A köztéri hanukiák története Philadelphiában kezdődött 40 éve.
Manapság már megszokott látványt jelentenek a világ nagyvárosainak közterein felállított, nagyméretű hanukiák. A budapesti Nyugati téren 20 éve vehetnek részt az érdeklődők az ünnepi gyertyagyújtáson. Hanuka egyik legfontosabb előírása az őseinkkel történt csoda hirdetése. Ennek szellemében kezdtek el a Lubavicsi Rebbe küldöttei köztéri hanukiákat állítani, hogy minél többen értesüljenek a hanukai csodákról.
Az első nyilvános gyertyagyújtásra 1974-ben, Philadelphiában került sor. Abraham Shemtov rabbi az amerikai szabadság egyik jelképét, a Liberty Bellt őrző Függetlenségi Csarnok előtt állított fel egy hanukiát. Bár ez a hanukia még – a ma megszokottakhoz képest – meglehetősen kis méretű volt, és egyszerű fadarabokból ácsolta össze néhány lelkes jesivabócher, mégis ezt az alkalmat tekinthetjük a később világhódító útra indult, több tízezer embert megmozgató köztéri ünnepségek ősének.
Shemtov rabbi a rákövetkező évben már egy tekintélyesebb hanukiát állított fel, és ekkor lobbantak fel a fények az Egyesült Államok túlsó partján, San Franciscóban is, ahol Chaim Drizin rabbi rendezett ünnepséget a Union Square-en. Az eseményre egy holokauszt-túlélő, Bill Graham ajándékozott egy 6.7 méter magas, mahagóniból készült hanukiát. Az ezt követő években gombamód szaporodtak szerte Amerikában a köztéri gyertyagyújtások.
A következő nagy esemény 1979-ben történt, amikor Shemtov rabbi Stuart Eisenstattal, Jimmy Carter elnök belpolitikai főtanácsadójával együttműködve a washingtoni Fehér Ház gyepére állított egy méretes hanukiát. Bár annak az évnek a hanukája alatt az elnök az iráni iszlám forradalom során elfoglalt amerikai nagykövetség munkatársainak sorsáért aggódott, mégis szakított időt arra, hogy az egyik este maga lobbantsa fel az első lángot a hanukiában, és üdvözölje az ünneplő tömeget. A teheráni túszdrámára utalva Carter megjegyezte, hogy sajnálja, hogy még csak a negyedik lángnál tart az ünnep, mert sok fényre van szükség a sötétség eloszlatásához.
A nyolcvanas években már igen elterjedté váltak a köztéri gyertyagyújtások, ám éppen ekkor lendült támadásba az Amerikai Polgári Szabadságjogi Egyesület (ACLU), mely szerint a hanukai ünnepségek sértik az amerikai alkotmány azon elemeit, melyek előírják az egyház és az állam teljes szétválasztását. Ironikus módon a köztéri hanukai rendezvények jogáért síkraszálló ügyvéd, Nathan Lewin is az alkotmányt hozta fel mindig, amikor a hatóságok akadékoskodtak az engedély megadásakor. Voltak olyan zsidó szervezetek is, melyek nem nézték jó szemmel a nyilvános gyertyagyújtásokat.
A támadásokra válaszként a New Jersey-ben lévő Bergen megye lubavicsi küldötte, Yisroel Brod rabbi 1980-ban a Bergeni Megyei Bíróság épülete előtt állított fel egy hatalmas hanukiát Hackensack városában. „Gyönyörű volt, és remek helyszínt is találtunk. Egy cseresznyeszedő gép emelt fel minden este a magasba, hogy meggyújtsam a fényeket. A hatóság emberei is eljöttek, és mindenki nagyszerűen érezte magát.” – emlékezett vissza Brod rabbi.
A következő évben a rabbi a szülővárosában, a népes zsidó közösségnek otthont adó Teanackben kezdett bele a nyilvános hanukaünnepség szervezésébe. Megdöbbenésére azonban a város zsidó közösségi tanácsának vezetője ellenezte a terveket. „Nagyon naiv voltam akkoriban. Fel sem merült bennem, hogy lesznek olyanok, akik nem nézik jó szemmel a dolgot.” – mondta Brod rabbi, aki mesteréhez, a Lubavicsi Rebbéhez, Menáchem Mendel Schneerson rabbihoz fordult segítségért. A Rebbe levelet írt a teanecki zsidó közösség vezetőjének: „A tapasztalat azt mutatja, hogy hanuka nyolc napja során, a köztereken felállított hanukiák rengeteg zsidó számára nyújtottak biztatást, hogy a zsidó néppel és a zsidó életmóddal vállaljanak spirituális közösséget. Mások számára a zsidóságukra való büszkeséget jelentették, és a felismerést, hogy ebben az országban nincs okuk rejtegetni a zsidóságukat, amely egyáltalán nem idegen az amerikai kultúrától és életmódtól. Éppen ellenkezőleg: ebben teljesül az amerikai nemzet hitvallása: „e pluribus unum”. Az amerikai kultúra csak gazdagodott a különböző etnikumok virágzó kultúrájától, melyek a maguk egyéni módján mind sokat tettek hozzá az amerikai élethez, szellemileg és anyagiakban egyaránt.” A Rebbe a köztéri gyertyagyújtással kapcsolatos jogi aggályokra is választ adott, és a Fehér Házzal szemben felállított hanukiát hozva fel példaként elmondta: „Nem is kérdés, hogy ez összhangban áll az alkotmánnyal, és teljesen jogszerű, hiszen az Egyesült Államok elnöke személyesen vett részt az ünnepségen.”
Később egy pittsburgh-i bíróság hivatalos állásfoglalást adott ki, melyben – a köztereken felállított karácsonyfákhoz hasonlóan -, törvényesnek ismerte el a hanukai gyertyagyújtást is.
Ed Koch, New York egykori polgármestere nagyon kedvelte a Chábád által szervezett hanukai ünnepségeket. A pénteki gyertyagyújtásokhoz még helikoptert is biztosított, hogy a Brooklyban élő lubavicsiak még időben, a sábát beállta előtt hazatérhessenek Manhattanből.
Hamarosan az egész világon elterjedt a hanuka nyilvános megünneplése, és ma már talán nincs is olyan nagyobb, zsidók lakta város, ahol ne lobbannának fel az ünnepi fények a köztereken is. Becslések szerint a Chábád küldöttei tavaly 15 000 helyszínen állítottak hanukiákat. Ez a szám idén feltehetően tovább növekszik majd.
zsido.com
Forrás: Chabad.org