Elhunyt Jeruzsálemben Mose Árje Freund Főrabbi
A TWA szerencsétlenség háláchikus problémája
Gyerek verve jó, avagy a Siratófal kövei
Ezt az ítéletet hozta nemrégen, hosszas huzavona után, egy jeruzsálemi rabbinikus bíróság — mégpedig Maimonides kodifikációja alapján. Egy vallásos nő, akit egy szintén vallásos férfi kutyája megharapott és megsebesített, a bíróság helyett inkább a rabbiknál kereste igazát, jelentős kártérítést követelve a kutya gazdájától.
A rabbik, hosszas tárgyalás után, nem ítélték meg a kért kártérítést — több tízezer sékelt — mivel szerintük „nem lehet hiteltérdemlően megállapítani, hogy a kutya széttépni szándékozott-e áldozatát, vagy csak egyszerűen megharapni. Ennél fogva gazdája nem köteles kárpótolni az áldozatot”.
Ezzel szemben köteles a gazdi — a rabbik szerint — azonnali hatállyal megölni a harapós kutyát, mely életveszélyt jelent környezetének.
Elhunyt Jeruzsálemben Mose Árje Freund Főrabbi
Jeruzsálemben a napokban, 93 éves korában, elhunyt Mose Árje Freund főrabbi, aki az ortodox hitközség (Édá HáChárédit) szellemi vezetője, Ros Bét Dinje volt. Hunyadon született a század elején. Szatmáron tanult, ott is volt rövid ideig rabbi a háború utáni allijázásáig. A new-yorki szatmári közösség aktív tagja volt. „Elvégeztem feladatomat” – ez volt utolsó mondata. Méltatásra visszatérünk. (N.K.)
A TWA szerencsétlenség háláchikus problémája
A júliusban ismeretlen körülmények között felrobbant amerikai TWA Boeing gépen szörnyet halt 228 utas. Sokuk holttestét eddig nem találták meg a hullámsírban.
Igen nagy ezért a problémája azoknak a vallásos zsidó nőknek, akiknek férje a szerencsétlenül járt repülőgép fedélzetén volt. Ugyanis, a zsidó vallási törvények szerint ha egy férjes asszonynak eltűnik a férje — még ha olyan egyértelmű körülmények között is, mint egy lezuhant repülőgép — az asszony addig nem mehet férjhez, amíg férjét a halachikus eljárás szerint holttá nem nyilvánítják. Ehhez pedig kell egy azonosított holttest, vagy két szavahihető tanú, akik azt tanúsítják, hogy látták a férjet holtan. Mivel ilyen nincs a jelen esetben, az asszony águnának, (héberül lebéklyózott feleség) számít, amíg valamilyen kézzelfogható bizonyíték elő nem kerül.
Mivel a lezuhant TWA gépen több tucat vallásos zsidó utazott — ez hamar kiderült, mind az utasok névsorából, mind az előre rendelt kóser ételekből — kétségen felüli, hogy az águná-probléma sokáig foglalkoztatja majd az amerikai ortodox rabbikat, amennyiben a tetemek nem kerülnek elő a tenger mélyéről.
Izraelnek nagy gyakorlata van az eltűnt katonák águná feleségeinek „felszabadításában”. Az izraeli tábori főrabbinátus ilyen esetben minden követ megmozgat és az amúgy is rugalmas Háláchá minden fortélyát latba veti, hogy az asszony ne maradjon örökké özvegy. Amikor kb. 15 évvel ezelőtt eltűnt a Dakar nevű izraeli tengeralattjáró, Slomó Góren (akkori) tábori főrabbi minden követ megmozgatott, hogy az özvegyeket szabaddá tegye. Ez sikerült is neki, miután a Háláchá logikája azt mondta, hogy a tenger alatt nem lehet hosszú ideig élni és így azok akik bennrekedtek a tengeralattjáróban bizonyára már nem élnek.
