ZSIDÓ VILÁGHÍRADÓ

Kürtszó a zsinagógában

Háláchikus fürdőzés ateista kibucokban

“Ne várjatok szépségkirálynőre” a “szerelem napján”

Horogkeresztet rajzoltak a vilnai gáon síremlékére

Kürtszó a zsinagógában

A héten, szerda reggeltől a világ minden zsinagógájában megfújják a sófárt, a kos szarvából készült kürtöt, ami, a zsidó újév és a nagy ünnepek közeledését jelzi.

Szerdán volt Elul hó elseje és pontosan egy hónap múlva – Tisré havának elsején és másodikán – van Ros Hásáná, a zsidó újév, amelynek központi motívuma a megtérés, a vétkek eltörlése és az újrakezdés lehetősége.

Háláchikus fürdőzés ateista kibucokban

Vallásos zsidó ember nem jár olyan uszodába, amely férfiak és nők számára közös, mivel azt szemérembe ütközőnek tartja. Ennek megfelelően Izraelben – a nagyobb városokban – már hosszú ideje vannak olyan speciális tengerpart részek, ahol a férfiak és nők fürdőzhetnek. Tel-Aviv egyik legismertebb tengerparti része – a Sheraton part – hetente háromszor szolgálja a férfiakat ás háromszor a nőket. Az elkerített partszakaszra autóbuszok hozzák a fürdőzőket a megfelelő napokon a környező lakónegyedekből és a Tel-Aviv melletti kisvárosokból.

Most a kibucok is felfedezték a háláchikus fürdőzésben rejlő anyagi lehetőséget. Ebben az az érdekes, hogy általában vallástalan, ateista kibucokról van szó, ahol a vallási életnek nyoma sincs. Azonban ha a kibuc uszodájával egy kis extra bevételre lehet szert tenni. Így vezette be most az észak-izraeli Miszgáv-Ám kibuc a fürdőzést a szigorúan vallásos emberek számára. Itt egyszer egy héten – kedden délután – csak nők számára van nyitva az uszoda, míg péntek délután csak férfiak látogathatják azt. A kibbuc titkársága felhívta a tagságot, viseltessenek megfelelő toleranciával és ne zavarják a vallásos fürdőzőket, mivel “ez jó nekik, nekünk pedig anyagilag előnyös”.

A környék vallásos lakossága nagy örömmel fogadta a lehetőséget, mivel a libanoni határ közelében nincs tenger és ez az egyetlen fürdőzési lehetőség. A vendégek havi bérletet váltanak, és remélik, hogy hamarosan hetente több alkalommal is a vallásosok rendelkezésére áll majd az uszoda. A környéken található többi kibuc nagy érdeklődéssel figyeli a kísérletet, ami ha sikerül sok követőre talál majd. “Az ateizmus szép dolog – mondta a Miszgáv-Ám kibbuc egyik alapító tagja – de mi is a piacról élünk…”

Egyébként a tel-avivi és haifai “nem koedukált” tengerparton gyakran találkoznak vallásos nők szabad gondolkozású, modern nőkkel, akik a külön partot választják, ahol – ahogy azt egyikük megfogalmazta – “magamnak vagyok, nyugodtan fürödhetek, anélkül, hogy fiatal huligánok zavarnának tolakodó viselkedésükkel”.

“Ne várjatok szépségkirálynőre” a “szerelem napján”

A zsidó naptár szerinti Áv hó 15-én van a “szerelem ünnepe”. Ez a modern megnevezés tulajdonképpen nem is ünnepet takar, hanem egy megemlékezést. A szentély idején ezen a napon Jeruzsálem lányai fehér ruhát öltve kimentek a szőlőkertekbe táncolni, és a nősülendő ifjak odamentek párt választani maguknak a táncolók közül (Talmud, Táánit 26b.).

Ennek halvány visszfényeként rendeznek manapság hajnalig tartó bálokat, dáridókat és tömeges happeningeket, és manapság is kihasználnak párválasztásra is e napot. A jeruzsálemi kabalisták ezen a napon összetrombitálják a koros agglegényeket és a pártában maradt lányokat, hogy egymásra találhassanak.

Erre a szokásra utalt heti beszédjében Ovádjá Joszéf, volt országos szfárádi főrabbi, felszólítva a legényembereket, ne válogassanak sokat, ne keressenek szépségkirálynőt, hanem nősüljenek meg mielőbb és vegyék magukra a “család igáját”. Ovádjá a Talmudot idézte, mely szerint a 18. életév a megfelelő kor a házasságra, és ha egy férfi már húsz éves és még nem nős, “azt az Örökkévaló nem nézi jó szemmel”. Tehát “jellem és nem küllem” – mondja Ovádjá rabbi – “hol van az előírva hogy mindenki szépségkirálynőre várjon?…” Szerinte, ha ajánlanak egy jó partit, ha van egy rendes jóravaló lány – össze kell törni a tányért… (A zsidó eljegyzéseken eltörnek egy tányért – emlékeztetőül a lerombolt Jeruzsálemre.) vissza

Horogkeresztet rajzoltak a vilnai gáon síremlékére

Vilnában ismeretlen tettesek ismét meggyalázták a gáon sírját – horogkereszteket mázoltak rá . A litván elnök utasította a rendőrséget, derítse fel, kik a tettesek, hogy példásan meg lehessen büntetni őket.

Közben folynak a vilnai gáon halálának 200 éves évfordulójára rendezendő ünnepségek előkészületei. Izraeli szervezetek felhívást intéztek a litván kormány által kezdeményezett ünnepségek bojkottálásra. S. J. Cohén haifai főrabbi ennek ellenére közölte, hogy ő és néhány rabbi társa részt vesznek az ünnepségeken – a “gáon tiszteletére”.

Megjelent: Gut Sábesz 1. évfolyam 48. szám – 2014. augusztus 5.