Az izraeli választások eredményei

A nemrég lezajlott izraeli parlamenti választások eredményei egyrészt növekvő polarizációra, másrész a vallásos tábor jelentős megerősödésére mutatnak.
A magyarszármazású Lampel Tamás (Joszéf Lápid), újvidéki születésű élesen vallásellenes „antiszemita” pártja 6 mandátumot szerzett a 120 tagú Kneszetben, vagyis a szavazatok kb. öt százalékát. Ezzel szemben az új Kneszetnek legalább 30 vallásos, kipás tagja van, köztük 22 az ortodox ún. chárédi pártok képviselő, vagyis kb. 25%.
Ezen belül a legszembetűnőbb a Sász, vagyis az ortodox szfárádi párt meteorszerű emelkedése. Ez a párt, melynek vezetőjét perbe fogták, elítélték és minden formában próbálták diszkreditálni, a meglévő 10 mandátumot 17-re növelte.
A másik ortodox párt, az Águdát Jiszráél is megerősödött és az immár „hagyományos” négy mandátumát ötre növelte.
Az egyetlen vallásos párt, amely a választások veszteseként van elkönyvelve, az a NVP (Nemzeti Vallásos Párt – Máfdál), amely a választások előtt kettészakadt és így az eddigi kilenc mandátuma helyett most csak ötöt szerzett meg. Az egyik szakadár képviselő, Chánán Porát, bejött ugyan az új szakadár listán (Nemzeti Egység Pártja) amely azonban nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket (csupán négy mandátumot szerzett) és vezetője, Zeév Benjámin Begin (a volt miniszterelnök Menáchem Begin fia) a választás másnapján benyújtotta lemondását.
A jelenlegi Kneszetben helyet foglaló 30 vallásos képviselő pártszerinti felosztása tehát: Sász – 17; NVP – 5; Águdát Jiszráél – 5; Nemzeti Egységpárt: 2 (Chánán Porát és Beni Ájlon, a négy közül).
A győztes kormánypártban (Egy Izrael) is van egy vallásos képviselő: Melchior rabbi, aki a Mémád nevű moderáltan vallásos csoportot képviseli.

Balra át

A választás eredményeként befejeződött a jobboldali Likud uralma, a helyét a szociáldemokrata Máárách (Munkapárt, illetve választási blokk nevén: Egy Izrael) veszi át. Jelöltje: Éhud Bárák (volt vezérkari főnök) a szavazatok 56 százalékával lett miniszterelnök, míg Benjámint Netanjáhu 44%-kal veszített. Ugyancsak Bárák pártja lett a legerősebb a Kneszetben (26 mandátum), bár a szavazóknak alig valamivel több mint 20 százalékát nyerte el. Utána következik a Likud (19 mandátum) és a Sász (17). A baloldali, vallásellenes Merec további egy mandátummal növelte erejét (10); míg Saranszki orosz olé pártja, valamint az említett Lapid párt (Sinuj=változás) és a most alakult Centrum párt 6-6 mandátumot szereztek. 10 arab illetve kommunista mandátum van a Kneszetben, míg egy egész sor törpe párt és mozgalom nem jutott be, köztük a feminista Pniná Rosenblum pártja (célkitűzése: a férjek ne verjék feleségeiket), valamint az „Elnyomott Férjek jogaiért” küzdő mozgalom, és az a párt amely Izraelből egy nagy Las Vegas-i kaszinót akart csinálni. Ez egyelőre elmarad…
Joszéf Bágád rabbi – a Náchálim jesiva vezetője, aki egyszer már volt képviselő – szintén „futott” a választásokon és 1090 vallásos szavazatot pocsékolt el hiába, mivel messze elmaradt a 2.5 százalékos választási küszöbtől.

Robbantások Moszkvában

Ismeretlen merénylők pokolgépet robbantottak az orosz főváros két zsinagógájánál. Sérülés nem történt, az anyagi kár is jelentéktelen. Az egyik robbantásra a moszkvai nagyzsinagógától nem messze került sor.
A detonáció a nemrég renovált Marina Roschza lubavicsi zsinagógában nem tett kárt, betörte ellenben egy orvosi rendelő ablakait.
A másik merényletre a Kremltől száz méterre lévő Chorál templom parkolójában került sor.
Egyelőre sem a hatóságok, sem maguk a zsidók nem biztosak abban, hogy a merényletek a templomok ellen irányultak, bár Berl Lazar, Moszkva lubavicsi főrabbija emlékeztetett arra, hogy tavaly két nappal Lág Báomer előtt intéztek hasonló akciót kifejezetten a Marina Roschza ellen – és erre az akcióra vasárnap, két nappal a keddi Lág Báomer előtt került sor. Az akkori tetteseket a mai napig nem találják.
Az orosz belügyminisztérium különleges egységet alakított az ügy kivizsgálására, miután úgy véli, neonáci bűncselekmény történt.
Maga Szergej Sztyepasin belügyminiszter azonban úgy vélekedett: az eddigi nyomozás alapján nem állítható biztosra, hogy a zsinagógák voltak a célpontok.

Megjelent: Gut Sábesz 3. évfolyam 33. szám – 2014. november 12.

 

Megszakítás