A félsékel szombatja

Sábát skálim az Ádár hónap újholdját megelőző szombat, melyen a Ki tiszá hetiszakaszból a fél sékelre vonatkozó részt olvassák fel.

Szombat délelőttönként felolvassák a Tóra egy-egy hetiszakaszát hét részre osztva. Ehhez hét embert hívnak fel a Tórához. Az utolsó szakasz egy részét még egyszer felolvassák, ez a máftir, és az ehhez felhívott férfi olvassa fel a hetiszakaszhoz tartozó, azzal valamilyen módon kapcsolatban álló prófétai szakaszt. Ünnepeken, illetve ros chodeskor a máftir a szokásoshoz képest megváltozik, és egy második tóratekercset is elővesznek, amiből az adott napra vonatkozó tórai szakaszt olvassák fel.

A szombatra eső ünnepek és újholdak mellett van négy olyan szombat az évben, amelyeken szintén valamilyen speciális tórai szakasz a máftir, és két tekercsből olvasnak. Ha esetleg valamelyik ros chodesre is esne, úgy három tekercset vesznek elő. Ezeken a szombatokon a máftir az adott naphoz kapcsolódó tórai szakasz, és megváltozik a megszokotthoz képest a tóraolvasás utáni prófétai szakasz is.

Ezek a szombatok a következők:

Sábát skálim – a sékelek szombatja. Ádár hónap újholdját megelőző szombat, melyen a Ki tiszá hetiszakaszból a fél sékelre vonatkozó részt olvassák fel. Ezzel emlékeztették a Szentély idejében a zsidó népet arra, hogy kötelesek fél sékelt fizetni a Szentélynek. Ebből finanszírozták a közösségi áldozatokat. A fél sékelt niszán hónap újholdjáig lehetett befizetni.

A második a sábát záchor, az emlékezés szombatja, mely az ádár hó 14-re eső purim ünnepét megelőző szombat. A purimi történet főgonosza Hámán, akiről azt mondják bölcseink, hogy a bibliai Ámálék leszármazottja. Tórai parancsolat, hogy emlékezzünk arra, mit tett velünk Ámálék (Ki técé hetiszakasz), ezért került ez a szakasz purim ünnepe elé.

A harmadik a sorban a sábát párá – a vörös tehén szombatja. A máftir a Chukát hetiszakaszból származik, a vörös tehén parancsolatát írja le. Ez a szombat a negyedik különleges szombatot, a sábát háchodest előzi meg.

A negyedik tehát a sábát háchodes, a hónap szombatja, mely niszán hónap újholdja előtt van. A Bo hetiszakaszból olvassák fel az „Ez a hónap legyen számodra a hónapok elseje” részt, hiszen a tórai számítás szerint az első hónap a kivonulás hónapja, niszán.

E rövid bevezető után ismerkedjünk meg részletesebben a mostani szombattal a sábát skálimmal. A Talmud Megila traktátusában olvashatjuk, hogy azt mondta Rés Lákis: „Ádár hónap elsején hirdetik ki a sékeleket”. A fél sékel eredendően népszámlálásra szolgált, és mindenkinek pontosan ugyanannyit kellett adnia, gazdagnak és szegénynek egyaránt, nehogy valaki különbnek érezhesse magát a másiknál, vagy azt gondolhassa, hogy neki nagyobb része van az áldozatokban. További tanulság ebből a részből, hogy nem szabad a zsidókat számokkal megszámolnunk, inkább az általuk adott tárgyakat számláljuk meg.

