélysége.” Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Izrael önfeláldozóan ápolta a szíriai harcok mintegy ezer sebesültjét. Ayelet Shaked igazságügy-miniszter pedig azt hangsúlyozta, hogy az ellenzéki javaslat „felelőtlen”, hiszen szerinte ha Izrael most beenged néhány tucatnyit, azokból hamarosan ezrek, százezrek lesznek.
Mint arról nemrég beszámoltunk, a zsidó állam maga is küszködik a migráció problémájával: az elmúlt években eritreai és szomáliai menekültek tízezrei jöttek át, és azóta Tel-Aviv és más városok gettószerű településein, illetve nemrég nyitottá tett befogadó centrumokban laknak.
Érdekes színfolt dr. Mordechai Kedar egyetemi tanár, volt katonai hírszerző ötlete az izraeli 7-es csatorna honlapján: kapjanak önálló „államokat” a migránsok. Szerinte Európa halálát okozhatja a további kontrollálatlan migráció, ezért vagy egy nagy, vagy több kisebb, külön európai régióban kellene letelepíteni a menekülteket, nemzetiségük, vagy más, még eldöntendő kritériumok alapján. Mindennek feltétele, hogy a menekültek elfogadják az európai kulturális és jogi normákat.
Ami az izraeli humanitárius segítséget illeti, a napokban néhány munkatársát európai államokba, köztük Magyarországra küldő IsrAID civil szervezet vezetője is úgy érvel: hatvan évvel a holokauszt után a zsidóknak van egyfajta felelősségük ezen a területen, hiszen „mi másoknál jobban tudjuk, mi történt, amikor európai országok nem voltak hajlandók atrocitások elől menekülő zsidókat befogadni.” A főként a Vöröskereszttel együttműködő IsrAID úgy tudja, jelenleg más izraeli nem-kormányzati szervezet (NGO) nem dolgozik a térségben. Céljuk, hogy rábírják az európai zsidókat az önkéntes munkára menekültügyben.
Mindeközben lehet, hogy éppen Izrael lesz segítségére két kerítésépítő kelet-európai országnak, Bulgáriának és Magyarországnak. Izraeli üzleti források szerint ugyanis mindkét helyről élénk érdeklődést mutatnak az izrael-egyiptomi határon felhúzott, kamerákkal és mozgásérzékelőkkel felszerelt biztonsági acélkerítés iránt, dacára annak, hogy – mint arról írtunk is – az izraeli létesítménynek, elsősorban nem a tömeges migráció, hanem a terrorizmus kiszűrése a célja. Bolgár és magyar hivatalos részről nem cáfolták ezeket a tárgyalásokat, de elzárkóztak a bővebb magyarázatoktól.
Munkatársunktól
Kép: MTI