ZSIDÓ VILÁGHÍRADÓ

Devarim

Mi lesz Jeruzsálemben a 2000-re virradó éjjelen?

A válasz a fenti kérdésre az, hogy semmi nem lesz. Illetve nagy csend.

Ugyanis, mint azt fürge újságírók kiderítették, a 2000. év kezdete, vagyis január elseje, szombatra esik és így a szilveszter persze péntek estére. Ilyenkor a jeruzsálemi nagy szállodákban semmiféle olyan tevékenység nem engedélyezett, ami valamiképpen megszegné a szombat szentségét és az ezzel járó előírásokat. Szálló vagy (ét)terem, amely megszegi ezeket az előírásokat és –, mondjuk – Szilveszteri bált rendez, tánccal, zenével, stb. – az elveszti a rabbinátus kósersági bizonylatát és “megnézheti magát”. Ugyanis 2000-ben sok keresztény turista ígérkezett a szentföldre jönni és – állítólag – a pápa is ide látogat, de előtte és utána Jeruzsálemben egy nem-kóser szálloda vagy étterem nem igen tud megélni.

Akkor mi lesz a 2000-re virradó szilveszter éjszaka, ami péntek estére esik? A Háárec riporterei megkérdezték a nagy szálloda láncolatok vezetőit és kivétel nélkül azt a választ kapták, hogy betartják a rabbinátus által kiadott halachikus utasításokat. Az egyik nagy szálló igazgatója azt mondta, hogy “lehet, hogy a szombat kimenetele után, vagyis január elsején, tartanak majd egy megkésett szilveszteri bált”. Az egyik nagy turista iroda vezetője, aki több ezer keresztény zarándokot hoz Amerikából – közölte, hogy ezidáig nem sikerült egy ezer embert befogadó termet lekötnie 2000 szilveszterére. A turisztikai tényezők remélik, hogy a még rendelkezésre álló kb. másfél év alatt, találnak egy olyan áthidaló megoldást, amelyben a (keresztény turista) kecske is jóllakik és a (zsidó halachikus) káposzta is megmarad.

Ortodox országos telefonkönyv – Izraelben

Izraelben, ellenőrizhetetlen hírek szerint, több mint száz ezer ortodox zsidó család él, ami legalább 7-800 ezer lelket számlál. Ezek szétszórva élnek az ország különböző részein és most kerül megvalósításra a rég felmerült igény egy olyan országos vallásos telefonkönyv kiadására, amely magában foglalja nemcsak a vallásos intézményeket (mint iskolák, jesivák, kósersági felügyeletek és rituális fürdők), hanem vallásos egyedeket is.

Már ezidáig is napvilágot láttak egyes regionális telefonkönyvek (pl. Bné-Brákban, a vallásos városban, vagy Jeruzsálem vallásos negyedeiben), mint ahogy a Chábád chászidok is kiadnak 2-3 évenként egy telefonkönyvet, amelyben a mozgalom hívei és intézményei szerepelnek.

A közeljövőben 100 ezer példányban megjelenő és ingyenesen kiosztott telefonkönyv három részből fog állni: Közéleti személyiségek (rabbik, rebbék, sakterek, kántorok és jesiva vezetők); magánszemélyek és üzleti jellegű közlemények, illetve hirdetések. A telefonkönyv neve Kehilá, ami közösség, gyülekezet (esetleg hitközség) héberül.

Tudtak-e svájciak az arany eredetéről?

A svájci kormány által megbízott nemzetközi szakértői bizottság nyilvánosságra hozott tanulmánya szerint a második világháború idején Németországból mintegy 1,6 millió svájci frank értékű arany érkezett a svájci bankokba. Bár az arany 75 százalékát átvevő Schwezerische National bank (SNB) vezetői szerint elődeik nem ismerték az arany eredetét, a bizottság a “jóhiszeműségre és semlegességre” hivatkozó érvelést nem tartja elfogadhatónak. A szakértők úgy vélik, a bank akkori vezetői tudták, hogy a nácik nemcsak zsidó magánszemélyektől, hanem a megszállt országok központi bankjaiból is raboltak aranyat, mégis még 1942 után is folytatták tranzakcióikat a német Reichs bankkal. Az ügy kapcsán Elan Steinberg, a Zsidó Világkongresszus ügyvezető igazgatója felszólította a svájci illetékeseket: amennyiben el akarják kerülni az erkölcsi megbélyegzést, adják vissza az összes “náci aranyat”.

Megjelent: Gut Sábesz 2. évfolyam 41. szám – 2014. augusztus 18.