Zsidó világhíradó

Ifjabb Kennedy és a Rabin-gyilkosság

A nemrég tragikusan meghalt John Fitzgerald Kennedyt rendkívüli módon érdekelte a Rabin-gyilkosság. Nem hitt abban, hogy magányos merénylő, Jigál Ámir műve volt az egész (épp így abban sem, hogy az apját Lee Harvey Oswald lőtte volna le pusztán saját kezdeményezésből), és nem csinált titkot abból, hogy a mártír miniszterelnök ellen összeesküvést szőttek.
Nicáná Dársán-Leitner, az Ámir család ügyvédje: „John Kennedy elmondta: úgy érzi, személyesen kötődik a történethez. Rengeteg beszélgetés során sürgette, hogy gyakoroljunk nyomást mindaddig, míg a Rabin-gyilkossággal kapcsolatban napvilágra nem kerül a teljes igazság”.
Kennedyt egyesek Izraelben kritizálták azért, mart magazinjában, a George-ban tizenhárom oldalas cikket közölt Jigál Ámir anyjától, Geulától. Dársán-Leitner, aki az Ámir-családot képviselte a magazinnal folytatott tárgyalásokon, elmondta, hogy Kennedy nagyon mély érdeklődést tanúsított az írás iránt, amely Ávisáj Rávivot, a Sábák ügynökét tartotta felelősnek azért, hogy Jigál Ámirt rábeszélte a gyilkosságra. A Geulá Ámir-cikk kapcsán Lea Rabin, a mártír miniszterelnök özvegye rosszallását fejezte ki, és szenzációhajhászással vádolta a George-ot.

Vesztett a zsidó jelölt a kievi polgármester-választáson

Az eddigi polgármester, Alekszandr Omelcsenko nagy győzelmet aratott legesélyesebb kihívóján, a 49 éves ukránzsidó üzletemberen, Grigorij Szurkiszon a választáson, ahol egyébként negyven jelölt indult. Szurkisz, aki egyébként parlamenti képviselő és a Kievi Dinamó labdarúgó klub elnöke 16,5 %-ot kapott, míg Omelcsenkót 76,5 % kívánta továbbra is a város elejeként tudni. A kampány során Szurkisz zsidó volta folyamatosan téma volt, és ennek során az antiszemitizmus is többször fellángolt az ukrán fővárosban, ahol ma mintegy százezer zsidó él.

Aliázni akar az egyetlen afganisztáni rabbi

Nemrégen az izraeli hatóságok segítségét kérte Afganisztán egyetlen még létező rabbija, aki alijázni szeretne [ld. még Gut Sábesz 3. év 39. szám]. A hetvenegynéhány éves Jichák Lévi azonban nem a Talibán állami iszlám rémuralmát unta meg, hanem egyszerűen úgy döntött, ideje, hogy már csatlakozzon Izraelben élő rokonaihoz. „Öreg vagyok és beteg… Szeretném látni a családomat, mielőtt meghalok” – nyilatkozta az Associated Pressnek Kabulban. Lévi ugyanakkor összeveszett a Tadzsikisztánból érkezett Áron Szimántovval, aki Kabulba érkezte után a félig rommá lőtt zsinagóga társgondnokának nyilvánította magát. Lévi eddig azért nem alijázott, mert nem volt kire hagyja a Tóra-tekercseket. Ezt a problémát a Talibán „oldotta meg”, melynek fegyveresei néhány hónappal ezelőtt betörtek a zsinagógába, elrabolták a tekercseket és letartóztatták a rabbit – aki máig azt gyanítja, Szimántov jelentette fel, amiért nőknek zsoltárokat recitált, ugyanakkor olyan bájitalokat osztott ki köztük, mely hite szerint egyrészt segít abban, hogy fiút szüljenek, másrészt még a férjet is meggátolja abban, hogy újabb asszonyokat hozzon a házhoz.

A Tízparancsolat az amerikai iskolákban

Nem kis mértékben a fiatalkorú bűnözés és a college-okban történt lövöldözések hatására fontolgatja az amerikai képviselőház, hogy engedélyezni fogja a Tízparancsolat kifüggesztését az iskolákban és más állami intézményekben.
A Legfelsőbb Bíróság még 1980-ban döntött úgy, hogy alkotmányellenes Kentucky állam azon törvénye, amely engedélyezi a Tízparancsolat kifüggesztését az iskolákban. Az Egyesült Államok jogrendjének alapelve a vallási egyenlőség, valamint a vallás és az állam elválasztása, s ebből következik, hogy a közpénzeken fenntartott intézményben semmilyen vallási megnyilvánulásnak nincs helye.
Ennek dacára Robert Aderholt republikánus alabamai képviselő benyújtotta javaslatát, melyet többen megkérdőjeleztek. Egy képviselő arra mutatott rá, hogy azt is lehetetlen eldönteni, melyik verziót tegyék ki, a zsidó, a katolikus vagy a protestáns Tízparancsolatot, ugyanis a háromfajta variáns nem egyezik meg egészen.