A zsidó zene egy jelentős szelete vált közkincsé. Nem mindennapi történtet, arról hogyan került egy „zenei kincsesláda” a New York-i Közkönyvtárba, miután negyven évig rejtőzködött egy yonkersi kántor otthonának alagsorában.
Értékes anyagokkal gyarapodott a New York-i Közkönyvtár zsidó zene szekciója. A kéziratokat, partitúrákat, zenekari elrendezéseket tartalmazó dokumentumok közül a legkorábbi 1927-ből, a legújabb pedig 1995-ből származik, zenei anyaga pedig a kántorkórustól a haszid dallamokon keresztül a jiddis színház, a klezmer és az opera világába vezet, írja az Arutz7.
Zsidó zene a rádióból a pincébe, végül a könyvtárba
A zenei anyag jelentős része a 2001-ben bezárt WEVD rádióállomás 38 dobozba zárt hagyatékából származnak. Az állomás adásai között a zsidó zene dominált. A dobozokat David Shiff egykori kántor vette magához, miután az 1980-as években egy költözés következtében sok anyagra kidobás várt a rádiónál. Így azután – gyermekei segítségével – Shiff hazavitte és rendszerezte az anyagot. Ez a gyűjtemény, mely ma az előkelő „David és Ina Shiff WEVD Zenei Gyűjtemény” címet viseli, negyven éven át várakozott bedobozolva a férfi otthonának pincéjében.
Az anyagról 2019-ben szerzett tudomást egy bostoni klezmerzenész és zenei oktató, Hankus Netsky, aki több más zenekutatóval is felvette a kapcsolatot az ügyben, és a New York-i Közkönyvtárnak végül sikerült hozzájutnia a zsidó zene ezen értékes gyűjteményhez, melyet ünnepélyes keretek között vettek át és iktattak a könyvtár kollekciójába.
A zenei gyűjtemény anyagai
A dokumentumok között kéziratok, híres operák jiddis fordítása, illetve hanganyaga is szerepel. A rádióállomást 1927-ben alapították, és kisebb-nagyobb gárdával egészen 2001-ig működött. Az utolsó évtizedekben, ahogy a jiddis anyanyelvű hallgatósága csökkenni kezdett, a rádióállomás más, nem-zsidó szervezeteknek adott bérbe idősávokat.
A gyűjteménnyel kapcsolatban a szakemberek elmondták: „Önmagában álló világ ez a zene világán belül. Semmilyen más zenéhez nem hasonlít, és a kirakónak ez a darabja mindeddig hiányzott” a kutatók látóköréből, ahogy Netsky elmondta. „Pontosan akkor, amikor a rádióállomás eldöntötte, hogy megszabadul az anyagtól, fiatalok egyre gyakrabban mondták: »Hová lett nemzeti örökségünk? Hol van a zsidó zene?«”. A könyvtárba került anyagok kiegészítik a kutatók által már-már teljesen összeállított képet.
A gyűjtemény kezelői szerint a katalogizálás legalább két évet vesz majd igénybe, és a jogi tisztázatlanságok miatt egyelőre nem teszik online elérhetővé a kollekciót. A most 89 éves Shiff számára nagy örömöt és büszkeséget jelent, hogy megmentette a dokumentumokat:
„Sokat jelentett nekem. Hiszem, hogy a zsidó zene olyan, akárcsak a hájlige szforim – a szent könyvek. Nem lehet csak úgy kidobni őket… Ez volt életem legjobb döntése.”