ZSIDÓ VILÁGHÍRADÓ

Új szelek fújnak Prágában

Goebbels unokája

Régészeti éremlelet Regensburgban

Nyelvőrök

Jönnek a Falasmorák: Keresztény alijá Izraelbe

Vichy-i népszámlálás

Törvényjavaslat: kötelező héber dátum

Új szelek fújnak Prágában

Prágában körülbelül egymillió ember él. Ebből megközelítőleg 16 ezer zsidó. Ennek több mint fele amerikai és nyugat – európai üzletember, akiket a business hozott Csehországba. Erős a zsidó turizmus is a nagy hagyományú óváros felé.

A zsidó Prága átalakulóban van. Ephraim Sidon, Prága főrabbija nemrégiben komoly erősítést kapott Brooklynból, egy fiatal lubavicsi rabbi személyében. Rabbi Manis Barash és felesége, Dina segítségével sikerült újra megépíteni egy kóser mikvét Prágában. Barash rabbi személyében Prága egy kóser metszővel is gazdagabb lett. Már most a következő évi nyári tábort szervezik a fiataloknak.

Goebbels unokája

Betért Josef Goebbels néhai náci propagandaminiszter mostohaunokája a zsidó vallásba, és férjhez ment egy zsidóhoz. Goebbels, Hitler politikájának szinte az utolsó pillanatig kritikátlan csodálója penetráns antiszemitizmusáról volt híres, melyről magyar nyelven is megjelent naplója tanúskodik.

Régészeti éremlelet Regensburgban

Egy, a XVI. században megsemmisített zsidó gettó területén dolgozó munkások négyszáz darab, felbecsülhetetlen értékű aranypénzre bukkantak a földben.

Hans Schaidinger, a dél-németországi Regensburg polgármestere szerint a pénz az 1519-ben elpusztított gettó valamelyik gazdag lakójáé lehetett.

A regensburgi zsidó közösség azt szeretné, hogy a területet nyilvánítsák kulturális emlékhellyé, a város vezetése azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy megfelelő anyagi források hiányában erre nem lát lehetőséget. A jelenlegi tervek szerint a szóban forgó területen transzformátor létesülne.

Nyelvőrök

Québec nyelvrendőrei ismét olyan kereskedők után nyomoznak, akik semmibe veszik a kanadai tartomány a francia nyelv elsőbbségére vonatkozó törvényét.

A Francia Nyelv Hivatala rossz szemmel nézi a New Yorkból importált kóser élelmiszereket, mivel azokról hiányzik a francia nyelvű címke, ám nagylelkűen hajlandóak kivonni ezeket a törvény hatálya alól a peszáchi szédert megelőző negyven napon, illetve az ünnepet követő húsz napon.

Jönnek a Falasmorák: Keresztény alijá Izraelbe

A héten megindult új nagy alija (bevándorlási) hullám során, ezúttal nagyszámú keresztény bevándorló érkezik Izraelbe – Etiópiából.

Ezek az ún. Falasmorák – az etióp zsidók távoli rokonai – aki egy-két nemzedékkel ezelőtt kikeresztelkedtek, egyrészt kényszer hatása alatt, másrészt pedig bizonyos anyagi előnyők reményében. Amikor – évekkel ezelőtt – a “Mózes-akció” során, Izrael kimentette a forrongó és a kommunista rendszer alól éppen felszabaduló etióp zsidókat, a falasákat – a keresztények ott maradtak, mivel egyrészt Izrael nem ismerte el zsidóságukat, másrészt az új etióp rezsim sem engedte ki őket, mivel ők nem zsidók.

Azóta folyik Izraelben – mivel majdnem minden Falasának van egy Falasmora rokona – a családegyesítési kampány és ezzel egyidejűleg a háláchikus vita különböző rabbik között, mennyiben számítanak a kényszer hatására kitért Falasmorák zsidóknak, illetve mit kell tenniök, hogy visszatérjenek a zsidóságba. Az amerikai Joint Addis-Abebában átmeneti tábort létesített, melyben évek óta folyik a Falasmorák “átnevelése” illetve visszatérítése a zsidóságba.

Múlt héten érkezett az első csoport, amit Náhária mellett telepítettek le. Mostantól kezdve havi 120 főnyi csoportokban jönnek majd és jólértesült körök szerint sok ezer emberről van szó. Izraelben jelenleg 65 ezer etióp (Falasa) zsidó él.

Vichy-i népszámlálás

Előkerültek azok az iratok, amelyek a nácibarát vichy-i kormány által 1940 és 1944 között folytatott népszámlálás adatait tartalmazzák és amelyek a mintegy 76 000 francia zsidó későbbi sorsát meghatározták (letartóztatás és deportálás a haláltáborokba). Jelenleg vita folyik arról, hogy a többszáz iratot és dokumentumot a jövőben hol tárolják.

A különböző zsidó csoportok azt szeretnék elérni, hogy az iratokat ne a Nemzeti Levéltárban helyezzék el, ahol csak korlátozottan lehetne tanulmányozni őket, hanem hogy kerüljenek az Újkori Zsidó Dokumentációs Központba, amely a párizsi zsidó mártírok emlékhelyén áll.

Törvényjavaslat: kötelező héber dátum

Professzor Ávnér Sáki, a Vallásos Nemzeti párt egyik parlamenti képviselője (a kilenc közül), volt oktatási miniszterhelyettes, törvényjavaslatot nyújtott be, mely kötelezi az izraeli állami hivatalokat, a hadsereget, a rendőrséget és a önkormányzatokat, hogy mind írásban, mind szóban a héber dátumot használják. Shaki azzal indokolja javaslatát, hogy az izraeli lakosság nagy része nem ismeri és nem használja a héber dátumot, “ami szerint üljük ünnepeinket és ami a zsidó hagyomány szerves része”.

Ma az a helyzet hogy a hivatalos levelekben rendszerint odaírják a héber dátumot is, de nem tulajdonítanak fontosságot neki és az előre jelzett találkozók, évfordulók, stb. mind a gregoriánus naptár szerint állapíttatnak meg.

Sáki javaslata nem tartalmaz büntető szankciókat. A héber dátum szerint ma 5757 Tévét havában vagyunk.

Megjelent: Gut Sábesz 1. évfolyam 10. szám – 2014. július 21.