ZSIDÓ VILÁGHÍRADÓ

ZSIDÓ VILÁGHÍRADÓ

Elmaradt a hadgyakorlat – a Szombat miatt

Az izraeli hadsereg zsidó vallási jellege nemcsak abban merül ki, hogy a menázsi benne szigorúan kóser. Ez szinte természetes – hiszen hogyan is lehetne másként.

Azt azonban már kevesen tudják, hogy a tábori rabbiknak széles beleszólási joga szigorúan katonai természetű dolgokat illetően is – amennyiben azok valahogy összefüggnek vagy a vallási törvényekkel, mint pl. a szombattartással, vagy – ne adj Isten – ellentétben állnak azzal.

Nemrég a középső hadtest hadgyakorlatot tervezett, aminek középpontjában a váratlan mozgósítási készültség állt – volna. Ugyanis, a gyakorlatot szombat estére tervezték, fél órával a szombat kimenetele utánra. Ekkor kellett volna a küldöncöknek a sürgős behívókkal a tartalékosok lakásaira sietni, illetve azokat telefonon elérni és jelszavak által azonnali jelleggel bevonultatni.

Ez így rendben is lett volna – elméletileg – hiszen a szombat kimenetele utánról van szó (a zsidó szombat a péntek esti gyertyagyújtástól szombat estig tart, kb. 25 órán keresztül), de a katonai fő rabbinátus illetékesei attól tartottak, hogy a fél óra kevés és a manőver masszív szombatszegéshez fog vezetni. Ennél fogva a központi hadtest alezredesi rangban lévő főrabbija arra kérte a vezénylő tábornokot, hogy a gyakorlatot halasszák el egy órával – úgy, hogy az másfél órával a szombat kimenetele után kezdődjön.

Mivel a válasz nem volt egyértelműen pozitív, a „labda” feljebb repült, immár a hadsereg főrabbijához, aki a maga részéről a vezérkari főnökhöz fordult. A vége az lett, hogy a hadsereg úgy határozott, hogy mivel ilyenkor nyáron „hosszú a nappal és rövid az éjszaka” a gyakorlatot elhalasszák más időpontra.

És mi lesz ha valóban arra kerül a sor, hogy sürgős mozgósításra van szükség? – kérdezte egy szkeptikus lélek.

Az Isten megsegíti a szombat őrzőit – hangzott az optimista válasz.

Százezrek a rebbe sírjánál a negyedik évfordulón

Hívek százezrei vettek részt a néhai lubavicsi rebbe idei negyedik halálozási évfordulóján, New Yorkban. A temető mellett létesített sátortáborban népes csoportok tanultak, imádkoztak és a rebbe cselekedeteit felelevenítve tisztelegtek a húszadik század egyik legnagyobb zsidó géniuszának emléke előtt, akinek meghatározó szerepe volt a Holocaust utáni generációk megmentésében a zsidó nép számára.

A világ minden részéről érkező küldöttek testvéri egységben töltötték a Jáhrzeit napját, ami az idén szombatra, Támuz hó harmadikára esett. Az összejövetel kidomborította a Chábád chaszidizmus egységét, ami a záloga annak, hogy a jelenlegi nehéz időkben is folytatják a rebbe által rájuk testált küldetést, ami nem más, mint a Báál-Sém-Tovi eszmék terjesztése a zsidóság legszélesebb rétegei körében.

A késő éjszakába nyúló chászid összejövetelek (Hitváádujot), amelyekben a rebbéről regéltek a hívek – személyes élmények alapján – olyan mély benyomást tettek a résztvevőkben, aminek elmúlhatatlan hatása a jövőben fog megmutatkozni. Tervek születtek újabb projektumok létesítésére és a meglévők kibővítésére, további sáliáchok kiküldéséről született döntés és a jelenlevők egyöntetűen foglalták imáikba azt az óhajukat, hogy a jó Isten küldje el mielőbb a Messiást, aki visszatéríti a zsidókat gyökereikhez és a lehető legmagasabb szellemi szintre emeli őket.

Hasonló jellegű chászid összejöveteleket tartottak világszerte, a zsidó diaszpóra csomópontjaiban, valamint mindenütt ahol lubavicsi sáliáchok vannak.

Perelni készül a CIA zsidó alkalmazottja

Adam Ciralsky amerikai-zsidó ügyvéd jogászi minőségben dolgozott a Cégnél. Most jómaga is ügyvédet fogadott Neal Shear személyében, és arra készül, hogy nagy összegű kártérítésre perelje be a CIA-t, mivel a biztonsági ellenőrzések során állítólag zsidó volta miatt zaklatták.

Ciralsky 1996 óta dolgozott a CIA-nál. Tavaly októbertől fizetett szabadságra küldték, miután rákerült a sor, hogy beosztásánál fogva részt vegyen egy időre a Nemzetbiztonsági Tanács munkájában. Ezalatt hazugságvizsgálatnak vetették alá, ami nem lett volna baj; de azt állítja, hogy a biztonsági ellenőrzés alatt emberi méltóságát sértő kérdéseket tettek fel, s zsidó származása miatt megkérdőjelezték állampolgári hűségét, felhozva többek közt, hogy Ciralsky szegről-végről rokona néhai Cháim Weizmannak, Izrael első elnökének.

Ciralsky szerint az ő ügye nem egyedi, a CIA-nál rendszeresen zaklatják a biztonsági ellenőrzés során a zsidó alkalmazottakat a zsidósághoz, Izraelhez, a cionizmushoz fűződő viszonyukra, izraeli családi kapcsolataikra, zsidó szervezetekben való részvételükre vonatkozó kérdésekkel.

A leendő felperes nem nyilatkozott arról, mekkora összegű kártérítésre tart igényt, lévén még folynak a tárgyalások közte és a CIA között.