ZSIDÓ VILÁGHÍRADÓ

Hebronban a hívők megszaggatták ruháikat

Mózes vallású irániak

Áron főpap sírja újra látogatható – Jordániában

Pozsony: Kincskeresők sírokat gyaláztak meg

Hebronban a hívők megszaggatták ruháikat

Péntekre – január 17. – virradó éjjel, miután előző napon aláírták az egyezményt, az izraeli hadsereg kiürítette Hebront, és átadta a várost Arafat palesztin rendőrségének. Az egyezményt éles, a közvéleményt két részre osztó, vita előzte meg, amelyben rabbik és szellemi vezetők is részt vettek.

Hebronban, az ősi városban, ahol a Machpéla barlangban az ősatyák és ősanyák vannak eltemetve, most mindössze 400 zsidó maradt.

Péntek délelőtt, miközben a kivonuló izraeli katonaság képviselői átadták a város kulcsait a palesztinoknak, a Tel-Roumaidában lakó zsidó telepesek gyászszertartást tartottak, és megszaggatták ruháikat. A hebroni zsidó lakosság és a szomszédos Kirját Árbá telepesei, nagy aggodalommal tekintenek a jövő felé, tartva attól, hogy palesztinok terrorcselekményei veszélyeztetik mindennapi életüket Hebronban.

Mózes vallású irániak

A német hírügynökség D.P.I tudósítója nemrég látogatást tett a teheráni zsidó hitközségben. Az újságíró beszélt több tucat iráni zsidóval akik egyöntetűen hangsúlyozták zsidó voltukat, nem titkolták hogy “a szívük Izraelben van”, de ezzel együtt “hazájuk Irán” és ők voltaképpen Mózesvallású irániaknak tekintik magukat.

Az Iránban élő kb. 34-40 ezernyi zsidóból több, mint 25 ezer él a fővársoban, Teheránban. 80 százalékuk a középosztályhoz tartozik, vagy ennél is jobb módú. Teherán előkelő negyedeiben laknak és igen sok szabad foglalkozású van köztük. Az egyik orvos – a több mint 200 orvos közül – azt mondta a tudósítónak: “Mit csinálnék Izraelben? Laknék egy kibbucban és földműveléssel foglalkoznék? Mi itt sok pénzt keresünk. Miért mennénk el?”

Az igazság az, hogy mióta Komeini ajatollah hatalomra került, az akkor közel százezer főnyi iráni zsidóságnak több mint a fele kivándorolt. Nagy részük Amerikába ment, de Izraelbe is érkezett néhány ezer perzsa zsidó.

Ma a 270 tagú perzsa parlamentnek (Medzslisz) egy zsidó tagja van, Manussar Iliási, egy 54 éves zsidó orvos, aki állítja hogy teljesen egyenjogú moszlim társaival.

A német tudósítónak a hitközség egyik vezetője, Páraiz Jásissáj, nyilatkozott. Nagyon óvatosan, szinte lábujjhegyen beszélt, ami érthető az ajatollahok országában, amely nyíltan ellenséges viszonyban van Izraellel. Jásissáj szerint szét kell választani a zsidóságot a cionizmustól. “Jó zsidók vagyunk, de hű iráni polgárok. Irán a mi hazánk” – mondja és ezt az egyetlen rabbi, Cháchám Dávid Uriél is megerősíti. Annakidején, amikor még a Sah uralkodott Iránban, voltak az országban izraeli sliachok és Chábád küldöttek. Ma izraeli nem teheti be a lábát az országba anélkül, hogy életét kockáztatná, és ez még amerikai útlevéllel utazó Chábádnik számára is veszélyes.

Jásissáj elmondta a D.P.I. tudósítójának, hogy az elmúlt decemberben a legfelsőbb vallási autoritás, Hammonai ajatollah, kiadott egy ukázt, melyben büntetendő cselekménynek minősítette a vallási kisebbségek jogainak csorbítását.

Manapság 4000 zsidó gyerek tanul külön zsidó iskolákban – de perzsa nyelven. A hitközség igyekszik a héber oktatást megszervezni, de ez akadályokba ütközik, főleg mivel nehéz héber tanítókat találni. A 25 ezernyi teheráni zsidónak ötven zsinagóga áll rendelkezésére, de legtöbbjükben csak szombaton van minján.

Áron főpap sírja újra látogatható – Jordániában

Petra mellett, a bibliai Hór hegy lejtőjén található Áron főpap sírja. Mióta Izrael és a jordániai királyság között “kitört a béke”, izraeli turisták – főleg vallásos emberek – százai látogatták hetente a síremléket. Azonban a helyi hatóságok néhány hónappal ezelőtt lezárták a sír környékét és megtiltották, hogy azt izraeli turisták látogathassák.

Most Ammanban járt egy izraeli küldöttség, melynek tagja volt egy vallásos újságíró is. Izrael Katzover, a Hámodiá nevű ortodox napilap tudósítója, szóvá tette az ügyet Husszein király személyes szóvivőjének, aki megígérte, hogy utána néz, miért zárták le a síremléket.

A vizsgálat kétszeres eredménnyel járt:

Először is kiderült, hogy a sírt azért zárták le, mert izraeli turisták – rossz szokásuk szerint – telefirkálták a síremléket körülvevő falakat. Az egyik sziklafalon két méteres feliratot találtak, melynek tartalmából (Ná… Nách… Náchm… Náchmán) egyértelműen kiderült, hogy breszlavi chászidok mázolták fel jelszavukat, ami a 200 évvel ezelőtt elhunyt breszlavi Náchmán rabbi “üzenetét” tartalmazza. A jordániai hatóságok nem értették, miért kell ezt Áron főpap ősrégi sírjára felmázolni.

Másodszor – újra megnyitották a sírt a látogatók előtt, ezeknek azonban egyeztetniük kell jöttük idejét a helyi hatóságokkal, akik kiküldik emberüket, hogy ne legyenek további sírrongálások…

Pozsony: Kincskeresők sírokat gyaláztak meg

Vandálok nemrég feldúltak néhány ősrégi zsidó sírt a pozsonyi temetőben – abban az épületben, melyben a hírneves pozsonyi Szófér rabbi – a Chátám Szófér – sírboltja van. Sírköveket mozdítottak el és törtek össze – a helyi rendőrség szerint – vandál kincskeresők, akik abban a hitben voltak, hogy az egykori zsidók a sírokban vagy azok között aranyat rejtettek el.

Az izraeli Bné-Brákban működő társulat – “a szlovákiai zsidó szenthelyek védelmére alakult egylet”, amely főleg magyar zsidókból áll – szóvivője, Mose Dávid Reisner, megrendülésének adott kifejezést a sírgyalázások hírére és felhívta a hívőket, látogassanak minél gyakrabban a szent sírokhoz, hogy a helyi rendőrség kötelességének tekintse azok védelmét.

Megjelent: Gut Sábesz 1. évfolyam 18. szám – 2014. július 28.