ZSIDÓ VILÁGHÍRADÓ

Minden golyónak van cimzettje…

Iskolák, zsinagógák, rituális fürdők

Törvény készül a betérések státuszáról

Zsidóság Kelet-Európában

Minden golyónak van cimzettje…

A zsidó vallási törvények szerint megengedett, hogy egy katona megmentse a saját életét – még abban az esetben is, ha ezáltal egy bajtársa kerül életveszélybe. Ebben a kényes és rázós kérdésben döntött nemrég Jichák Silberstein bné-brák-i (Izrael) rabbi, aki a modern élet által felvetett háláchikus kérdések szakértőjének számít.

Megtörtént eset: a közelmúltban történt palesztin zavargások során egy vallásos katona észrevette, hogy messze tőle egy palesztin orvlövész vette célba. Ösztönösen lehajtotta a fejét és pillanatokon belül hallotta a golyó süvítését, ami mögötte álló bajtársát találta el, aki belehalt a fejlövésbe. Azóta a katona búskomorságba esett mivel önmagát vádolja azzal, hogy bajtársa “helyette és miatta” halt meg.

Egy vallásos orvos ismerős Dr. Mose Rotschild, Silberstein rabbi elé terjesztette a kérdést, aki úgy döntött, hogy a vallási törvények szempontjából a katona helyesen cselekedett és nem kell, hogy lelkiismeret furdalása legyen, mivel a Háláchá szerint “életed előbbrevaló” és az ember nem köteles élete árán megmenteni bajtársát. “Amíg le nem hajolt, addig élő pajzsként szolgált bajtársának – de erre nem volt köteles, mivel a Háláchá szerint “élete előbbrevaló.”

A háláchikus tézis alapja egy – a Talmudban leírt – eset, amelyben két ember vándorol a pusztaságban és csak annyi víz van náluk, ami egy embernek elég, amíg lakott helyre érkezik. Ha elosztják testvériesen a vizet – mindketten szomjan halnak. Ha csak egyikük iszik – az akié a víz – sikerül lakott helyre eljutnia. Rabbi Akiba a neves tanaita szerint – egy ellenvéleménnyel szemben az a döntés született hogy értelmetlen és hasztalan lenne, ha két ember halna meg, amikor egyikük megmenekülhet. Így az a döntés, hogy akié a víz, az igya és maradjon életben, mivel a Tóra előírja, hogy “és éljen felebarátod veled” (3Mózes 25:36.) “a te életed előbbrevaló társad életénél” (Talmud, Bává Meciá 62a.). vissza

Iskolák, zsinagógák, rituális fürdők

Az új izraeli költségvetés tárgyalása elé a kormányban résztvevő vallásos pártok beterjesztették követeléseiket, ami a vallási célokat szolgáló épületek finanszírozását célozza. Ide tartozik a zsinagógaépítés, új rituális fürdők létesítése és évente 400 új iskola osztály építése, hogy ez fedezze a magas vallásos születési rátát. Még így is sok helyütt a vallásos iskolák ideiglenes fabódékban tanítanak. Az Águdát Jiszráél követelte a jesiva tanítványoknak nyújtott anyagi támogatás emelését is – az inflációnak megfelelően, míg a Sász párt kormányválsággal fenyegetett, ha a kormány egyértelműen nem lép fel a vallási intézmények diszkriminációja ellen.

Ugyancsak kormányválsággal fenyeget a Sász, ha a kormány nem tiltja le azt az új heti tévé programot, ami propagálja az izraeli “melegek” és leszbikusok mozgalmát. A Sásznak 10 képviselője van és nélkülük Netánjáhu elveszti parlamenti többségét.

Törvény készül a betérések státuszáról

Az izraeli parlament rövidesen tárgyalja azt a törvényjavaslatot, amely rendezni kívánja a zsidóságba való betérés jogi státuszát. A kérdést a képviselők egyértelműen az izraeli országos fő rabbinátus hatáskörébe utalják.

A helyzet a gyakorlatban eddig is ez, de mivel az itt-ott előforduló reform kísérletek, fiktív térítések bejegyzése a belügyminisztérium ellenállásába ütközik, valamint a külföldön történt, nem-háláchikus betérések is sok zavart okoznak – felmerült a szükség egy törvényre, ami rendezi a jogi helyzetet és meggátolja a fiktív betéréseket.

A törvényjavaslatot az izraeli parlament nagy többsége támogatja.

Zsidóság Kelet-Európában

* Helyi tanácsot alakított Belorusszia zsidó közössége. Az országnak körülbelül 80 ezer zsidó lakosa van: Minszkben 27 ezer, Bobrojszkban 7 ezer, Gomelben 7 ezer és Vityebszkben 6 ezer. A második világháború előtt Minszkben tizennyolc zsinagóga működött, és a város lakosságának egyharmada zsidó volt. A városban ma mindössze egy zsinagóga működik, rabbija M. Gruzman lubavicsi sáliách.

* A volt szovjet köztársaság, Kazahsztán fővárosában, Almatiban a helyi főrabbi, lubavicsi küldött letette egy zsinagóga s egyben a város első zsidó központjának alapkövét. A zsinagógaépítés mintegy 250 ezer dolláros költségét java részt new york-i és belgiumi zsidó családok állják. Almatiban körülbelül 8 ezer zsidó él.

* A zágrábi zsidó közösség 12 évi szünet után nemrég ünnepelte az első barmicvót. A második világháború idején a helyi nácibarát rendszer szinte teljesen megsemmisítette a horvát zsidóságot.

* Több mint ezer zsidó gyűlt össze a világ különböző pontjairól, hogy ismét felavassák a nemrég felújított szófiai zsinagógát, amely Bulgária legnagyobb s egyben Európa egyik legdíszesebb zsinagógája. A zsinagógát első ízben 1909-ben szentelték fel; a II. világháború alatt bombatalálat érte, de a kommunista kormányzat nem engedélyezte a zsinagóga felújítását: erre csak a kommunizmus bukása után, 1989-ben kerülhetett sor.

Megjelent: Gut Sábesz 1. évfolyam 9. szám – 2014. július 21.