Eredeti pompájában született újjá a Vasvári Pál utcai zsinagóga, amely ma is élő közösségi térként őrzi a budapesti ortodox zsidóság múltját és ad helyet a jelennek.
A budapesti ortodox zsidóság történetének egyik különleges helyszíne a Vasvári Pál utcai zsinagóga, amely 1886-ban épült, és az első olyan ortodox zsinagóga volt Pesten, amely teljesen önálló intézményként működött. Az épület nemcsak vallási központként töltött be meghatározó szerepet, hanem a fővárosi zsidó közösség identitásának egyik fontos szimbólumává is vált az elmúlt csaknem másfél évszázad során.
Oberlander család a Vasvári zsinagógában
A zsinagóga életében új korszak kezdődött 1991-ben, amikor Oberlander Báruch lett a közösség rabbija. Az ő vezetésével az épület fokozatosan ismét a vallási és szellemi élet egyik meghatározó helyszínévé vált. 1998-tól itt működött a Pesti Jesiva is.
A közelmúlt felújítása során a legfontosabb cél az volt, hogy az épületet eredeti állapotába állítsák vissza. A munkálatok különlegessége, hogy a rekonstrukció nem pusztán feltételezéseken alapult: a fővárosi levéltárban megtalálták az eredeti építészeti terveket, míg a Magyar Zsidó Múzeumban előkerült egy, az 1920-as években készült fénykép is, amely értékes segítséget nyújtott a restaurátorok számára. A szakemberek szó szerint „visszafejtették” a múltat: több helyen megkarcolták a falakat, hogy feltárják az eredeti díszítőmotívumokat. Az így előkerült mintákat gondosan kiegészítették, így a zsinagóga belső tere ismét azt az arculatot idézi, amelyet a 19. század végén láthattak a hívek. A felújítás állami pályázati támogatásból és saját forrásokból valósult meg.
Mikor Oberlander rabbi Wesselényi utcai otthonából nap, mint nap elindul a „Vasváriba”, elsétál a Dohány utcai zsinagóga udvara mellett, ahol a gettó áldozatainak egy része tömegsírba temetve nyugszik. Köztük van a zsinagógát tervező Fellner Sándor is. Talán az, hogy az általa megálmodott zsinagóga a mai napig működik és élő közösségnek ad otthont, megnyugvást hoz a lelkének.
És mitől vallásos a fűtési rendszer?
A Vasvári Pál utcai zsinagóga egyedülálló műszaki és vallási örökséget is őriz. Az épületben ma is látható az eredeti fűtési rendszer különleges megoldása: a pincében működő fűtés meleg levegője nyílásokon keresztül jutott fel az imatérbe. Eredetileg két ilyen nyílás volt, ma már hat működik. A hagyomány szerint ennek vallási jelentősége is lehet:
„A rabbinikus irodalomban ugyanis található olyan vélemény, amely szerint a zsinagógába nem szabad olyan tárgyat bevinni, amely nem illik szervesen a szent térhez — így például különálló fűtőtesteket sem. Ezért volt szokás ilyen rejtett fűtési rendszert tervezni” –
meséli Oberlander rabbi.
A Vasvári Pál utcai zsinagóga ma egyszerre történelmi emlék és élő vallási központ, ahol minden hétköznap és ünnepnapon összegyűlik a közösség, hogy imádkozzon, tanuljon és ünnepeljen.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.