Az águná-törvény alapja az az aggodalom, hogy esetleg az eltűnt férj nem halt meg — nem volt a repülőgépen, vagy nem volt a hajón — hanem csak eltűnt és egy szép napon megjelenik majd. Ha felesége közben férjhez megy, akkor egyszerre két férfi felesége. Ennél nagyobb vétket a zsidó vallás nem ismer.
A bibliai József óta, kinek álmai meglehetős bonyodalmak forrásai voltak (testvérei emiatt adták el őt az Izmaelitáknak), az álmok jelentősége állandóan foglalkoztatja a Háláchá művelőit. A Talmudban ellentétes vélemények vannak a kérdésről, vajon tekintetbe kell-e venni az álmokat, vagy teljesen el lehet tekinteni tőlük.
Most egy meglepő fordulat történt az ügyben. Jichák Zilberstein rabbi, aki a bné-bráki ortodox zsidóság egyik nagy Háláchá tekintélye, olyan döntést hozott, aminek alapján tekintetbe kell venni az álmot és annak megfelelően kell cselekedni — ha az nem ellenkezik a Háláchá egyéb rendelkezéseivel.
Az történt, hogy a város egyik tekintélyes, és persze szigorúan ortodox, polgárának külföldre kellett utaznia üzleti ügyben. Néhány nappal az utazás előtt felesége álmot látott, melyben férje egy szerencsétlenség áldozata lett tervezett utazása során. A hölgy kérte férjét, halassza el utazását, az meg megkérdezte Zilberstein rabbit, mi a teendő. A rabbi azt pászkenolta, hogy ebben az esetben tekintetbe kell venni az álmot (és az asszony érzékenységét…), és el kell halasztani az utazást.
A rabbi hozzátette, hogy ha egy orvos tanakodik, adjon-e egy bizonyos gyógyszert egyik betegének vagy sem, és éjjel azt álmodja, hogy a betege meghalt, akkor ne adja azt a gyógyszert…
Gyerek verve jó, avagy a Siratófal kövei
Izraelben, akárcsak szerte a világon, élénk vita folyik nevelők között, hogy és miként kell a gyerekeket, kisdiákokat nevelni, fegyelmezni. A modern felfogás hívei ellenzik a gyerek testi fenyítését, mégha az rossz fát tett is a tűzre. A zsidó felfogás azt a bibliai mondást tükrözi, mely szerint „Aki kíméli botját — gyűlöli fiát” (Példabeszédek 13:24.). Most az egyik legnagyobb rabbi-tekintély, Ovádjá Joszéf, volt országos főrabbi kijelentette, hogy „nem szabad a gyerekeket erősen, kegyetlenül elverni, de szabad és szükséges őket, ha kell megfenyíteni, nehogy elkanászodjanak”. A rabbi vitába száll az izraeli Gyermekvédelmi Tanács elnökével, egy ismert pszichológussal, aki perrel fenyegeti azokat, akik verik gyereküket. A rabbi szerint, aki hagyja, hogy gyermeke a saját feje után menjen és azt tegye amit akar — „gyűlöli gyermekét, aki végül is rossz útra tér”.
A magyar ENSZ – nagykövet a lubavicsi sátorban
Az alábbi szenzációs kép, amely Dr. Náton Istvánt, Magyarország ENSZ – nagykövetét ábrázolja, amint áldást mond a szukkoti ünnepi csokorra, amely etrogból, lulávból, mirtusz-, és fűzfaágból áll.
A magyar diplomatával Smuél Buttmann rabbi, a New York-i lubavicsi mozgalom egyik rabbija mondta el a héber áldást. Dr. Náton elmondta, örül, hogy itt lehet, mert ez emlékezteti őt zsidó gyökereire.
A lubavicsiek az idén is New York legforgalmasabb részein állítják fel az ünnepi sátrakat. A leglátogatottabb az ENSZ – palota mellett lesz.
Megjelent: Gut Sábesz 1. évfolyam 1. szám – 2014. július 21.