Izraelben Antikvitás-tolvajt értek tetten

 

Az Antikvitási Hatóság ügynökei egyhavi intenzív megfigyelést követően érték tetten azt a tolvajt, aki nagy mennyiségű értékes régiség birtokában volt. A kollekcióban szerepeltek szobrok, aranyékszerek, hellenisztikus korszakbeli pénzek, valamint négy rendkívül ritkán előforduló pénzérme, amelyet a Bar-Kochba felkelés idején vertek. Ezekhez hasonlókat már adtak el numizmata körökben darabonként 250,000 dollárért is.

Az ügynökök akkor érték tetten a palesztin férfit, amikor épp megpróbált túladni a közel hétszáz tárgyat számláló gyűjteményén egy jafói műkincskereskedésben. A gyűjtemény nem kis része Jeruzsálem melletti, Bét Guvrin-i és a Júdeai-hegységbeli sírok kirablásából származott.

Az eljáró ügynökcsoport vezetője, Ámir Gánor elmondta: nem mindennapi fogásról van szó, miután a műkincstolvaj zsákmánya szinte kizárólag igen értékes darabokból állt – nem kétséges, hogy az illető úr szakértő. Gánor arról is beszámolt: az utóbbi időben drámaian megnövekedett a sírrablások száma, miután az antikvitás-kereskedők – számolva a 2000-ben várható keresztény zarándoközönnel – sorra adják le megrendeléseiket az alvilág legszakképzettebb rablóinak.

A Bar Kochba pénzek közül három a nagy felkelés idejéből való volt, a negyedik, legértékesebb pedig egy úgynevezett szelá-érme. Ezeken kívül a zsákmány tartalmazott két darab, a kései vaskorszakból származó lándzsahegyet – ezeket valószínűleg Jordániából vagy Irakból csempészhették Izraelbe, valamint több száz a hellenisztikus korszakban használt, igen jó állapotban fennmaradt tetradrachma – pénzérmét és ugyancsak több száz bronzérmét.

 

Bormann túlélte a háborút?

 

Martin Bormann, Hitler jobbkeze mégsem Berlin ostroma közben halt meg 1945 tavaszán – ahogy azt eddig feltételezték –, hanem sikerült megszöknie és egy kis bolíviai faluban rejtőzködött – állította írásában Rio Negro argentin tartomány napilapja.

Az írás egy Albrecht Boehme nevű német emigráns bizalmas naplójára hivatkozik. Boehme az ötvenes években érkezett az argentin Rio Negro tartományba és ott főleg német háborús bűnösök rejtegetésével foglalkozott. Az 1986-ban elhunyt Boehme naplójára a közelmúltban akadt rá egy kutató.

A bizalmas napló tanúsága szerint a hatvanas évek elején Rio Negro tartományban, Alta Valle egyik gazdaságában dolgozott napszámosként Adolf Eichmann, az Izraelben később elítélt és kivégzett náci háborús főbűnös is.

Martin Bormann – állítja a naplóra hivatkozva az argentin lap – Tupiza bolíviai helységben élt Alois Brunnerral együtt, akit a Simon Wiesenthal Központ a még életben lévő legnagyobb náci háborús bűnösnek tart.

Boehme naplójában megtalálható számos más náci háborús bűnös címe is, akiknek – akárcsak Mengelének, a „halál angyalának” – sikerült elmenekülniük a náci Németország összeomlása után. Boehme tagja volt Cervantes város (Rio Negro tartomány) iparkamarájának és jó kapcsolatban állt argentin katonai vezetőkkel. Ismeretes, hogy Bormannak nyoma veszett Berlin ostroma alatt. Nürnbergben a nemzetközi törvényszék távollétében halálra ítélte.

 

Szombati fémdetektort fejlesztettek ki

 

A Hásmirá Technologit Migun cég bejelentette: sikerült előállítani olyan fémdetektort – többek közt fegyverek kimutatására alkalmas műszert –, amely szombaton is használható, miután nem elektromossággal, hanem a mágnesesség elvén működik. A találmány igen nagy jelentőséggel bírhat például a szent helyeken így a Siratófalnál –, ahol a vallásosok egy része korábban sérelmezte és szombatszegésnek minősítette a hagyományos detektorok használatát.

Megjelent: Gut Sábesz 3. évfolyam 12. szám – 2014. október 6.

 

Megszakítás