Portugália érvénytelenítette a kiűzetést
Betérnének az ál-messiás követői
Portugália érvénytelenítette a kiűzetést
Erre mondják a zsidóknál hogy „Mázl Tov”! A portugál parlament – lehet, hogy Netánjáhu miniszterelnök lisszaboni látogatása nyomán – hivatalosan és ünnepélyesen érvénytelenítette az 500 esztendővel ezelőtt hozott kiűzetési rendelkezést, amellyel Spanyolország után, Portugáliából is eltávolította a „megátalkodott zsidókat”, akik nem voltak hajlandók megtagadni őseik hitét és felvenni a keresztséget. Ezt követte az inkvizíció… Portugáliában ma kb. 2300 zsidó él.
Betérnének az ál-messiás követői
Szeretnének visszatérni a zsidóságba Sábtáj Cvi, a XVII. században élt ál-messiás Törökországban élő követői. A procedúra nem ígérkezik zökkenőmentesnek.
Októberben járt Izraelben Ilgaz Zoglu (27) isztambuli könyvelő, a sábtájiánus szekta tagja. A háromszáz évvel ezelőtt élt ál-messiás követői – mint Baksi-Doron szefárd főrabbival tudatni akarta Zoglu Élijáhu – szeretnének szakítani nézeteikkel, és vissza akarnak térni a judaizmushoz. Az előre megbeszélt találkozó végül nem jött létre, Zoglu csak Baksi-Doron három megbízottjával találkozhatott, akik közölték: amennyiben az ő és társai szándékai komolyak, úgy valamennyiüknek Izraelben, orotodox rabbinál át kell esniük a teljes betérési procedúrán.
Mintegy 33 ezer Sábtáj-követő él ma Törökországban. Rítusuk megtartja a hagyományos zsidó ünnepeket (Ros Hásáná, Jom Kipur stb.), de az olyan, ortodoxnak aligha mondhatókat is, mint a Fény Ünnepe, melynek alkalmával házaspárok gyűlnek össze magánlakásokon, bárányt vágnak, zsoltárokat énekelnek, majd gruppenszex keretében partnercsere következik a programban. Hitük szerint az ilyen egybekelések egyikéből fog megszületni Sábtáj Cvi reinkarnációja.
A közösség titkos zsinagógákat, kabbalisztikus jesivákat, sőt vallási bíróságokat is fenntart. (A szektaalapító, aki magát Messiásként reklámozta, 1666-ban betért az iszlám vallásba, s így tettek hívei is, titokban azonban a mai napig gyakorolják a zsidó vallás egyes elemeit.)
A mai török sábtájiánusok zöme üzletember, politikus vagy az államigazgatásban dolgozó bürokrata. Vallási elemeik között szerepel egyfajta végítélet-várás is: a nagy változások esztendeje szerintük a 2000. év lesz, amely többek közt talán Sábtáj Cvi újra eljövetelét is magával hozza.
A törökországi rabbinátus a fenti nézetek miatt egyszer s mindenkorra elutasította a Sábtáj-követők betérítését.
Kasztner-park Haifán
A haifai önkormányzat kis többséggel fogadta el azt a javaslatot, hogy egy nyilvános park nevében örökítsék meg Jiszráél Kasztner, azaz az ellentmondásos szerepéről ismert Kasztner Rezső emlékét.
Mint köztudott, Kasztner világháborús tevékenységének köszönhetően az általa szervezett mentővonaton 1684 zsidó hagyhatta el Magyarországot, további 15-20 ezren pedig ausztriai táborokban élték túl a Soát. A Kasztnerrel szemben felhozott, az izraeli Soá-nemzedéket máig megosztó ellenérv szerint ennek az ára az volt, hogy a nácikkal tárgyaló Kasztner más zsidókat nem kellőképp tájékoztatott arról, mi vár rájuk, így közvetve hozzájárult pusztulásukhoz. Az ismert perben 1952-ben a kollaborálás vádja is felmerült, amely végül Kasztner politikai-erkölcsi ellehetetlenülését eredményezte. Kasztnert 1957-ben a Lechi három volt tagja gyilkolta meg Tal Avivban.
Haifán eredetileg utcát akartak róla elnevezni, végül kompromisszum született: utcát nem, de parkot elneveznek Kasztner Rezsőről.
Megjelent: Gut Sábesz 1. évfolyam 17. szám – 2014. július 28.