ZSIDÓ VILÁGHÍRADÓ

Ráchel sírja – zsidó vagy moszlim?

Vallásos zsidó nem lehet rendőr?

Tüntetés misszionárius iskola ellen

Ráchel sírja – zsidó vagy moszlim?

A címben feltett kérdés tényben helytálló, mégis megtévesztő. Azért megtévesztő, mert nem a Betlehemben lévő ősanya – Ráchel – sírjáról van szó, amelynek zsidó szenthely jellegét ez idáig még senki nem vonta kétségbe – hanem a Tibériáson lévő másik szent sír képezi az éles vita tárgyát.

Itt, a Kineret tó partján lévő Tibériáson, ami valamikor Izrael négy szent városa egyikének számított (Jeruzsálem, Hebron és Cfát mellett) évtizedekkel ezelőtt felfedeztek egy magában álló sírt, amit a hagyomány Ráchelnek, Rabbi Akiba feleségének tulajdonított. A hölgy azért számít szentnek, mert egy időszámítás előtti jeruzsálemi nábob lánya volt, aki kitagadta egyetlen lányát, amikor az a koldus Akibához férjhez ment, miután a koldusszegény, de daliás pásztorral megígértette, hogy elmegy jesivába tanulni. Akiba olyan híven betartotta ígéretét, hogy 24 éven keresztül el volt otthonról és tanult Tórát, miközben felesége, Ráchel a szegény sorsú, elhagyott asszonyok életét élte. Amikor Akiba visszajött, mint egy nagy Talmud-tudós, akit sok ezer tanítvány kísér – felesége kárpótolva lett szenvedéséért.

Ennek a Ráchelnek a sírját keresték fel az elmúlt években zsidók tízezrei, akik imádkoztak és áldásért könyörögtek megélhetésért, gyermekáldásért, stb. Míg csak, a múlt héten kiderült – legalábbis a vallásügyi minisztérium illetékesei szerint – hogy a sír tulajdonképpen egy arab nő sírja és a moszlimok szent helye. Azonban hiába közölte ezt a minisztérium hivatalosan – a zsidók nem hagynak fel a sír látogatásával, ahol most a moszlim-hívőkkel együtt imádkoznak az „ismeretlen” Ráchelnek, hogy járjon közben érdekükben…

Megjelenése, augusztus 7-e óta elfogyott az a mintegy negyvenezer példány annak a könyvnek a német fordításából, amelyet Daniel Goldhagen amerikai szerző írt a Holocaust ismételt felülvizsgálatáról.

Goldhagen, a Harvard Egyetem tanára e tudományos művében azt állítja, hogy az átlagnémetek készségesen vettek részt a mintegy hatmilliónyi zsidó meggyilkolásában, és hogy erre nem annyira a náci ideológia, mint inkább az antiszemitizmus sajátosan német formája késztette őket.

Vallásos zsidó nem lehet rendőr?

Ez a probléma végigkíséri a zsidó államot fennállása óta: hogyan lehet – ha lehet egyáltalán – a huszadik század vége felé egy modern, fejlett technológiájú államot, a Háláchá – a zsidó törvények – alapján irányítani? Hogyan lehet a szombat nyugalmát megőrizni, amellett, hogy hadsereg, rendőrség, határőrség, repülőterek, stb. működnek. Van ugyan a Háláchának olyan rendelkezése, amely nemcsak megengedi, hanem kimondottan előírja a szombat megszegését, de kizárólag csak akkor, ha életmentésről van szó. De mennyiben életmentés szombaton felvenni egy panaszt és jegyzőkönyvet írni arról, hogy valakinek ellopták az autóját? Vagy arról, hogy a szomszéd kedves fia focijával betörte az ablakot?

Erről fog a napokban tárgyalni az izraeli Legfelső Bíróság, miután egy jeruzsálemi vallásos rendőr panasszal élt a rendőrség ellen, miután az felmondott neki, mivel nem volt hajlandó „mindenféle csip-csup irodai munkákkal” a szombatot megszegni. A rendőr folyamodványában előadja, hogy mindent, ami belefér az „életmentés” (pikuách nefes) fogalmába, megcsinált szombaton, de nem volt hajlandó megszegni azt, amire a rabbik utasították a Háláchának megfelelően. „Hát lehetséges, hogy egy vallásos zsidó ne lehessen rendőr a zsidó államban?” – kérdi a rendőr beadványában. Az ügy tárgyalása további érdekes kérdéseket fog felvetni és tovább fogja bolygatni a zsidó állam és zsidó vallás amúgy is bonyolult viszonyát.

Elhalasztotta a döntést az Izraeli Régészeti Intézet abban a kérdésben, hogy engedjék-e meg egy amerikai üzletembernek, hogy megvásárolja azokat a köveket, amelyek az évek során a Siratófalból, a jeruzsálemi Második Templom, a zsidók által legszentebbnek tekintett műemlék utolsó maradványából hullottak ki.

Az amerikai kijelentette, hogy az egyenként mintegy hattonnás kőtömböket a világ különböző zsinagógáinak és múzeumainak szándékozik eladni.

Tüntetés misszionárius iskola ellen

Jeruzsálemben több száz vallásos lakos tüntetett egy „Ádám” nevű misszionárius iskola ellen, amit azzal vádolnak, hogy keresztény szekták szellemében nevelik a zsidó gyerekeket és többek között, spiritiszta szeánszokat tartanak.