A Biblia „Menyasszonyai”

Az Izraeli Függetlenségi Napon (április 21.) tartották Jeruzsálemben az évente ismétlődő Biblia vetélkedőt, amelyen több tucat országból közel 60 zsidó fiatal mérkőzik meg a „Biblia Vőlegénye” = Chátán HáTánách) titulusért. Az idén 69 résztvevő jött 31 országból (köztük Magyarországról is), de az eredmény meglepő volt: az első négy helyen lányok végeztek és így ezúttal a Biblia világbajnoka, illetve annak három helyettese nem „vőlegények”, hanem „menyasszonyok” lettek, a Biblia „menyasszonyai”.
Az európai résztvevők között kitűnt a 16 éves újvidéki Marina, aki a háború elől menekült Budapestre és onnan hozta őt a Szochnut Jeruzsálembe. Voltak résztvevők a FÁK országaiból, Csehországból, Norvégiából, Svájcból és Svédországból is.
Az idei – számszerint 36. – vetélkedő fő témája az emberek és megbecsülésük volt, vagy ahogy a kérdések szerzői fogalmaztak: „Az emberek joga a tisztelethez és kötelessége tisztelni embertársaikat”.
A „menyasszony”, aki megszerezte a maximális 100 pontot, a 18 éves bné-bráki Orit Turm volt, egy helyi vallásos gimnázium végzett növendéke. A dolog pikantériája, hogy Orit majdnem vak; az egyik szemére egyáltalán nem, míg a másikon alig lát. A vetélkedőre másfél évig készült mégpedig úgy, hogy szülei felolvasták neki a Biblia könyveit és ő fejből megtanulta őket. „Egyik nagy szerelmem a Biblia” – mondotta a szerény, szemérmes, hosszú ujjas blúzban megjelent Orit – „de legjobban a Példabeszédeket és az Énekek Énekét szeretem”. A vetélkedő után, amikor mindenki nagy szeretettel vette körül a vastag dioptriás szemüvegű leányt, ő nagy szerényen csak annyit mondott, hogy „szerencsém volt, mert pont azt kérdezték, amit tudtam. Nem az egész Bibliát tudom kívülről”.
A világbajnok kislány három helyettese közül kettő „menyasszony”: a második és harmadik helyezett, Támi Cohen és Lea Polatsek – szintén izraeliek, míg a negyedik fiú, – 17 éves Dávid Joffe New Yorkból, aki az ottani Yeshiva University növendéke. A külön megválasztott „Diaszpóra bajnoka”, szintén kislány, a 15 éves antwerpeni Laura Fink, aki az ottani Jávne vallásos gimnáziumban végzi tanulmányait.
A vetélkedőt – jellemző módon – az izraeli hadsereg nevelésügyi parancsnoksága szervezi és bonyolítja le – ezzel is demonstrálván azt a talmudi mondást, hogy „a könyv és a kard együtt jött le az égből”.
Az idei vetélkedőn, több évtized óta először nem volt jelen a bírói kar elnöke, Dr. Josep Burg (90), a vallásos cionisták veterán vezetője, aki – betegeskedvén – kórházi ágyáról küldte áldását a vetélkedőknek.

A sáska is kóser?

Nem régen a Bar Illán egyetemen, a „Sáskák fogyasztása a zsidó törvények és gyakorlat szerint” címmel megtartott konferencia mind étkezési, mind vallási szempontból igen lényeges volt. Bár a Tóra (3Mózes 11.) kifejezetten engedélyezi egyes sáskafajták emberi fogyasztását, az engedélyezett fajtákat illetően nem ad felvilágosítást. Dr. Zohár Ámár izraeli kutató – a konferencia egyik előadója szerint – a témával foglalkozó számos rabbinikus forrás arra enged következtetni, hogy a misnai és talmudi időkben a zsidók körében igen elterjedt volt a kóser sáskafajták fogyasztása. E hagyomány azonban – állítja Zohár Ámár – a középkorra olyannyira visszaszorult, hogy az askenázi zsidó közösségek ezidőben már nem tudták a kóser fajtákat a nem kósertől megkülönböztetni, a sáskák fogyasztásával pedig már teljesen felhagytak.
Észak Afrika és Jemen zsidó közösségeiben azonban ez a kulináris hagyomány nem veszett ki teljesen. Dr. Ámár – az izraeli Jediot Ácháronot napilapnak tett nyilatkozata szerint – Jemenben a szöcske máig mindennapos eledelnek számít. „A rovart levesalapként használják, vagy testét zsiradékban sütik ki. A misnai és talmudi korban a zsidók sóban és ecetben tartósították a sáskákat, manapság pedig cukor és csokoládé bevonatú szöcskéket árusítanak Franciaország, Japán és Dél Afrika üzleteiben”. A témáról nemrégiben könyvet is író Netánél Shorr szintén méltatja a hajdani istencsapása természetes és misztikus tulajdonságait. Shorr szerint a jemeni és észak afrikai zsidók elbeszélései segíthetnek a sáskák kóser fajtáinak beazonosításában, ami előfeltétele a sáskaevészet háláchái (zsidó törvényi) engedélyezésének.

Elhunyt Mose Háger rabbi

Mose Háger rabbi, a vizsnitzi chászid dinasztia egyik ágának (Szeret-Vizsnic) jeles tagja és egyik vezetője, a haifai Jáchél Jiszráél Jesiva feje, New-Yorkban hosszú betegség után elhunyt.
Nagyváradon született 1926-ban. Édesapja reb Baruch Háger, akkor riszkevei rabbi volt. A szereti jesivában tanult, majd a Holocaust idején a románok Transznyisztriába deportálták. 1947-ben Izraelbe jött, miután előbb az angol hatóságok Ciprusba deportálták, ahol egy évet töltött. Édesapja halála után idősebb fivére lett a szeret-vizsnici rebbe és reb Mose – a jesiva vezetője. Ezen feladatát odaadóan töltötte be haláláig.
Halála másnapján Izraelbe hozták és nagy részvét mellett temették el a bné-bráki Somré Sábát temetőben.

Megjelent: Gut Sábesz 3. évfolyam 29. szám – 2014. november 12.

 

Megszakítás