Vilnában megemlékeznek a Gáon halálának 200 éves évfordulójáról
Ki vehet lakást Kácrinban?
Vallásháború Hebronban: egy orosz bevándorló rajzolóművész sertésnek ábrázolta Mohamedet…
Torontóban elhunyt Egri (Eichler) Kálmán
Tanulmány a kállói cádikról
Antiszemitizmus Zürichben
Vilnában megemlékeznek a Gáon halálának 200 éves évfordulójáról
Vilnában (Vilnius), Litvánia fővárosában, már nagy a készülődés Élijáhu, a vilnai Gáon 200. járzéjtjának megünneplésére. A kezdeményezés a helyi, Simon Alperovits vezetése alatt álló zsidó hitközségtől indult ki. Azzal a kéréssel fordultak a világ zsidóságához, hogy illően tartsák meg a Gáon Tisré 17-én bekövetkező járzéjtját.
A kezdeményezést átvették a litván hatóságok is, akik a dátumban jelentős turisztikai lehetőségeket látnak, amit megfelelően ki próbálnak aknázni. A hatóságokkal és a West Express nevű turisztikai hivatallal karöltve a vilnai hitközség rendezvénysorozatot készít elő: „A vilnai gáon és a zsidó kultúra” címen; kiállítást írásaiból és egy gála-előadást tiszteletére az operában…
Ezen kívül találkozót szerveznek a gáon leszármazottainak, amire világszerte kiküldtek a meghívókat. A szervezők természetesen kóser ételt ígérnek a résztvevőknek.
Mint ismeretes, Izraelben nemrég bélyeget adtak ki a vilnai gáon tiszteletére.
Ki vehet lakást Kácrinban?
Több izraeli lap nagy teret adott a hírnek, amely szerint a goláni Kácrin városban csak az vehet lakást az állam által épített lakótelepeken, aki kötelezi magát, hogy megtartja a szombatot és Izrael ünnepeit.
A tiltakozásra reagálva az építésügyi minisztérium szóvivője elmondta, hogy egy vallásos lakótelepről van szó és ezért az inkriminált bekezdés a szerződésben „magától értetődik”. vissza
Vallásháború Hebronban: egy orosz bevándorló rajzolóművész sertésnek ábrázolta Mohamedet…
Ki okoz több bajt Izraelnek: az arab terroristák vagy saját őrült szélsőségesei? A múlt hét eseményei azt sejtetik, hogy az utóbbiak.
Egy Oroszországból évekkel ezelőtt bevándorolt grafikusnő, a 25 éves Tatjana Zuszkina – a jeruzsálemi Becálél művészakadémia végzett növendéke – néhány héttel ezelőtt szombatra Hebronba utazott, és beszivárgott a palesztin fennhatóság alatt álló területre, ahol kiragasztott több tucat saját készítésű plakátot, amelyen egy jól megtermett disznó – Keffiával a fején – írja a Koránt. A sertés hátán – arabul és angolul – ott díszeleg a felirat: Mohammed…
A nőt azóta az Izraeli hatóságok letartóztatták és most vizsgálati fogságban van. Tettét, saját bevallása szerint, nem vallási, hanem politikai okokból, követte el. “Ha az arabok képesek terrorcselekményeket elkövetni – akkor vallásuk egy disznóság„ – mondotta.
Izraelt megrázta az esztelen és gyalázatos cselekedet. Netanjahu miniszterelnök, az országos főrabbik, és a vallásos pártok és szervezetek egyöntetűen elítélik a provokációt, mondván hogy a zsidó vallás határozottan tiltja más monoteista vallások sértegetését.
Az arab világ érthetően érzékeny reagált a sértésre és Hebronban azonban kitört zavargások – a mai napig is folytatódnak.
Az izraeli arabok szóvivője úgy nyilatkozott hogy fordított esetben a zsidó vallás meggyalázásakor – és antiszemitizmusról – beszélnének világszerte.
Annak ellenére, hogy az egész zsidóság egyöntetűen elítélte a gúnyrajzot, és a bűnös felelősségre vonása folyamatban van, mégis az arabok továbbra is Hebron zsidó lakosságának legyilkolására törekszenek, amit meg sem említ a világsajtó.
Torontóban elhunyt Egri (Eichler) Kálmán
Egri Kálmán 1921-ben született a Szabolcs megyei Kopócsapatiban egy ismert chászid család gyermekeként. Jesivai tanulmányait a Holocaust szakította félbe, melyben családja nagy részét elveszítette. A munkaszolgálat és az orosz hadifogság után ő is újrakezdte: családot alapított és még a nehéz években is megpróbálta gyermekeit a zsidóság szellemiségében nevelni.
A 80-as években megújuló zsidóság aktív résztvevője volt, egykori tanítványai között ma rabbik is találhatók.
1990-ben Torontóba költözött, de ott is szerves tagja maradt a helyi magyar ajkú közösségnek. Betegsége eluralkodásáig rendszeresen írt és tanított.
Gyászolják gyermekei, unokái, kiterjedt rokonsága és ismerősei az egész világon. vissza
Tanulmány a kállói cádikról
A kállói cádik, Rabbi Jichák Eizik Taub (1751–1821) a magyar ajkú zsidóság egyik fontos alakja, a chaszidizmus magyarországi elterjesztője, akit a zsidó és a magyar folklór inkább csodatetteiről és dalairól ismer.
A most második kiadásban megjelent tanulmány (A kállói cádik) hiánypótló munka, melyből megismerhetjük a híres csodarabbi életét és a nagykállói közösség történelmét. Szerzője dr. Kiss Gábor országgyűlési képviselő, Szabolcs vármegye és akkori székhelye, Nagykálló helytörténetét kutatva lelt a cádikról és híveiről szóló dokumentumokra, és elhatározta, hogy a tanulmány megírásával is emléket állít nekik
A kiadvány a magyar szövegen kívül angol, német és héber fordítást is tartalmaz. (Ez utóbbit szerkesztőségünk tagja, Davidovics Jiszráél rabbi készítette.) Megvásárolható szerkesztőségünkben is, ára 200 Ft.
Újabb háláchikus vita – ezúttal Angliában. Ha a biológiai anya zsidó, de a vendéganya, aki a mesterséges megtermékenyítés után megszüli a gyermeket nem az, akkor zsidó-e a gyermek? Ez a kérdés újabb vita tárgyát képezi ortodox és reform zsidók között. vissza
Antiszemitizmus Zürichben
Zürichben az antiszemitizmusról szóló színjátékkal egybekötött előadássorozat kezdődött. A rendezvény címe: „Semmi bajom a zsidókkal, de…”. Az előadásokon négy színművész olvas fel svájciak tollából származó antiszemita leveleket. Az előadók más svájci városokat is meglátogatnak.
Megjelent: Gut Sábesz 1. évfolyam 42. szám – 2014. július 31.