Mintegy száz évvel ezelőtt, a felekezeti béke és a szeretet különösen szép harmóniája borult – szó szerint – virágba Orosházán.
Sávuot ünnepén virágdíszbe öltöztetik a zsinagógákat annak emlékére, hogy Isten nem csupán kiválasztotta a Tóra átadására a Szináj-hegyet, de a magasztos alkalomra díszbe is öltöztette azt, hogy a kopárság helyét friss zöld pázsit és színpompás virágmezők vették át.
A szép régi szokást természetesen mindenhol megtartják, így megtartották azt a második világháború előtti Orosházán is, ahol 1924 tavaszán Büchler Márton rabbi felhívást tett közzé, melyben kérte a lelkes zsidó asszonyokat, hogy kertjeikből hozzanak virágokat, hogy legyen mivel díszíteni a városka 1890-ben épült, csinos kis zsinagógáját. A főrabbi a felhívását mint mindig, ezt is csak így írta alá: „az orosházi zsidók papja”.
S Büchler rabbi kérése nem maradt válasz nélkül, sőt, nem csak a helyi zsidó asszonyok, de a keresztény társadalom jószívű úrinői és parasztasszonyai is csokrokba szedték kertjük legszebb virágait, hogy azokkal feldíszítsék a zsidó templomot. Ahogy írták:
„Gyönyörű példája a felekezeti türelmességnek, egyben dicsősége az orosházi zsidó pap tiszteletet parancsoló, vonzó egyéniségének.”
Büchler rabbiról túlzás nélkül állítható, hogy népszerűsége felekezeteken átívelő volt. Kiváló beszédei után a köznyelv csak mint az „aranyszájú papot” emlegette, s egyes tanításait, mint például ezt az ominózus sávuoti beszédét is a helyi társadalom széles rétegei hallgatták.
| Forrás: „Hirek – Keresztény asszonyok virágozták fel Sevuósz ünnepén az orosházi zsidó templomot.”, Egyenlőség, 1924. 43. évf. 23. szám, 11. old. |