ZSIDÓ VILÁGHÍRADÓ

CSÜTÖRTÖKTŐL: “ADJ ÁLDÁST HOZÓ HARMATOT ÉS ESŐT!”

SZABAD-E VALLÁSOS LAP MUNKATÁRSAINAK FÉLÜNNEPEN DOLGOZNI?

JESIVA NÖVENDÉKEK ATEISTA KIBUCOKBAN

Csütörtöktől: “Adj áldást hozó harmatot és esőt!”

        Csütörtök estétől (Chesván hó 7.) csatolják a vallásos zsidók Izraelben naponta háromszor elmondott imáikba az “Adj áldást hozó harmatot és esőt” betétet és ezzel kezdődik el tulajdonképpen Izraelben a téli évszak. Nyáron e helyett az “adj áldást” szavakat toldják be ugyanott.

        Miért ilyen későn – amikor az esőért elmondott speciális könyörgést már a Sátorosünnep (Szukkot) utolsó napján is elmondjuk? Azért mert a Talmud bölcsei 16 napra saccolták, amíg a Zarándokünnepre Jeruzsálembe látogató zsidó haza tud érni a legtávolabb eső pontra is – vagyis az Eufrátes mellé. Addig nem volt kívánatos, hogy eső legyen, nehogy az megzavarja a zarándokokat (gyalog) haza vezető útjukon.

        Most hogy már mindenki hazatért – jöhet az áldást hozó eső…                            (N. K.)

Szabad-e egy vallásos lap munkatársainak félünnepen dolgozni?

        Kétszer van évente a zsidó vallás szerint “félünnep” (Chol hámoéd, illetve magyarosan halemajd). Peszáchkor illetve Szukkotkor, a Sátorosünnepen, van a két ünnepnap között külföldön négy, Izraelben öt nap, ami ilyen “félünnep”. Vallási szempontból ezen napokon szabad utazni, venni és eladni, tüzet gyújtani stb. – ami az ünnepen tilos – de például a tevőleges parancsolatok, mint Peszáchkor pászkát enni és Szukkotkor az ünnepi sátorban ülni és az ünnepi csokorra áldást mondani – érvényben vannak. A háláchikus előírások szerint, csak olyan munkákat szabad végezni, amelyeknél félő, hogy valami kárba vész, ha a munkát nem végzik el. Különben ezek a napok is a nyugalom és az ünneplés-pihenés céljait szolgálják és szentségük – ha kisebb is, mint az ünnepeké – ugyanúgy érvényes.

Erre a hosszú bevezetőre azért van szükség, hogy megértsük az alábbi történetet.

        Vallásos zsidók szerte a világon, de főleg Izraelben – igyekeznek a félünnepen nem dolgozni, még ha arra a háláchá szerint volna is lehetőség. Vannak, akik az egész hétre szabadságot vesznek ki, stb. Mi történik az olyan napi, illetve hetilapok esetében, amit vallásos zsidók adnak ki és hithű zsidók dolgoznak bennük?

        A legtöbbjük azt a megoldást választja, hogy lévén az újság – főleg egy napilap – veszendőbe menő dolog – megjelennek félünnepen, rendszerint csökkentett terjedelemben, és az első oldalon, keretben, szabadon hagynak néhány négyzetcentiméternyi területet, amire rányomtatják nagy betűkkel “Az ünnep szentsége miatt” (löregel kdusát hámoéd), és ezzel a dolog elvan intézve.

        Izraelben három vallásos párt három napilapot jelentet meg. A Hácofe, a Nemzeti Vallásos Párt lapja, ami “csak” mérsékelten vallásos, de nem ultra-ortodox, megjelenik félünnepen, és ezt nem jelzi semmivel. A Hámodiá, az ultra-ortodox Águdát Jiszráél lapja, megjelenik – nyolc oldal helyett 2 oldalon – és odaírja az első oldalra az említett jelzést. A Játéd Neemán az ultra-szuper-hyper ortodox Degel Hátora frakció lapja – egyáltalán nem jelenik meg félünnepen, vagyis mint napilap kétszer évente 8-8 napos kényszerszünetet tart, amit az ünnep beállta előtt közöl olvasóval.

        Az idén Szukkot előtt szintén így történt. Most azonban egy sor neves rabbi – akik a lap és a frakció szellemi vezetését képezik – azzal vádolják a lap kiadóit és szerkesztőit, hogy becsapták őket. Ugyanis, azt ígérték, hogy a lap félünnepen nem jelenik meg (és ez így is volt), de az ünnepet követő pénteki számhoz csatolt mellékleteket a félünnepen készítették elő, vagyis írták és nyomtatták. A panaszhoz a lap dolgozóinak egy része is csatlakozott, mondván hogy kifelé úgy állítják be, mintha nem dolgoznának félünnepen, közben pedig kénytelenek voltak olyan munkákat végezni, amik az ünnepe utánra szólnak – ami a háláchá szerint még sokkal súlyosabb elbírálás alá esik. A lap vezetése ez idáig nem nyilatkozott, nem próbálta magyarázni a bizonyítványát…

Jesiva növendékek ateista kibucokban

        A nemrég lezajlott Engesztelő Nap (Jom Kippur) egyik újdonsága volt az a több száz jesiva növendék, akik a zsidóság legszentebb napját, a “Félelmetes Napok” csúcspontját, ateista, baloldali kibucokban töltötték, hogy az ottani zsidókat, főleg az ifjúságot, közelebb hozzák a valláshoz, a zsidó nép szellemi mibenlétéhez.

        Az akcióra azokat a jesiva-növendékeket választották ki, akik az ún. Jesivot-heszdér növendékei – vagyis akik tanulmányaikkal párhuzamosan katonai szolgálatot is teljesítenek. Ezt azért tették, hogy elejét vegyék a fölösleges kérdéseknek, miért nem szolgál az illető “misszionárius” a hadseregben?…

        Az akció várakozáson felüli sikerrel járt. A bócherok ideiglenes zsinagógákat létesítettek és részt vettek a kibuc-tagokkal a böjt előtti közös étkezésen (szeudá hámáfszeket). Az ennivalót természetesen magukkal hozták otthonról, hiszen olyan kibucokról van szó, amelyekben a koszt szigorúan… nem-kóser.

Megjelent: Gut Sábesz 2. évfolyam 5. szám – 2014. augusztus 5.