8000 Etiópiában ragadt zsidóért küzd a rabbi

Menáchem Waldman rabbi a zsidó bevándorlást ösztönző és szervező Zsidó Ügynökségnél (Szochnut) dolgozik Jeruzsálemben. Szívügye az etióp zsidóság maradékának Izraelbe hozatala.

A múlt hónapban száz új bevándorló érkezett Addisz-Abebából, ám 8000 társuk továbbra sem kapott bevándorlási engedélyt. Vannak olyanok, akik már húsz éve nem látták Izraelbe települt hozzátartozóikat.

Waldmann rabbi először a nyolcvanas években került kapcsolatba etióp zsidókkal, amikor az első bevándorlók Izraelbe érkeztek. A rabbi akkor az észak-izraeli Nir Ecionban vezette a helyi zsinagógát, és érdeklődve figyelte a közelükben elszállásolt etióp zsidók különleges szokásait. Megismerkedett a közösség vallási vezetőivel, a keszekkel, akik átadták neki őseik szóbeli tradícióit. A rabbi ezután elmélyült az etióp zsidók történelmében és szokásaiban, és harminc év alatt tíz könyvet írt a témában.

“Nagyon meghatott a zsidó tradíciókhoz való kötődésük. Hagyományaik szerint őseik az első Szentély lerombolása után hagyták el Izraelt, és a Nílus folyását követve vándoroltak egyre délebbre. Mivel a világ zsidóságától teljesen elkülönülve éltek, nem jutottak el hozzájuk a Talmud tanításai, ezért a Tóra törvényeit a saját felfogásuk alapján értelmezték” – magyarázta a rabbi.

Waldmann rabbit szakértelme és a vallási törvényekben való jártassága miatt választotta ki az izraeli kormány arra a feladatra 1992-ben, hogy megvizsgálja a kivándorolni szándékozó falasmura közösség körüli, egymásnak ellentmondó információkat. A falasmurák azon etióp zsidók leszármazottai, akiknek őseit a XIX. században erőszakkal keresztény hitre térítették. Nagy részük vissza kívánt térni a zsidó vallásra, és Izraelbe akart költözni. Mivel bíztak abban, hogy megkapják a bevándorlási engedélyt, elhagyták falvaikat és a fővárosba mentek. Ott azonban csalódottan konstatálták, hogy az izraeli kormány szerint rájuk nem vonatkozik a hazatérési törvény.

Waldmann rabbi egyértelműen arra az álláspontra helyezkedett, hogy a falasmuráknak is joguk van Izraelbe vándorolni, és azt kérte a kormánytól, hogy ne vonják meg tőlük az alijához való jogot. Példának azokat az iraki és iráni, erőszakkal az iszlám hitre térített zsidókat hozta fel, akiket befogadott Izrael.

“A falasmurák elkötelezettek a zsidóság iránt. Azt mondták, hogy a rájuk kényszerített idegen szokások csak olyanok voltak, mint egy kabát. Belül mindig is zsidók maradtak. Ráadásul ez a kabát nem védte meg őket a diszkriminációtól. Elkülönülve éltek a keresztény etiópoktól, és csak a hagyományosan zsidó foglalkozásnak tekintett fazekasságot, szövést és kovácsmunkát gyakorolhatták”- mondta a rabbi.

Bár a falasmurák visszatértek a zsidó szokások gyakorlásához, az izraeli hatóságok csak kis számban engedték be őket az országba. Waldman rabbi az izraeli etióp zsidó közösség oktatásáért felelős osztályt vezeti a Szochnutban, így jól tudja, hogy milyen nehézségeket okoz a hivatalos eljárás. Vannak, akik 15-20 év elteltével kaptak csak bevándorlási engedélyt, pedig rokonaik nagy része már régen Izraelben élt.

“Egyszerűen gonoszság, amit velük műveltek. És mindez egy kormánytisztviselő érzéketlen és megalapozatlan döntése miatt” – mondta a rabbi.

Waldmann rabbi harca, ha nem is befejezett, de jelentős eredményt tud felmutatni. A ma Izraelben élő, mintegy 140 000 fős etióp zsidó közösség nagy részét a zsidósághoz visszatért és Izraelbe vándorolt 50 000 falasmura és leszármazottaik teszik ki.

Ez persze nem vigasztalja azt a 8000 embert, akik mindenüket hátra hagyva Addisz-Abebába költöztek, és nehéz körülmények között várják a bevándorlási engedély megérkezését.

2015-ben már született egy kormányhatározat, melynek értelmében a hátramaradt zsidókat is Izraelbe hozták volna, Netánjáhu miniszterelnök azonban leállította a folyamatot, arra hivatkozva, hogy nincsenek meg a megfelelő anyagi feltételek. Közvetlenül a választások előtt azonban ígéretet tett arra, hogy még idén Izraelbe hozzák az Etiópiában rekedteket.

“Anyám az Exodus fedélzetén akart Izraelbe jutni, de a brit hatóságok nem engedték kikötni a hajót. Nagy erőfeszítésbe került, amíg elérhették Haifa partjait. Meg kell teremteni a lehetőséget, hogy mindenki idejöhessen, aki akar” – mondta a rabbi.

zsido.com

Forrás: TOI

 

Ez a cikk azért jelenhetett meg, mert olvasóink egy része tavaly az EMIH-nek ajánlotta fel a személyi jövedelemadója 1 százalékát. Erre a segítségre idén is szükségünk lesz.

zsido.com szerkesztősége azért dolgozik, hogy olvasóink minél érdekesebb és sokszínűbb tájékoztatást kapjanak a zsidóságot érintő hazai és nemzetközi eseményekről, valamint a judaizmussal kapcsolatos kérdésekről.

A munkánkat az 1 százalékos felajánlások teszik lehetővé. Ezért arra kérjük minden kedves olvasónkat, hogy támogassa adója 1 százalékával az EMIH-et, a zsido.com fenntartóját.

Az EMIH technikai száma: 1287

  • Küldés emailben