A Templom-hegyen talált félsékeles a második Szentély korából

A fél sékel a népszámlálás egy módja mellett egyfajta adó is volt, és az így befolyt összegből fedezték a közösségi áldozatok költségeit. Ennek emlékére az ádár hónap újholdját megelőző szombaton (szökőévben, mint a mostani is, a második ádár hónap újholdját megelőző szombaton) felolvassák Mózes második könyvének erre vonatkozó részét (M.II. 30:11-16):

És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván: Ha felveszed Izrael fiainak összegét számlálásuk szerint, akkor adja kiki lelke váltságát az Örökkévalónak, midőn megszámlálják őket; hogy ne legyen rajtuk csapás, midőn megszámlálják őket. Ezt adja mindenki, aki átmegy a számláláson: fél sékelt, a szentség sékelje szerint, – húsz géra a sékel – fél sékelt ajándékul az Örökkévalónak. Mindenki, aki átmegy a számláláson, húsz évestől felfelé, adja az Örökkévaló ajándékát. A gazdag ne adjon többet és a szegény ne adjon kevesebbet a fél sékelnél, hogy adja az Örökkévaló ajándékát, hogy engeszteljen lelkeitekért. És vedd az engesztelés pénzét Izrael fiaitól és add azt a gyülekezés sátorának szolgálatára; és legyen Izrael fiainak emlékezetül az Örökkévaló színe előtt, hogy engeszteljen lelkeitekért.

Az egyenlő elosztás a fentiek mellett azt is szimbolizálta, hogy a zsidó nép egysége érdekében mindenkinek fel kellett adnia a saját személyes érdekeit, vagy önzését a nemzeti célok elérése érdekében. Mivel a zsidó nép sikerességének egyik kulcsa a nép egysége, igen fontos üzenetet hordoz számunkra a fél sékel szakasza. Ha a nép egyesül, erényeik is eggyé válnak, és képesek a korábbinál magasabb szintre emelkedni. (Ezt az elvet láthatjuk a bizonyos imák elmondásához, vagy a Tóra felolvasásához szükséges minjen – tíz zsidó férfi esetében is: a közösség egyesítő ereje miatt a minjenben való imádkozás sokkal hatékonyabb, mint az, ha valaki egyedül imádkozik.)

A fél sékel micvája purim micvája is egyben, így köthető ádár hónap ros chodeséhez. Az ádár hó 14-re eső purim napján négy micvát kell teljesítenünk, és ezek közül az egyik a „fél sékel” adományozásának parancsolata.

Mai félsékeles érme – a fél sékel micvájának emlékére így is nevezik, nem pedig, ahogy logikus lenne, 50 agórának

Napjainkban, mivel nem áll Jeruzsálemben a Szentély, a fél sékel parancsolata sem érvényes. Ettől függetlenül a vonatkozó tórai szakasz felolvasásának micvája továbbra sem szűnt meg, évről évre emlékezünk arra, amire a fél sékel szolgált: az volt a célja hogy felébressze az ember szívében a vágyat az Örökkévaló akaratának végrehajtására. Ez a cél a mai napig érvényes, és megvalósítható azáltal is, hogy a szakaszt felolvassuk. Bölcseink azt is mondják, hogy a szándék sokszor előrébb való, mint maga a végrehajtott tett. Az Örökkévaló tudja, hogy a zsidó nép arra vágyik, hogy ne csupán felolvassák a fél sékel micváját, de valójában meg is tehesse azt, így a felolvasás által felébresztette vágyakozás a parancsolat teljesítése iránt olyan, mint ha valóban meg is tettük volna azt. Adja az Örökkévaló, hogy minél hamarabb eljöhessen az az idő, amikor nem csupán felolvassuk a fél sékel micváját, hanem valóban oda is adhatjuk a felépült Szentélynek a fél sékelünket.

zsido.com

 

Ez a cikk azért jelenhetett meg, mert olvasóink egy része tavaly az EMIH-nek ajánlotta fel a személyi jövedelemadója 1 százalékát. Erre a segítségre idén is szükségünk lesz.
zsido.com szerkesztősége azért dolgozik, hogy olvasóink minél érdekesebb és sokszínűbb tájékoztatást kapjanak a zsidóságot érintő hazai és nemzetközi eseményekről, valamint a judaizmussal kapcsolatos kérdésekről.

A munkánkat az 1 százalékos felajánlások teszik lehetővé. Ezért arra kérjük minden kedves olvasónkat, hogy támogassa adója 1 százalékával az EMIH-et, a zsido.com fenntartóját.

Az EMIH technikai száma: 1287

  • Küldés emailben